ECG trace and brain. Computer artwork of an ECG (electrocardiogram) trace in front of a human brain. An ECG uses electrodes to measure the electrical activity of the heart during the pumping of its chambers, and records it as an electrical wave (green). The waves are irregular and then stop (flatline). This indicates that the heart has stopped beating and the patient is in cardiac arrest. If the heart does not restart, then the brain and other organs will fail to receive oxygenated blood and die. Electrocardiography is a useful tool for the diagnosis of heart disease. The waves of an ECG trace can reveal the nature and location of many cardiac disorders.
Vágólapra másolva!
A stroke alattomosan támad, és senkit nem kímél: idősek és fiatalabbak egyaránt veszélyben lehetnek. A hazai szakemberek szerint a szélütés ma már népbetegségnek számít, évente 40-50 ezer eset történik, nagyon gyakran nem túlságosan kedvező kimenetellel. Hogyan változtathatja meg a stroke egy ember életét, és miként száll szembe az utóhatásokkal egy nemzetközileg is elismert magyar kutatónő?
„Éjfél után lehetett már. A férjemmel épp készültünk aludni, lefekvés előtt viszont úgy döntöttem, utoljára kimegyek még a mosdóba. Ekkor azonban furcsa érzés kerített hatalmába: elkezdett erősen zsibbadni a lábam. A párom kikísért, ám ekkor már éreztem, hogy nagy a baj, kértem, hogy hívja az orvost vagy a mentőket.
Utána minden elsötétült, kómába estem”
– mesélte Marianna, aki fiatalon, mindössze 45 évesen esett át vérzéses stroke-on, közismertebb nevén agyvérzésen.
Csodaszámba menő eset
Pedig Marianna sosem dohányzott, kerülte az alkoholt, a kávét is hanyagolta, sőt vérnyomásproblémákkal sem küzdött. Állapota egy születéskori rendellenesség, úgynevezett agyi aneurizma miatt alakult ki, amely egy léggömbszerű kidudorodás az artériában, amelyet az átfolyó vér nyomása okoz. Ez kinyomja az érfal genetikai okból vagy betegség miatt megvékonyodott részét.
Különösebb testi tünetek, amik előrevetítették volna a bajt, nem voltak. Korábban előfordult, hogy zsibbadt Marianna lába, de elmondása alapján ezt az orvosok mind a mai napig nem hozták összefüggésbe az agyvérzéssel.
Agyvérzést mutat ki az MRI-készülék (illusztráció) Forrás: AFP /BSIP
A szélütés napján szerencsére a mentő hamar, alig negyedóra alatt kiérkezett, és kórházba szállította az agyvérzésen átesett asszonyt. Mindjárt aznap agyműtéten esett át, ami életmentőnek bizonyult, eszmélete azonban csak az operációt követő napokban tért vissza.
Marianna esete csodálatosnak mondható, ugyanis alig 10 napot töltött az Amerikai úti idegsebészeten, utána Budakeszire szállították rehabilitációra.
Mondták is az orvosok Budakeszin, hogy még nem volt olyan betegük, aki ilyen hamar átkerült volna hozzájuk”
– mesélte Marianna. Felépülése nagyon gyorsan elindult, egy hónap múlva már a járást kezdte újra tanulni, a rehabilitációs intézetben összesen 5 hónapot töltött.
A test bal felét érintette a stroke
Az agyvérzés az asszony mozgásért és érzékelésért felelős agyterületeit érintette. „A bal oldalam lebénult teljesen, ülni sem tudtam, annyira elvesztettem az egyensúlyérzékemet. Bár már segítséggel tudok járni, a bal kezemet a mai napig képtelen vagyok használni. Az ujjaim ugyan mozognak, a könyék is valamennyire hajlik, de vállból nem bírom felemelni a karomat. Nem tudom bal kézzel megfogni a kilincset vagy az evőeszközt használni” – mondta Marianna. A stroke után úgynevezett neglekt szindróma is fellépett, vagyis a sérült jobb agyfélteke nem érzékeli a test bal oldalát.
Agyi aneurizma (narancssárga) a CT-felvételen (Illusztráció) Forrás: AFP /BSIP
Ezek után nem hat meglepetésként, hogy a korábban jegyzőként dolgozó asszony élete teljesen megváltozott. „A munkámat nem tudom ellátni, leszázalékoltak. A jogosítványomat bevonták, így a munkahelyre sem bírnék eljutni. Most otthon vagyok a férjemmel és a 14 éves fiammal, akik mindenben segítenek. Szükség is van rá, mert az olyan hétköznapi dolgok sem mennek, mint a mosogatás. Teljesen a jobb kezemre vagyok hagyatkozva” – mesélte Marianna.
