Ha a XXI. század a világhálón terjedő szabad információ kora, akkor miért ne használhatná az egészségügy is arra az internetet, amire való? Például miért ne segíthetné az orvosokat abban, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat?
Miért ne volna joga minden rákbetegnek ahhoz a tudáshoz, hogy mi ma a világon létező leghatékonyabb kezelés a daganata ellen? Ezeket a kérdéseket tette fel magának pár évvel ezelőtt Peták István, az első magyar onkológiai molekuláris információszolgáltató cég, az Oncompass Medicine alapítója. A válasz többéves munka eredményeképp immár kézzel fogható: létrejött egy dinamikusan fejlődő vállalkozás, és annak online terméke, a RealTime Oncology Kalkulátor, amely pontosan azt teszi, amit a cégalapító annak idején elképzelt.
A Kalkulátor voltaképpen egy orvosi informatikai eszköz, amelynek segítségével a daganatos beteg kezelőorvosa le tudja kérdezni egy valamennyi felhasználó által megosztott adatbázisból, hogy
mi lehet az adott pillanatban ismert leghatékonyabb kezelés a páciense számára.
A Kalkulátor rangsorolja a hatóanyagokat aszerint, hogy az elérhető tudományos közlemények bizonyítékai alapján melyiktől milyen eséllyel várható siker, és megkeresi azokat a klinikai vizsgálatokat, amelyek a kiválasztott hatóanyaggal épp folyamatban vannak.
A Kalkulátor adatbázisa állandóan, lényegében valós időben frissül, ezért a szolgáltatás mottója – „RealTime Oncology” (Valós Idejű Onkológia) – szó szerint értendő. Képzeljük el például, hogy egy daganatos beteget valamilyen célzott gyógyszerrel sikeresen kezelnek Ausztráliában, és ezt az információt a beteg kezelőorvosa rögzíti a Kalkulátorban. Ha másnap felbukkan egy másik beteg a földgolyó átellenes oldalán – Siófokon vagy Londonban, nem lényeges –, akinek a daganata hasonló molekuláris jellemzőket mutat, a Kalkulátort e helyütt felütő orvos azonnal tudomást szerez az ausztrál kolléga eredményéről, és e friss tudás birtokában tervezi meg páciense kezelését.
Ez különösen akkor életbevágó, ha a daganat egy ritka molekuláris altípusba tartozik, mert ez esetben szinte biztos, hogy helyben nem áll rendelkezésre kellő tapasztalat az optimális kezelést illetően. A Kalkulátor által biztosított „valós idejű” megosztás alapjaiban változtatja meg a terápiás információ hozzáférhetőségét.
Jelenleg a ritka eseteiket legfeljebb esettanulmányként publikálhatják az orvosok,
ami legalább fél évet vesz igénybe, s még ha megjelenik is a közlemény, kérdés, vajon hány onkológusnak fog a kezébe akadni.
A „valós idejűség” egy sor egyéb lehetőséget is kínál a felhasználóknak. Amint teljes funkcionalitással működik majd a rendszer, a regisztrált betegek – ha kívánják – abban a percben email- vagy SMS-értesítést kaphatnak, amint a világ másik felén engedélyeznek egy új gyógyszert, amely hatékony lehet a daganatukkal szemben. Hasonlóképp, mivel a közreműködő orvosok rögzítik a rendszerben az általuk elindított klinikai vizsgálatokat, mind kollégáik, mind
a potenciális résztvevő betegek azonnali értesítést kaphatnak a számukra releváns vizsgálatok megkezdéséről.
„A célunk az: ne fordulhasson elő, hogy egy életmentő információ már elérhető a világban, de nem jut el időben mindenkihez” – mondta el Peták. – „A másik célunk elősegíteni az emberiség összefogását azért, hogy minden génhibához megtaláljuk a személyre szabott célzott terápiát. Jelenleg ez csak a betegek kis százalékánál valósul meg, miközben évente 14 millió új daganatos megbetegedést regisztrálnak a világban.
Az USA-ban és sok nyugati országban rohamosan terjed a daganatok molekuláris profiljának a vizsgálata. Tehát most már «csak» az az informatikai megoldás hiányzik, amelynek segítségével ezt az információt mindenki számára elérhetővé tesszük.”
