A számokra, statisztikákra úgy tekintünk, hogy azok tőlünk távol álló valamik: minket biztosan nem érintenek, mert mi a halálozási statisztikákba úgysem tartozhatunk bele. Ahogy az egyik filmben el is hangzik: „sokáig azt hittem, én kivétel vagyok”. Ezzel a tagadással menekülünk a döntésünkkel járó felelősség és a lehetséges következmények elől.
21 percenként meghal valaki Magyarországon a dohányzás következtében, évente húszezer embert veszítünk el így. Távozik valaki, akit szerettünk, akire a gyermekének, unokájának még szüksége lenne. Aki még élhetne, ha egyszer régen nem gyújtott volna rá, hogy aztán a cigaretta egyre nagyobb helyet követeljen az életében.
„Ezért választottuk a kisfilmek szlogenjének a Te meddig akarsz élni? mondatot.
A dohányzás esetében ugyanis az ösztönző, pozitív kampányok nem olyan eredményesek,
itt a sokkolás, amivel hatni lehet” – mondta az Origónak Gui Angéla, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Egészségkommunikációs Központjának vezetője. Épp ezért a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet három egyperces filmben indít kampányt a dohányzás megelőzése és a leszokás segítése érdekében.
A társadalmi célú reklámokban nem színészek láthatók, hanem civilek, „igazi emberek”.
Olyanok, akik erős dohányosok voltak, és saját példájukon keresztül mutatják be a dohányzás következményeit.
Éva a forgatás napján tudta meg, hogy a tüdejében maradt daganatok rosszindulatúak. És mindezek ellenére nem mondta le a forgatást, sőt úgy fogalmazott, hogy ha egy ember leteszi a cigit a kisfilm láttán, akkor már megérte, ezért rendkívül hálásak vagyunk.
Mindannyiuknak nagyon nehéz döntés lehetett kiállni a nagyvilág elé, és azt mondani: én tönkretettem az életemet – mondja el a forgatás körülményeit Gui Angéla, aki nem győz köszönetet mondani a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikának, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetnek és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetnek, hogy segítettek a kisfilmben szereplő megfelelő érintettek megtalálásában.
Egy dohányosnak 3-szor nagyobb a halálozási kockázata, mint egy nem dohányzónak. Nem elég meghökkentő? Folytassuk!
Magyarország a férfiak esetében a világon az első, a nők esetében pedig a harmadik helyen álló halálok a cigaretta,
ha a tüdőrák okozta halálozási statisztikákat nézzük. Január közepén látott napvilágot az Innsbrucki Orvosi Egyetem kutatóinak 20 évet felölelő kutatása, amelyből kiderült, hogy a tüdőrákos megbetegedések körülbelül 90 százaléka hozható összefüggésbe a dohányzással.
Ez óriási szám. Azok között a férfiak között, akik rendszeresen 20 szál cigarettát szívtak el naponta, 22-szeres volt a tüdőrák okozta halálozás kockázata a soha nem dohányzókkal szemben.
Azoknál, akik 41 cigarettánál is többet szívtak el naponta, ez a kockázat már 45-szörösre emelkedett.
És a dohányzás abbahagyását követően a tüdőrák kockázata nem azonnal kezd csökkenni: az abbahagyást követően öt év alatt feleződik a kockázat, és mintegy tizenöt év elteltével közelíti majd meg a soha nem dohányzókét.
Egyszóval a tüdőrák a legnagyobb kockázat a dohányosok között. Az a tüdőrák, melynek korai stádiumban nincsenek jellegzetes tünetei, csak amikor már nagy a baj.
De a tüdőrákon kívül még más daganatos betegségekhez is vezet a dohányzás:
a következő leggyakoribbak a fej-nyaki daganatok, melyek közé soroljuk a szájüreg, a szájgarat, az algarat és a gége nyálkahártyájából kiinduló laphámdaganatokat is.
A dohányzás sok káros egyéb hatása mellett:
A dohányzás okozza az aktív korú lakosság körében a legnagyobb gazdasági veszteséget: 964 milliárd forintot, ami megfelel a 2010-es GDP 3,6%-ának.
Egy új amerikai vizsgálat szerint a passzív dohányzás, azaz más dohányfüstjének beszívása felnőtteknél körülbelül 30 százalékkal növeli a stroke kockázatát. Kanadai kutatók pedig nemrég azt az összefüggést mutatták ki, hogy
a dohányzó szülők tinédzser gyermekei között több a túlsúlyos.
Mindegy, hogy a terhesség alatt vagy kisgyermekkorban szívták be mások cigarettafüstjét, a passzív dohányzás károsította a fejlődésben lévő szervezetet.
Kiderült, hogy különösen a növekedés szempontjából kiemelten fontos 10. életévig tartó életszakaszban okoz a nikotin és a dohány helyrehozhatatlan károkat. Azt is tudják már régóta, hogy
a dohányzó háztartásokban felnövő gyerekeknél kétszer nagyobb a légúti betegségek kockázata,
több az asztmás. De megnő az agyhártyagyulladásos esetek és a bölcsőhalál esélye is a nemdohányzó szülők gyerekeihez képest.
Magyarországon 2012. január 1-jétől a közforgalmú zárt légterű helyeken, közösségi terekben tilos a dohányzás.
A kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni közforgalmú intézmény nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben,
közösségi közlekedési eszközön, munkahelyen, a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő, összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül.
2012. szeptember 1-jétől csak képekkel kombinált egészségvédő figyelmeztetésekkel ellátott dohánytermék gyártható, és 2013. január 1-jétől csak az ezekkel ellátott dohánytermék forgalmazható Magyarországon. 2013. július 1-jétől pedig a dohánytermékek értékesítése kizárólag olyan, ellenőrzött keretek között működő, más termékeket csak korlátozottan árusító szakboltokban engedélyezhető, amelyekben valóban csak 18 éven felüliek vásárolhatnak.
2012 októberében európai uniós támogatásból alakult meg a Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben. A Módszertani Központ által elindított leszokástámogatási telefonos szolgáltatás keretében a 06-80-44-20-44-es, ingyenesen hívható telefonszámon képzett pszichológusok és orvosok adnak információt, nyújtanak tanácsadást a dohányzással, leszokással kapcsolatban feltett kérdésekre, valamint telefonon keresztül történő kb. két hónapig tartó leszokási programot tartanak.
Ezen kívül a dohányzás abbahagyásáról a http://www.leteszemacigit.hu oldalon is felvilágosítást kaphatnak az érdeklődők – ismerteti a leszokáshoz való segítségnyújtás formáit Gui Angéla.
(A cikk megjelenését a Széchenyi 2020 program támogatta.)