Bombaként robbant a hír, amikor márciusban dr. Sergio Canavero olasz idegsebész bejelentette: két éven belül sor kerülhet az első emberi fejátültetésre. Ahogyan arról már korábbi cikkünkben is írtunk, az operáció mind szakmai, mind etikai szempontból rendkívül vitatott. Ennek ellenére akad jelentkező: egy fiatal orosz férfi, Valerij Szpiridinov például önként vállalta, hogy aláveti magát a szokatlan operációnak – feltéve, ha az megvalósul.
A fiatalember Werdnig-Hoffmann-kórban szenved. Ez tulajdonképpen a gerincvelői izomsorvadás legsúlyosabb 1. típusa, ami rendszerint születés után néhány nappal jelentkezik, a páciensek majdnem száz százaléka pedig pár éves korában elhalálozik. Bár az orosz férfi 30 éves korával a ritka kivételek közé tartozik, nem szeretne tovább mozgásképtelen testben élni.
„Félek? Természetesen. De ez az egész nem csupán ijesztő, hanem egyben nagyon érdekes is” – nyilatkozta otthonából Szpiridinov a MailOnline oldalnak. „Azt is meg kell érteniük, hogy nincs más választásom. Ha nem próbálom megváltoztatni a sorsom, halálra ítélem magam, mert az állapotom évről évre egyre romlik” – tette hozzá a férfi.
Szpiridinov és Canavero személyesen még nem találkoztak, de Skype-on már beszéltek. A lehetőség bejelentése óta az idegsebésznél már sok ember jelentkezett a fejtranszplantációra, az orosz férfi az egyik, akit kiválasztottak.
Bár Szpiridinov tisztában van vele, hogy a donortest kilökheti magából a fejet, és így akár bele is halhat a műtétbe, egy másik eshetőségre nem készült fel, ez pedig akár a halálnál is rosszabb lehet.
„Senkinek nem kívánnám ezt a sorsot” - mondta dr. Hunt Batjer, az Amerikai Idegsebészek Egyesületének elnöke. „Nem engedném, hogy ezt műveljék velem vagy bárki mással, mert ez rosszabb lenne a halálnál is.” A fő probléma, hogy egy idegen fejet illesztenénk hozzá egy idegen testhez. Arthur Caplan bioetikus, specialista szakorvos Independent-nek adott nyilatkozatában nemes egyszerűséggel címeres ökörnek nevezte Canaverót, szerinte ugyanis - még ha sikeres is lenne az átültetés, és a páciens életben maradna -, a két ember közötti biológiai (neurológiai, biokémiai) különbségek miatt az érintett pszichológiailag olyan szintű őrületet tapasztalna meg, amilyenre még nem volt példa az orvostörténetben.
Az első olyan fejátültetést, amelyben az egyik állat saját fejét ténylegesen kicserélték egy másikéra, 1970-ben hajtotta végre a Western Reserve University School (Cleveland, Ohio, USA) sebészcsapata. A Robert White vezette csoport egy majom fejét transzplantálta egy másik állat testére. Az agy és a befogadó gerincvelő összekapcsolására nem tettek kísérletet, így a majom mozogni nem tudott, de mesterséges lélegeztetéssel életben tudták tartani. A befogadó test immunrendszere kilenc nap elteltével lökte ki a ráültetett fejet.