A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évi 6 millió ember esik áldozatul a dohányzásnak. Ebből
több mint 5 millió halálát okozza közvetlenül és mintegy 600 000 emberét közvetve – a másoktól származó füst belélegzésével – a dohányzás.
A statisztikai adatok szerint hazánk dobogós helyen áll az uniós országok közt a dohányzás okozta halálozás tekintetében. Évente 35 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében: ez a szám az éves halálesetek közel húsz százaléka.
Ugyanakkor megközelítőleg 2500 azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg.
Ma már egyértelműen bizonyított, hogy a nemdohányzók által belélegzett dohányfüst rendkívül veszélyes a szervezetre.
Zárt helyiségben azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehézséget okozhat.
A dohányosok környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága.
Kimutatták, hogy a dohányos férfiak nemdohányzó házastársai között fokozott a tüdőrák elfordulása.
A passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst ártalomnak kitett csecsemők körében gyakoribb a hirtelen halál, azaz a bölcsőhalál elfordulása.
Nem csupán a felnőttek, de a fiatalok is egyre többen váltak, illetve válnak a dohányzás rabjaivá: minden ötödik tízéves már elszívta az első cigarettáját.
A 13 évesek között 50 százalékos az arány, 10 középiskolásból pedig már 7 cigarettázott.
Sokan a szüleiktől lesik el a rossz szokást, nem beszélve arról, hogy minden ötödik gyermek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt – hangsúlyozta prof. dr. Kiss Róbert Gábor az Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke.
Az emberi szervezet nem egyformán reagál a dohányzás károsító hatásaira, a dohányosok döntő részénél azonban az egész szervezetet megbetegszik, ez a szenvedély mintegy 25 életet veszélyeztető betegség vagy betegségcsoport kialakulásáért tehető felelőssé.
A dohányzás okozta legsúlyosabb betegségek
• Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)A dohányfüst alkotóelemei a vérárammal a szervezet legtávolabbi pontjaira eljutva fejtik ki kártékony hatásukat. A dohányosoknál sokkal nagyobb a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, hiszen a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, amelyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket. A plakkok egy része ráadásul hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül koszorúér-elzáródást, a betegek harmadánál pedig hirtelen szívhalált okozhat – folytatta gondolatait dr. Kiss Róbert Gábor.
A nikotin a kemény drogokhoz hasonló függőséget okoz.
A leszokás azonban nem reménytelen vállalkozás. A felmérések szerint a magyarok mintegy egyharmada szívja nap,mint nap a cigarettát, ugyanakkor a dohányzók 75 százaléka szeretne végleg felhagyni ezzel.
Tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek akár 40-50 éves korukban sikerül lemondani a káros szenvedélyről. Ez egyáltalán nem reménytelen vállakozás, a magyarok 17 százaléka már leszokott dohányos, azaz több mint 1 millió honfitársunknak már sikerült lemondani a dohányzásról, és megszabadulni annak egészségkárosító hatásaitól – mondta az MKT elnöke.
Egy amerikai egyetemen 79 ikerpárt vizsgáltak, a dohányosok arca, álla megereszkedett, a ráncok elmélyültek, nagyobbak lettek a táskák a szemük alatt, nem beszélve a koszorús erekben felhalmozódott lerakódásról, amely könnyen vezethet szívinfarktushoz.
A WHO ebben az évben arra is figyelmeztet, hogy a dohányzással kapcsolatos globális egészségügyi és gazdasági problémákat még inkább fokozza az illegális dohánytermékek növekvő piaca.
Legfrissebb kutatásuk szerint minden tíz doboz cigarettából egy illegális.
Az olcsó illegális cigaretta könnyű elérhetősége növeli a fogyasztást és a dohányzással összefüggő halálesetek számát.
A WHO az idei világnapon arra szólítja fel a kormányokat, hogy működjenek együtt a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolásában, álljanak a dohányfüstmentes kezdeményezés mellé, és szorítsák vissza a dohánytermékekkel kapcsolatos korrupciót.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a dohányzást tiltó, korlátozó jogszabályok népszerűek és leszokásra ösztönzik a dohányzókat. Amennyiben sikerül betartatni a dohányzási szabályokat, akkor csökken a perifériás érbetegségek, az akut szívinfarktusok száma - mutatott rá dr. Kiss Róbert Gábor, aki szerint három-négy év szükséges még ahhoz, hogy észrevehető legyen a javulás a statisztikai adatokban.
Ha időben abbahagyjuk a dohányzást, az általa okozott károsodások visszafordíthatók. A tapasztalatok szerint, aki
35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, annál pl. a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna.
Ha valaki a dohányzást abbahagyja, a kedvező hatások szinte már azonnal jelentkeznek. A cigaretta letételét követő 20 perc múlva a vérnyomás és a pulzus visszatér a normális szintre, 8 óra múlva a vér oxigénszintje újra normális lesz, egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, egy év után a szívinfarktus, öt év után pedig a tüdőrák rizikója is a felére csökken.
A heveny szívizom elhalás esélye megegyezik a soha nem dohányzókéval. A dohányzásról való lemondás számos egyéb nyereséggel is jár, amelyek a leszokás fontos motiváló tényezői is lehetnek: jobb lesz a közérzetünk, javul a teljesítőképességünk, jobb lesz a leheletünk, a szájízünk, kifehérednek a fogaink, a körmeink, kitisztul a hangunk, kisimul, egészségesebb lesz a bőrünk, a környezetünk nem fog tovább panaszkodni füstszagú ruhánk, hajunk miatt.
Nem utolsó sorban figyelembe kell venni, hogy
a dohányzás rendkívül költséges szenvedély.
Egy átlagos dohányos tíz év alatt közel 75 ezer darab cigarettát szív el, 10 év alatt napi egy dobozzal számolva, egy dohányos közel négy millió forintot költ cigarettára.
A dohányzásról való leszokáshoz kétségtelenül nagy akaraterő kell. Mielőtt azonban sok pénzt költenénk a különféle gyors leszokást ígérő praktikákra,
kérjünk tanácsot háziorvosunktól.
Ő majd továbbirányít a megfelelő szakemberekhez, akik segítenek a leszokásban. A legfontosabb első lépést azonban nekünk kell megtennünk: el kell határoznunk, hogy le akarunk szokni a dohányzásról.