Peták szavainak pontos megértéséhez fel kell idéznünk, hogy minden daganatos elváltozás alapja sejtjeink örökítőanyagának, a DNS-nek a meghibásodása. A daganatok viselkedése – milyen gyorsan növekszenek, mennyire hamar és a test mely részén képeznek áttétet, és milyen kezeléssel lehet ellenük felvenni a harcot – mai tudásunk szerint nem is annyira attól függ, hogy milyen szervből, illetve sejtféleségből fejlődtek ki, hanem inkább attól, hogy
a bennük fellelhető DNS-hibák (mutációk) az örökítőanyag mely szakaszait és miképpen érintik.
Azokat a daganatellenes szereket, amelyek a DNS-hiba közvetlen következményét, a mutáció miatt rendellenesen működő fehérjét támadják, célzott terápiás szereknek nevezik. Az tehát, hogy egy daganat várhatóan melyik célzott terápiás szerre reagál, elsősorban azon múlik, hogy pontosan milyen mutációkat hordoz. A ráksejtek DNS-ében rendszerint sok hiba halmozódik fel, azonban e mutációk közül csak néhány – az ún. hajtó vagy „driver” mutációk – játszanak vezető szerepet a tumor növekedésének fenntartásában. Ha megtaláljuk a „driver” mutációt és a hozzá való célzott terápiás szert, jó eséllyel megsebezhetjük a daganat Achilles-sarkát, és megfékezhetjük növekedését.
Az elmúlt két évtized valóságos forradalmat hozott mind a daganatokozó mutációk megismerése, mind a célzott rákgyógyszerek fejlesztése terén, így ma már több mint 3 millió rákspecifikus mutációt ismerünk, s ezek ellen 260 molekulárisan célzott hatóanyag áll rendelkezésre.
E szerek közül 50-60 korábban megszerezte az egyesült államokbeli vagy az európai gyógyszerhatóság engedélyét, míg a többi egyelőre az engedélyeztetési folyamat valamely lépcsőfokán áll. Vadonatúj szerekről lévén szó ez nem meglepő, hiszen a rendkívül szigorú és körültekintő engedélyezési eljárás ideális esetben is legalább 3, de a
gyakorlatban inkább 5-6 évet vesz igénybe.
A hatósági jóváhagyás feltétele a klinikai vizsgálatok előre kikötött kritériumainak való megfelelés. E vizsgálatok hivatottak igazolni, hogy az új gyógyszer nemcsak biztonságos és hatékony, hanem eredményeivel felül is múlja a legkorszerűbb, már engedéllyel rendelkező terápiát. Szerencsés esetben a klinikai vizsgálatok arra is fényt derítenek, hogy az új célzott terápiás szer a betegeknek pontosan melyik – vagyis milyen molekuláris „ujjlenyomattal” jellemezhető – alcsoportjában bizonyul igazán hatékonynak.
Nemcsak az épp vizsgálat alatt álló, de a már törzskönyvezett és általánosan elérhető célzott terápiás szerekről is folyamatosan gyűlnek az adatok, így elvben minden kezelt beteg egy csepp információval gazdagíthatja ismereteink tengerét. Ahhoz azonban, hogy az információ-cseppek ne szétguruljanak, hanem valóban tengerré álljanak össze, rendezett formában össze kell őket gyűjteni. A RealTime Oncology Kalkulátor pontosan ezt az emberi elme számára átfoghatatlan feladatot végzi a nap huszonnégy órájában.
A Kalkulátor egyfelől a több mint 24 millió közleményt tartalmazó és naponta cikkek százaival bővülő publikus orvosi adatbázis, a PubMed átfésülésével nyeri adatait. Az orvosi szakfolyóiratokban online megjelenő közlemények hírt adnak egy-egy klinikai vizsgálati stádium lezárultáról és annak eredményeiről, vagy bővítik egy már törzskönyvezett szerrel kapcsolatos ismereteinket. Az Oncompass-nál egy csapat molekuláris biológus és infobionikus folyamatosan ellenőrzi és beviszi a Kalkulátor rendszerébe ezeket a publikációkat.
