Hirtelen időjárás-változások, az évszakhoz képest szokatlan enyhe vagy éppen dermesztő hőmérsékletek mindig előfordultak, amióta feljegyzik az időjárási adatokat. Az azonban most már vitathatatlannak tűnik, hogy az utóbbi néhány évtizedben, különösen az 1980-as évek derekától kezdve ezek a változások gyakoribbakká és szélsőségesebbé váltak, a globális felmelegedés miatt.
Sokan frontérzékenyek, náluk különböző panaszokat okoznak a hírtelen légnyomás- és az ezt kísérő hőmérséklet-változások.
Akadnak, akik csak a hideg- vagy csak a melegfrontra érzékenyek,
de sokan vannak, akiknél mindkét változás rosszullétet, szélsőséges esetben szervi panaszokat okoz.
Érdekes módon, a hirtelen felmelegedések kevesebb súlyos tünetet okoznak,
mint a gyors lehűlések. Ez alól természetesen kivételt képeznek a rendkívül nyári forróságok, amelyek bizonyítottan megnövelik a szív- és érrendszeri panaszok gyakoriságát.
A váratlanul beköszöntő hideg idő asztmarohamot válthat ki. Az asztmában szenvedőknél számos tényező előidézheti a légutak gyulladását, ami rohamot okozhat.
E tényezők egyike az időjárás.
A testmozgás által kiváltott asztma szempontjából a hideg súlyosbító tényező lehet.
Amikor a légzés felgyorsul, hidegben nincs lehetőség arra, hogy légcserekor felmelegedjen a levegő”
– mondta dr. David Hagaman, a Venderbilt asztma, szinusz (arc- és orrüregek) és allergia program vezetője. „Ennek következtében a légutak fokozódó lehűlése duzzadást válthat ki, ez pedig asztmarohamhoz vezethet.”
Az időjárás-érzékenyek egyik legrettegettebb ellensége a migrénes fejfájás. A légnyomás csökkenése, a légnedvesség-tartalom gyors növekedése, illetve a hőmérséklet hirtelen csökkenése mind migrént válthat ki az arra fogékony személyeknél. Ezzel szemben a stabil, kiegyensúlyozott időjárás hozzájárul a migrénes tünetek gyakoriságának csökkenéséhez. Ezt megerősíti egy amerikai fejfájás-specialista is, dr. Richard Lipton.
„Voltak betegeim itt New Yorkban, akik Arizonába költöztek, és jelentősen javult a migrénjük” – nyilatkozta dr. Lipton. Míg a New Yorkiak gyakran kitettek a légnedvesség-tartalom és a hőmérséklet változásainak, az arizonai lakosok meglehetősen állandó időjárási körülmények közt élnek, amelyet a száraz és meleg levegő jellemez.
A kutatások is alátámasztották azt az elméletet, hogy a változó idő migrént vált ki. Az egyik felmérésben megkérték a migrénben szenvedőket, sorolják fel a fejfájást kiváltó okokat. 53 százalékuk említette az időjárást.
Természetesen az emberek zöme nem menekülhet el kellemesebb, kiegyenlítettebb klimatikus viszonyokkal megáldott helyekre, hogy megszabaduljon a migrénjétől, de ha rendszeresen naplózza a rohamokat kiváltó tényezőket,
akkor például időjárás-változás előtt tehet bizonyos óvintézkedéseket
(gyógyszer, koffeinfogyasztás csökkentése vagy éppen növelése stb.), amellyel megelőzheti a roham kialakulását.
Ezt az érzést sajnos szinte mindenki megtapasztalta.
Idősebb korban egyre gyakrabban sajognak az ízületek a hidegfront előtt,
de vannak, akik már gyermekkoruktól szenvednek az időjárás-változások miatti térd- és egyéb ízületi fájdalmaktól. Sokan emiatt pontosabban megjósolják az időváltozást, mint a meteorológusok.
„A fájdalom megjelenését erősen befolyásolja a hőmérséklet-csökkenés és a légnedvesség-tartalom változása” – mondta dr. Javad Parvizi, ízületi specialista (Rothman Institute at Thomas Jefferson University Hospital). „A betegek majdnem 80-90 százaléka különbséget érez a fájdalom intenzitásában és a fájdalomérzékenységben.”
Ahelyett, hogy melegítőpárnákat helyeznénk a sajgó ízületekre, vagy megdupláznánk a fájdalomcsillapítók számát, Parvizi azt ajánlja, hogy az erre érzékenyek megelőző intézkedésekkel, például gyógytornával javítsák az ízületi funkciókat. „Sajnos mást nem nagyon lehet tenni” – vallja be a szakember.
A szív- és érrendszeri betegségek talán az egyetlen olyan csoportot alkotják az összes időjárással összefüggésbe hozható betegség közül, amelyek mind a hidegre, mind pedig a melegre rosszul reagálhatnak. Ha azt kérdezik a szívspecialistáktól, hogy melyik az az extrém tevékenység, amelyet egy szívbetegnek leginkább kerülnie kell az egészsége érdekében, nem a bungee jumpingot vagy a mélytengeri merülést fogják mondani, hanem a hólapátolást.
A szívbetegségben szenvedő embereknek már eleve beszűkültek a koszorúereik. Ehhez hozzáadva azt a plusz erőfeszítést, amely a hólapátolással jár,
az események könnyen veszélyesekké válhatnak, akár halálos szívroham is bekövetkezhet.
A rendkívüli meleg is gondot jelenthet, mivel a szívbetegségben szenvedők szervezete nehezebben tudja szabályozni a test maghőmérsékletét.
„Az emberek megfeledkeznek arról, hogy nem egészséges a szívük. Hirtelen nagyon erősen kezdenek izzadni és vészesen lecsökken a szervezetük víztartaléka, azaz kiszáradnak” – mondja Steve Pollock kardiológus. Az idős kor szintén hozzájárul a szívvel kapcsolatos betegségek kockázati tényezőihez.
„Ha az ember elmúlt 65 éves, a szervezet hőszabályozó rendszere egyre kevésbé kiegyensúlyozott” – nyilatkozta Scott Sheridan klimatológus. Például az 1995-ös chicagói hőhullám is alátámasztotta, hogy minél idősebb valaki, annál nagyobb a kockázat. A nagy forróság miatt 465 szívbetegséggel kapcsolatba hozható halálesetnél az áldozatok több mint a fele volt 75 évesnél idősebb.