A tanulmány kapcsán az Egyesült Államokban és Svédországban csaknem hétezer embert vizsgáltak meg – azt megelőzően egereket – és bizonyítékokat találtak arra, hogy a koffein számos neurológiai betegséggel szemben nyújt védelmet. A kutatók végleges megállapításaikat az áprilisi American Academy of Neurology éves ülésén fogják ismertetni.
Az SM egy olyan autoimmun betegség, amelynél a gerincvelő idegsejtjeinek védőburka, ( az úgynevezett myelin) megbomlik. Ekkor megszakad az agy és a test többi része közötti kommunikáció, mellékhatásként többek között izomgyengeséget, rossz koordinációs képességet és homályos látást eredményezve.
Egyelőre nincs mód a betegségből való kigyógyulásra, a gyógyszerek csak részben vagy átmenetileg csökkentik a tüneteket. Az északi szélességi körökön élők nagyobb része érintett e betegségben. Ez arra utalhat, hogy bizonyos déli etnikai csoportok a gyakori napsütés miatti magas D-vitamin szintjük végett kevésbé érintettek a betegség kialakulásában.
Mindenesetre, a szklerózis multiplex kialakulásának pontos oka jelenleg még nem ismert. Napjainkban 2,4 millió embert érint az SM világszerte a Nemzeti Szklerózis Multiplex Társaság adatai szerint. A legtöbb beteg első tünetként a homályos vagy kettős látással szembesül, húsz és negyven éves kora között.
2008-ban a Cornell Egyetemen a Margaret Bynoe által vezetett kutatások során egereken kísérleteztek, nagy mennyiségű (négy-hat csésze kávéval egyenértékű) koffeint adtak nekik. Az eredmények azt mutatták, hogy a koffeinnel adagolt egereknél nem alakult ki a szklerózis vagy ahhoz hasonló betegség. Ezt a tanulmányt közzé is tették a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) honlapján. A kutatók feltételezése szerint a koffein blokkolta az adenozin nevű kémiai anyagot a szervezetben, amely különben az immunsejteknek lehetővé tenné, hogy belépjenek a központi idegrendszerbe, ahol elpusztítanák a myelin-t.
A kísérletek során, mikor az egerek koffeint kaptak "csökkent a gyulladást okozó immunsejtek száma a központi idegrendszerben és nem fejlődtek ki az SM-szerű tünetek" - mondta Linda Thompson az Oklahoma Medical Alapítvány kutatója és a 2008-as PNAS jelentés társszerzője. Ebből kiindulva Thompson feltételezése szerint hasonló biológiai mechanizmus fordulhat elő az embereknél is. Így került sor arra a kutatásra, ahol amerikai és svéd önkénteseket vizsgáltak hasonló módon, két csoportra osztva a kísérletben résztvevőket. Annál a csoportnál, akik nem ittak kávét, másfélszer nagyobb kockázat alakult ki a szklerózis multiplexre mint a másiknál, akik harminc grammnyi, azaz kb. négy csészényi kávét fogyasztottak naponta.
A tudósok ennek ellenére sem tudják biztosan, hogy a kávézás csökkenti vagy visszafordítja azoknál a tüneteket, akik a betegségben szenvednek. Erről több fórumon is értekeztek az érintettek, a beszámolók alapján volt akiknél tisztább gondolkodást eredményezett, másoknál viszont romló tüneteket, álmatlanságot és idegességet produkált a kávé fogyasztása.
A kávé koffeintartalma miatt csökkenti a neurológiai rendellenességek (például a Parkinson-kór, Alzheimer-kór) kockázatát, a szívbetegségeket, a második típusú cukorbetegségeket, májbetegségeket és daganatos megbetegedéseket. A kávéfogyasztás ellenben gyomor-és bélrendszeri problémákat okozhat, növeli a migrén intenzitását és a terhes nőknél vetéléshez is vezethet. Az elmélet tisztázáshoz a Harvard School of Public Health jelenleg 130 000 önkéntest vizsgál, akiknek hat kávét adnak naponta. A tudósok szerint a személyes hajlamokon túl nem okozhat problémát, ha a kávét fogyasztók növelik személyes adagjaikat, felrúgva addigi szokásaikat.