A beteghez kell keresnünk a gyógyszert, és nem fordítva

Felgyorsult a célzott terápiás szerek fejlesztése, így az onkológiának már nemcsak a jövője, hanem egyre inkább a jelene is a személyre szabott orvoslás – ez volt az idei ECCO európai rákkongresszus egyik fontos üzenete.

Szeptember végén tizennyolcadik alkalommal rendezték meg az európai rákgyógyászat legnagyobb szabású fórumát, az ECCO European Cancer Congress-t. A brüsszeli székhelyű European Cancer Organisation (ECCO) idei kongesszusának a bécsi Messezentrum adott otthont.

Áttörés: célzott terápia

A szakma legjobbjait és az Európai Unió egészségügyi döntéshozóit egyaránt felvonultató esemény egyik visszatérő témája az egyre több daganatféleség kezelésében áttörést hozó célzott terápia volt. Egyebek közt a párizsi Gustave Roussy Intézet professzora, Caroline Robert arról számolt be, hogy a hagyományosan nehezen kezelhető

melanóma túlélési ideje jelentősen meghosszabbítható

egy két célzott szerből (dabrafenib és trametinib) álló kombinációval; a New York-i Memorial Sloan Kettering Cancer Center-t képviseletében pedig M. Catherine Pietanza arról beszélt, hogy egy a melanómához hasonlóan agresszív és terápiának ellenálló daganatféleség,

a kissejtes tüdőrák kezelésében ígéretes eredményeket értek el

a Rova-T névre keresztelt, frissen kifejlesztett célzott gyógyszerrel.

Egyre inkább személyre szabhatjuk az orvosi kezelést az onkológia esetében is Forrás: Thinkstock

A célzott terápia minden esetben a daganat által hordozott génhibákra, illetve a génhibák sejtszintű következményeire irányul, és ez a hatás rendkívül fajlagos: minden célzott terápiás szer kizárólag egy meghatározott molekuláris elváltozás fennállta esetén hatékony. A dabrafenib-trametinib kombináció például csak akkor hoz eredményt, ha a melanóma-sejtek a BRAF gén egy meghatározott pontján (V600) hordoznak mutációt; a Rova-T pedig a DLL3 nevű fehérjéhez kötődik a ráksejtek felszínén, ezért a kissejtes tüdőrákoknak csak abban a kb. 70 százalékában mutat hatást, amelyek rendellenesen túltermelik ezt a fehérjét.

Egyértelmű tehát az üzenet, hogy a célzott szerek fejlesztésének kéz a kézben kell haladnia a terápiás célpontokat kimutató molekuláris diagnosztikával.

Ezt az irányelvet nemcsak az ECCO rangos előadói vallották: az Egyesült Államok onkológia terén irányadó szervezete, a National Comprehensive Cancer Network (NCCN) legfrissebb szakmai ajánlásában egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a daganatos – az ajánlás kontextusában elsősorban a tüdőrákos – betegek vizsgálatakor az elérhető legbővebb molekuláris diagnosztikai panelt kell bevetni. Ez lényeges elmozdulást jelent a korábbi irányelvekhez képest, amikor csak néhány kiemelt molekuláris elváltozás vizsgálatát tartották lényegesnek.

Már 53 regisztrált célzott gyógyszer segít

Mi indokolja, hogy az EU és az USA vezető szakmai grémiumai immár a gén- és fehérjeszintű hibák lehető legszélesebb körű kivizsgálását tartják kívánatosnak? Elsősorban a célzott terápiás szerek fejlesztése terén tapasztalható robbanás. Az elmúlt évtizedek kutatómunkájának eredményeképpen ma 53 regisztrált, a hatóságok által elfogadott és támogatott célzott gyógyszer gazdagítja az onkológia fegyvertárát, de már a jelen pillanatban is további 311 molekuláris célpontú rákgyógyszer áll klinikai fejlesztés alatt, és ez a szám csak növekedni fog. Mindez azt jelenti, hogy

pár éven belül a célzott szerrel támadható génelváltozások száma megtöbbszöröződhet.

Ugyanakkor az is kiolvasható ezekből az adatokból, hogy ha egy beteg daganata ritkább génelváltozást hordoz, akkor a számára legmegfelelőbb gyógyszer valószínűleg nem a viszonylag kevés regisztrált, hanem a jóval nagyobb számú, de pillanatnyilag még kísérleti stádiumban álló vegyület közül kerül ki.

A molekuláris diagnosztikai módszerek már itthon is elérhetők Forrás: --

Már Magyarországon is elérhető

Szerencsére ma már mind a gyógyszert a beteghez hozzárendelő molekuláris diagnosztikai módszerek, mind a célzott terápiás fejlesztéseket a gyakorlatba átültető klinikai vizsgálatok elérhetők Magyarországon. Sőt, az első magyar személyre szabott onkológiai információszolgáltató vállalkozás, az Oncompass Medicine regionális menedzsere szerint hazánkban a jogszabályi környezet és a hatóságok hozzáállása kifejezetten kedvez a klinikai vizsgálatok szervezésének.