Ma már az antwerpeni egyetemen is visznek fel így közleményeket a Kalkulátorba,
és a tervek szerint ehhez a kezdeményezéshez is sokan csatlakoznak majd. A gyűjtött adatokhoz másfelől jelentősen hozzájárulnak azok az orvosok és betegek, akik regisztrálnak az Oncompass honlapján, és a Kalkulátor használata során tanítják a rendszert azáltal, hogy a rendszerben rögzítik a betegek klinikai és molekuláris paramétereit, az alkalmazott kezelést, és a daganat klinikai válaszát. A rendszer természetesen titkosítva kezeli a személyes adatokat, és csak anonim információt oszt meg a többi felhasználóval.
A Kalkulátor adatbázisának gyarapodása a világ bármely részén élő valamennyi felhasználó, orvosok és betegeik számára egyaránt hasznot hajt, hiszen egy adott daganatípus és mutációs mintázat ellen annál magabiztosabban lehet kiválasztani a megfelelő célzott gyógyszert, minél több hasonló esetről gyűlt már össze tapasztalat.
Különösen a ritkán előforduló mutációk esetében – és a daganatok jó részében ilyenek töltik be a „driver” szerepét– elengedhetetlen a kritikus adattömeg felhalmozása. Egy kisebb kórházban dolgozó onkológusnak roppant csekély az esélye arra, hogy a saját praxisából vett tapasztalat alapján javasoljon személyre szabott kezelést egy ritka mutációval rendelkező betege számára. Ám a Kalkulátor révén a legfélreesőbb vidéki szakrendelés ablakán is betekint az egész világ. Bármilyen ritka legyen is az adott daganattípusban a keresett mutáció, összehasonlíthatatlanul nagyobb a valószínűséggel bukkan fel valahol a világon Új-Zélandtól Kanadáig, mint a budapesti XII. kerületben, Zalaegerszegen, vagy akár New Yorkban.
Olyasféle funkciót tölt be a Kalkulátor, mikor mutációs „hasonmást” keres a betegeknek,
mint a nemzetközi szervdonor-adatbázisok: bármilyen ritka szövet-összeférhetőségi csoportba tartozzék is egy átültetendő szervre váró páciens, ha az egész világról gyűjtik a donorokat, előbb-utóbb akad majd a számára megfelelő.
A rendszerben regisztrált orvosok számára számos további előnyt is tartogat a Kalkulátor használata. Az adatok bevitele kétségkívül némi többletfeladatot jelent, ám a cserében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások bőségesen kárpótolnak a munkáért. Például a Kalkulátor egyetlen kattintással részletes szakvéleményt hoz létre, amely nemcsak az orvos által felvitt betegadatokat, de a hatékonysági rangsorolás alapján javasolt célzott szereket, sőt, az
e szerek klinikai eredményességét alátámasztó irodalmi hivatkozásokat is tartalmazza.
Az ily módon előállított szakvélemény szükség esetén arra is alkalmas lehet, hogy a kezelőorvos egyedi elbírálás alapján támogatást kérelmezzen egy olyan szer használatára, amelynek alkalmazását az érintett daganattípusban még nem törzskönyvezték. Azok az orvosok pedig, akik maguk is érdekeltek klinikai vizsgálatok szervezésében, felbecsülhetetlen segítséget kapnak a betegtoborzáshoz azzal, hogy egy egyszerű keresés lefuttatásával kilistázhatják a rendszerben szereplő összes olyan beteget, akinek a daganattípusa, mutációs mintázata és kezelési előtörténete megfelel a vizsgálatban előírt feltételeknek. „Ez egy hármas nyerő, mondhatni, win-win-win szituáció” – hangsúlyozza Peták.
„Nyernek az orvosok, mert segítséget kapnak a betegeik számára legmegfelelőbb személyre szabott terápia kiválasztásához, és könnyebben találnak a vizsgálataikhoz alanyokat. Nyernek a betegek, mert könnyebben kerülnek be klinikai vizsgálatba, és a legmagasabb szintű ellátást épp a klinikai vizsgálatok biztosítják a rákbetegek számára. Itt
a legmodernebb kísérleti szerekhez juthatnak hozzá,
ráadásul ingyen, hiszen a vizsgálatban szereplő szert a szervező finanszírozza. Végezetül nyerünk mi, hiszen az adatbázisunk folyamatosan bővül és gazdagodik, ezáltal egyre több orvosnak és betegnek tudunk hatékonyan segíteni.”
