A Harvard Egyetem közegészségügyi kara (Harvard T. H. Chan School of Public Health, Boston) által indított széleskörű felmérés megállapította, hogy azok a nők, akik serdülő- és fiatal felnőttkorukban sok rostgazdag ételt – elsősorban zöldséget és gyümölcsöt – fogyasztottak, a későbbiekben kisebb eséllyel lesznek mellrákosak azokhoz képest, akiknek a fiatalkori étrendje kevesebb élelmi rostot tartalmazott.
Eredményeiket a Pediatrics című folyóirat február 1-jei számában hozták nyilvánosságra.
„A korábbi kutatások közül alig akad, amely számottevő összefüggést talált volna a rostbevitel és a mellrák kockázata között” – nyilatkozta Maryam Farvid, a tanulmány szerzője –, „a serdülő- és fiatalkori étrend hatását pedig senki sem vizsgálta eddig, holott úgy tűnik, hogy az emlőrák későbbi kialakulása szempontjából kritikus ez az életszakasz.
A menopauza előtti mellrák kockázata tudomásunk szerint életmóddal alig befolyásolható. Azzal azonban, hogy rámutattunk a fiatalkori táplálkozás és a mellrák kialakulása közötti kapcsolatra, azonosítottunk egyet e kevés életvitellel módosítható kockázati tényező közül.”
A kutatók a 90 534 női egészségügyi dolgozó adatait tartalmazó Nurses’ Health Study II adatait tekintették át. Ez az 1989 óta zajló nagyszabású felmérés a nők egészségét befolyásoló legkülönbözőbb tényezőket igyekszik feltárni.
1991-ben az akkor 27-44 éves korú résztvevők kérdőívet töltöttek ki egyebek mellett a táplálkozási szokásaikról, majd ugyanazokat a kérdéseket négyévente ismételten megválasztolták.
1998-ban kézhez kaptak egy másik, kimondottan a középiskolai étkezési szokásaikra irányuló kérdőívet is. A bostoni kutatók a kérdőívek válaszait a rostbevitel szempontjából elemezték úgy, hogy ennek lehetséges hatását korrigálták a többi, mellrák szempontjából lényeges hatótényezőével. E korrekció során figyelembe vették az etnikai hovatartozást, a mellrák előfordulását a családban, a testtömeg-indexet, a testsúly változását, a menstruációs előtörténetet, az alkoholfogyasztást, és egyéb táplálkozási mutatókat.
Azon nők körében, akik fiatal felnőttként rostban gazdagon étkeztek, a mellrák kockázata 12-19 százalékkal alacsonyabbnak bizonyult;
a különbség annál nagyobb volt, minél több rostos ételt fogyasztottak. Hasonlóképp, a serdülőkori rostgazdag étrend 16 százalékkal alacsonyabb egész élethosszra számított, és 24 százalékkal alacsonyabb menopauza előtti emlőrák-kockázatot eredményezett.
A rostbevitel mennyisége és a mellrák előfordulása között a teljes megfigyelt csoportban erős fordított arányosság volt kimutatható. A fiatalon naponta bevitt rostmennyiség minden további 10 grammja – például egy alma és két szelet teljes kiőrlésű kenyér, vagy egy kis tányér babfőzelék és ugyanennyi párolt karfiol vagy sütőtök – 13 százalékkal csökkentette a mellrák kockázatát.
A leghatékonyabbnak a zöldség és gyümölcs formájában bevitt rost bizonyult.
A cikk szerzői egyelőre csak feltételezésekkel élnek az összefüggés magyarázatát illetően. Mivel jól ismert kapcsolat áll fenn a magas ösztrogénszint és a mellrák között, lehetségesnek vélik, hogy a rostban gazdag ételek valamilyen áttételes módon csökkentik a vérben keringő ösztrogén mennyiségét.
„Azt sok egyéb tanulmány alapján régóta tudjuk, hogy az emlőszövet a gyermekkor és serdülőkor folyamán különösen fogékony a rákkeltő és daganatellenes vegyületek hatására. Most már arra is van bizonyítékunk, hogy számít a jövőbeni daganatos rizikó szempontjából, mit adunk enni a gyerekeinknek ebben az érzékeny életszakaszban” – fűzte hozzá Walter Willett, az intézet professzora.