Magyarországon a régió valamennyi országánál – Szlovákiánál, Csehországnál, Lengyelországnál, Romániánál – nyitottabb a szabályozói légkör.

Nem véletlen, hogy egyedül a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában vagy két tucat onkológiai vizsgálat zajlik, és még a kisebb vidéki kórházakban sem ritka a tíznél több futó onkológiai projekt. Ehhez képest a Pozsonyi Onkológiai Intézetben összesen hat onkológiai tárgyú klinikai vizsgálatról van tudomásom” – nyilatkozta az Oncompass szolgáltatását a környező országok klinikáival is összehangoló Kajtor Zsolt.

Személyre szabott panelek

A bécsi konferenciáról hazatérve Kajtor arról beszélt az Origo.hu-nak, hogy az NCCN és az ECCO ajánlásait figyelembe véve, valamint a kedvező szabályozói hozzáállás nyújtotta előnyöket is kihasználva az Oncompass Medicine milyen módokon igyekszik elősegíteni a rákbetegek és a számukra leginkább megfelelő terápia találkozását. Egyfelől diagnosztikai szolgáltatóként arra törekszenek, hogy a daganatok molekuláris profiljának felállításakor lehetőleg minél több gént vegyenek figyelembe, mert ezzel növelhetik annak esélyét, hogy gyógyszeresen célozható génhibára akadnak.

Rengeteg onkológiai vizsgálat zajlik nap mint nap az egész ország területén Forrás: Thinkstock

Az általuk kínált átfogó panel a daganatokban leggyakrabban meghibásodó 58 gént tartalmazza, de a megrendelők eltérő anyagi lehetőségeit szem előtt tartva a cég kínálatában szerepel szűkebb, 10, 6, illetve egyetlen gént tartalmazó panel is. Maguk a panelek is személyre szabottak, amennyiben a bennük szereplő géneket a daganat fajtája és klinikai stádiuma, valamint a szövettani vizsgálat eredménye alapján állítják össze.

Másfelől – és ez az Oncompass tevékenységének ugyanolyan lényeges aspektusa – a cég munkatársai közvetlen kapcsolatban állnak Magyarország legtöbb, és Európa néhány kiemelt onkológiai centrumával, ahol célzott terápiás klinikai vizsgálatok zajlanak. Az orvosok és klinikai vizsgálati koordinátorok által átadott információt integráló, folyamatosan frissülő adatbázisuk

minden erre alkalmas betegnek segít megtalálni azt az onkológiai központot, ahol éppen az ő daganatára és génhibájára irányuló kísérleti gyógyszert tesztelnek.

Ez a lehetőség a rákbetegek azon 10 százaléka számára lehet életbevágó, akik olyan génmutációval rendelkeznek, amelyre nincs ugyan még befogadott és támogatott gyógyszer, de az azt célzó kísérleti szerekkel már folynak a klinikai vizsgálatok. Az Oncompass a partnerei között tudja a budapesti Szent László, Szent Imre, Szent Margit, Uzsoki úti, MÁV és Bajcsy kórházakat, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikáját, a szegedi, a debreceni, a győri egyetemi klinikákat, a tatabányai, gyulai, kecskeméti, kaposvári, nyíregyházi kórházat, és a Mátrai Gyógyintézetet. A sikeres beteg-gyógyszer párosítás nemcsak a páciens, de a vizsgálatot irányító orvos érdeke is, hiszen egy-egy kisebb onkológiai centrum nem könnyen toboroz a saját vonzáskörzetéből elegendő számú, a vizsgálati feltételeknek éppen megfelelő beteget. A betegbeválasztás kritériumai között rendszerint nemcsak a meghatározott tumortípus, hanem a molekuláris diagnosztikai úton meghatározott génelváltozás, illetve a pontosan körülírt előzetes kezelés is szerepel.

A sikeres beteg-gyógyszer párosítás nemcsak a páciens, de a vizsgálatot irányító orvos érdeke is, hiszen egy-egy kisebb onkológiai centrum nem könnyen toboroz a saját vonzáskörzetéből elegendő számú, a vizsgálati feltételeknek éppen megfelelő beteget Forrás: Thinkstock

Az ECCO-fórum résztvevői sokat hallhattak a célzott daganatterápia forradalmáról – de ahhoz, hogy ez a forradalom Magyarországot is elérje,

a molekuláris diagnosztikai centrumoknak és a klinikai vizsgálatokat végző kórházaknak össze kell hangolniuk tevékenységüket.

„Megfelelő országos szintű szervezés híján az orvosok gyakran arra kényszerülnek, hogy az általuk vizsgált kísérleti gyógyszerhez fogdossák össze a kritériumoknak megfelelő betegeket” – mondta Kajtor. – „Az Oncompass Medicine által kiépített információs hálózat és kapcsolatrendszer azonban lehetővé teszi, hogy a beteghez keressük a gyógyszert, és ne fordítva.”