A rendszer már egyetlen gén mutációs vizsgálata után is használható, de természetesen minél részletesebb molekuláris diagnosztikai vizsgálati eredményt bocsátunk a rendelkezésére, annál személyre szabottabb információt szolgáltat.
Jelenleg 547 olyan gént ismerünk, amelyek hibái a daganatok kialakulásában szerepet játszanak.
„Svájcban 50, az USA-ban akár 300 génes vizsgálatokat is kifizetnek a biztosítók” – ismerteti Peták. – „Magyarországon csak bizonyos daganatokban, és legfeljebb 1-2 gén molekuláris vizsgálata finanszírozott. Az Oncompass-tól a külföldön bevált nagyobb panelokat is meg lehet rendelni, de kérésre a Kalkulátor segítségével ki tudjuk választani azt a legfontosabb pár gént, amelyet mindenképp érdemes megvizsgálni.”
Nem mellékes tény, hogy noha az Oncompass-tól megrendelt mutációs vizsgálatok pénzbe kerülnek, a honlapon történő regisztráció és a lehetőségekről szóló szóbeli tájékoztató teljesen ingyenes.
Magának a Kalkulátornak a használata szintén mindenki számára teljesen díjmentes, bár az orvosok magánrendelés keretében természetesen kérhetnek konzultációs díjat, illetve amennyiben ehhez az Oncompass szakértői csapatát is igénybe veszik, akkor annak is lehet külön költsége.
Ezzel együtt nyugodtan megteheti bármely beteg, hogy regisztrál a rendszerben, majd megkéri a kezelőorvosát vagy az Oncompass munkatársait, hogy vigyék be a leletein szereplő adatokat, illetve a kötelezően elvégzendő, OEP által térített – tehát számára ingyenes – molekuláris vizsgálatok eredményeit. Ha ez megtörtént, úgy kaphat részletes tájékoztatást a daganatának legmodernebb kezelési lehetőségeiről, azok várható hatékonyságának rangsoráról, a listázott szerekkel éppen zajló klinikai vizsgálatokról és még sok minden másról, hogy
mindezért az Oncompass-nak egy fillért sem kellett fizetnie .
E mellett azért nem mehetünk el szó nélkül, mert máskülönben ez az információ keményen dollárosítható. „A nagy amerikai onkológiai központok, mint a bostoni Dana-Farber Cancer Institute, a houstoni MD Anderson Cancer Center vagy a New York-i Memorial Sloan-Kettering Cancer Center mind saját adatbázist tartanak fenn, amelyben egyebek mellett tárolják a náluk kezelt betegek daganatainak molekuláris jellemzőit, az alkalmazott terápiát, illetve a kezelés kimenetelét” – sorolja Peták. – „Ezt
az információs tőkét természetesen arra használják, hogy magukhoz csábítsák a betegeket.
Ne feledjük, Amerikában ezek mind profit-alapon működő intézmények, és ahová a beteg kerül, oda fizet a biztosítója, nem is keveset. Gyere hozzánk kezeltetni a daganatodat, mert nálunk van a legnagyobb tapasztalat, mi tudjuk leginkább, melyik szer fog neked használni! - üzenik az onkológiai központok potenciális pácienseiknek, s ebben a betegekért folytatott versengésben az informatikai háttérrel megtámogatott kezelési tapasztalat az egyik legerősebb ütőkártya.
Nem csoda, hogy mikor amerikai kollégáinknak elmeséljük, milyen információs szolgáltatást bocsátunk útjára a világhálón, ingyenes regisztrációval és szabad használattal, hitetlenkedve kérdeznek vissza: «Ti demokratizálni akarjátok a rákgyógyítást?» Ilyenkor mindig az a válaszunk, hogy igen, szerintünk elfogadhatatlan, hogy az egyik centrumban kezelt beteg orvosa ne férjen hozzá a másik kórházban szerzett tapasztalatokhoz. Az emberiség csak összefogással küzdheti le ezt a betegséget. Ehhez mi csak az eszközt próbáljuk biztosítani; a siker a felhasználóktól függ.”