Kétszázezernél is több embert vontak be ausztráliai kutatók annak elemzésére, hogy miként befolyásolja a dohányzás az életkilátásokat. A kutatás megerősítette, hogy a dohányosok akár kétharmada a függőségével kapcsolatos megbetegedésekbe hal bele. Ez az első olyan, nagy népességen végzett vizsgálat, amely igazolja, hogy a dohányzás ilyen sok halálos áldozattal jár.
Egészen az utóbbi időkig azt mutatták a kutatási eredmények, hogy a dohányzóknak körülbelül a fele hal meg a dohányzással összefüggő megbetegedések miatt. Nagy-britanniai nők és orvosok, valamint az Amerikai Ráktársaság (ACS) önkénteseinek bevonásával végzett friss kutatások szerint viszont a dohányosok 67 százaléka hal meg a szenvedélye miatt.
Ezt a magasabb halálozási arányt igazolja a mostani átfogó ausztráliai vizsgálat. A kutatás során egészen pontosan 204 ezer 953, negyvenöt évesnél idősebb ember egészségügyi adatait rögzítette és elemezte az ausztráliai Sax Intézet.
„Annak ellenére, hogy Ausztráliában elég népszerűtlen a dohányzás, azt találtuk, hogy a dohányosoknál háromszor nagyobb a kockázata az idő előtt elhalálozásnak azokhoz képest, akik sosem gyújtottak rá” – mondta Emily Banks, a kutatás vezetője. „A kutatás másik eredménye, hogy
becsléseink szerint a dohányzók tíz évvel hamarabb halnak meg, mint a nemdohányzók”
– tette hozzá a Sax Intézet kutatója. A korai elhalálozás kockázata az elszívott cigaretták számával együtt nő. Akik átlagosan napi tíz szálat szívnak, de nem többet napi tizennégynél, azoknál kétszeres a korai elhalálozás kockázata azokhoz képest, akik sosem cigarettáztak. Az erősebb dohányosoknál, akik huszonöt szálnál többet szívnak naponta, négyszeres-ötszörös a kockázat.
A vizsgálat szerint a kockázat annál kisebb, minél hamarabb leszokik valaki a dohányzásról. Az ausztráliai orvosok összefoglalója szerint az a tanulság, hogy leszokni sosem késő, akármilyen idős, illetve akármilyen sokat dohányzik is valaki.
A korai leszokásnak határozott előnyei vannak. A volt dohányosok csoportját vizsgálva a kutatásból az derült ki, hogy aki negyvenöt éves kora előtt abbahagyta a cigarettázást, a halálozási kockázata nem volt magasabb azoknál, akik sosem dohányoztak.
„A drága cigaretta a leghatékonyabb eszköz a kormányok kezében a dohányzás népszerűségének csökkentésére, tekintve, hogy a cigarettázás áll számos szív- és érrendszeri megbetegedés hátterében” – dicsérte meg az ausztrál kormányt Kerry Doyle, az Új-Dél-Walesi Szív Alapítvány igazgatója.
Ausztráliában legutóbb 2014 augusztusában emelték 13,7 százalékkal a dohányt sújtó adót, így egy csomag cigaretta átlagosan 18-20 ausztrál dollárba (3800-4240 forint) kerül. A dohánytermékek csomagolásán nem szerepelhet sem logó, sem a gyártó jellegzetes színe, ráadásul a márkanevet olyan olajzöldes-barnás színű mezőn kell feltüntetni, amely a kutatások szerint a legkevésbé vonzó szín.
Az egészségügyi miniszter az intézkedéstől akkori nyilatkozata szerint azt remélte, hogy újabb kétszázezer ember hagy fel a dohányzással. A földrésznyi országban világviszonylatban is népszerűtlen a cigarettázás, a lakosság mindössze 13 százaléka dohányzik.