Rosszabb lenne a halálnál egy fejátültetett élete

skizofrénia

A két test eltérő biológiai tulajdonságai miatt a fejátültetettek – még ha sikeres is a transzplantáció – olyan pokoli élményeket élnének át, ami rosszabb a halálnál – állítja a Amerikai Idegsebészek Egyesületének elnöke. Ennek ellenére szép számmal akad jelentkező.

Bombaként robbant a hír, amikor márciusban dr. Sergio Canavero olasz idegsebész bejelentette: két éven belül sor kerülhet az első emberi fejátültetésre. Ahogyan arról már korábbi cikkünkben is írtunk, az operáció mind szakmai, mind etikai szempontból rendkívül vitatott. Ennek ellenére akad jelentkező: egy fiatal orosz férfi, Valerij Szpiridinov például önként vállalta, hogy aláveti magát a szokatlan operációnak – feltéve, ha az megvalósul.

„Nincs más választásom”

A fiatalember Werdnig-Hoffmann-kórban szenved. Ez tulajdonképpen a gerincvelői izomsorvadás legsúlyosabb 1. típusa, ami rendszerint születés után néhány nappal jelentkezik, a páciensek majdnem száz százaléka pedig pár éves korában elhalálozik. Bár az orosz férfi 30 éves korával a ritka kivételek közé tartozik, nem szeretne tovább mozgásképtelen testben élni.

„Félek? Természetesen. De ez az egész nem csupán ijesztő, hanem egyben nagyon érdekes is” – nyilatkozta otthonából Szpiridinov a MailOnline oldalnak. „Azt is meg kell érteniük, hogy nincs más választásom. Ha nem próbálom megváltoztatni a sorsom, halálra ítélem magam, mert az állapotom évről évre egyre romlik” – tette hozzá a férfi.

Szpiridinov és Canavero személyesen még nem találkoztak, de Skype-on már beszéltek. A lehetőség bejelentése óta az idegsebésznél már sok ember jelentkezett a fejtranszplantációra, az orosz férfi az egyik, akit kiválasztottak.

Sergio Canavero terve elképesztőnek hangzik, mégis sok ember reménykedik benne Forrás: TEDx Limassol/YouTube

Rosszabb lenne a halálnál

Bár Szpiridinov tisztában van vele, hogy a donortest kilökheti magából a fejet, és így akár bele is halhat a műtétbe, egy másik eshetőségre nem készült fel, ez pedig akár a halálnál is rosszabb lehet.

„Senkinek nem kívánnám ezt a sorsot” - mondta dr. Hunt Batjer, az Amerikai Idegsebészek Egyesületének elnöke. „Nem engedném, hogy ezt műveljék velem vagy bárki mással, mert ez rosszabb lenne a halálnál is.” A fő probléma, hogy egy idegen fejet illesztenénk hozzá egy idegen testhez. Arthur Caplan bioetikus, specialista szakorvos Independent-nek adott nyilatkozatában nemes egyszerűséggel címeres ökörnek nevezte Canaverót, szerinte ugyanis - még ha sikeres is lenne az átültetés, és a páciens életben maradna -, a két ember közötti biológiai (neurológiai, biokémiai) különbségek miatt az érintett pszichológiailag olyan szintű őrületet tapasztalna meg, amilyenre még nem volt példa az orvostörténetben.

Forrás: Science Photo Library/Victor Habbick Visions

Már próbálkoztak vele

Az első olyan fejátültetést, amelyben az egyik állat saját fejét ténylegesen kicserélték egy másikéra, 1970-ben hajtotta végre a Western Reserve University School (Cleveland, Ohio, USA) sebészcsapata. A Robert White vezette csoport egy majom fejét transzplantálta egy másik állat testére. Az agy és a befogadó gerincvelő összekapcsolására nem tettek kísérletet, így a majom mozogni nem tudott, de mesterséges lélegeztetéssel életben tudták tartani. A befogadó test immunrendszere kilenc nap elteltével lökte ki a ráültetett fejet.

Dr. White 1970-es majomfej-átültetésének vázlatos rajza Forrás: White et al., 1970