Fejlődés házi módszerekkel
Állapotán a gyógytornász sokat segítene, de ahhoz el kellene jutnia a szomszédos városba. „Fél óra buszozás után újabb fél óra gyaloglás várna a rendelőig, a visszaútról nem beszélve.
Már ez elképesztően fárasztó, nem jutna erőm a tornára, a gyógytornász pedig nem jár ki.”
A másik megoldást a rehabilitációs intézetek jelentenék, de az asszony szerint ez is problémás. „Évente maximum 2-3 hetet tölthetek el egy ilyen intézetben, de ez nem elég arra, hogy az ember felépüljön ebből a betegségből.”
Maradnak hát a házi módszerek: a szobakerékpár és a húzódzkodó kötél, amivel a sérült kart lehet fejleszteni. Ugyancsak sokat segítenek a láb állapotán a séták, de figyelni kell a vérnyomás állandó szinten tartására is. Minden a gyógytornász előírásának megfelelően történik. Az asszony szerint a mozgásterápia az agy tanításában játszik kulcsszerepet: arra oktatja a központi szervet, hogy más agyterületek vegyék át a sérült régiók funkcióját.
Marianna szerint állapota rengeteget javult a 2013-as stroke óta, de azért van még hova fejlődni. „Az biztos, hogy most már másként látom a világot, mint egy egészséges ember. Például nem veszekszem, nem sietek. Lecsendesedett körülöttem minden.”
Stroke-nak (vagy magyarul szélütésnek, gutaütésnek, agyi érkatasztrófának) nevezzük az agy vérellátási zavara miatt kialakuló működési zavart.
Két formája ismert: az egyik az agyi infarktus, a másik az agyvérzés. Az esetek 80 százaléka agyi infarktus, amikor is egy vérrög elzárja az érpályát, és egyes agyterületek emiatt nem jutnak oxigénhez. Agyvérzés esetén egy ér elpattan, a vér kilép az érpályából, és ily módon roncsolja az agyállományt.
A hirtelen jelentkező stroke nagyon gyakori betegség, évente 45-50 ezer kórházi felvétel történik Magyarországon emiatt
- számolt be az állami televízió hírműsorának Folyovich András neurológus főorvos, aki kijelentette: a szélütés ma már népbetegségnek számít hazánkban.
A betegek 20 százaléka belehalhat a legmodernebb terápia mellett is, de a felépülés esélye sem sokkal kedvezőbb: a páciensek mintegy 25 százaléka gyógyul maradványtünet nélkül, de mintegy 50 százalékuk valamilyen segítségre szorul a későbbiekben – mondta a szakértő.
Folyovich András kiemelte: a stroke legnagyobb rizikófaktora a magas vérnyomás, de a cukorbetegség, a magas koleszterinszint vagy a szívritmuszavar is növeli a kockázatot. Egyes faktorok az életmódon múlnak, ilyen az inaktív, mozgás nélküli élet, a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Emellett fontos a rendszeres háziorvosi vizsgálat és a szűréseken való részvétel is - tette hozzá.
Miről ismerhető fel a stroke?
A szívinfarktussal ellentétben a stroke nem fáj, az alábbi egyszerű feladatok segítségével azonban könnyen felismerhetjük a kórt beteg embertársunknál.
- Kérjük meg az illetőt, hogy mosolyogjon. Erős a stroke gyanúja, ha a száj aszimmetrikus, egyik fele félrehúzódik.
- Kérjük meg társunkat, hogy emelje vízszintesig mindkét karját. A stroke-beteg egyik fele gyengébb, keze lehanyatlik.
- Ismételtessünk a beteggel egy egyszerű mondatot. Gyanús, ha összefolynak a szavak, a beteg nehezen válaszol, nem talál egyes kifejezéseket, helytelenül válaszol.
A tünetek jelentkezése esetén a háziorvos helyett azonnal a 104-et tárcsázzuk!
Sajnos lehetetlen pontosan megjósolni, mikor következik be stroke, a betegség kimenetelén viszont lehet javítani. Ezt célozza meg egy magyar tudósnő munkája.
Magyar tudós a stroke kutatásának élvonalában
Dr. Farkas Eszter agykutató, a Szegedi Tudományegyetem docense elismert szakembernek számít a stroke kutatásában, közleményeit rangos nemzetközi folyóiratok publikálják. Munkásságáért 2016. március 24-én Párizsban átvehette a L’Oréal-UNESCO A Nőkért és Tudományért Nemzetközi Rising Talent díjat.
L'Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért program
Az 1998-ban indított program célja, hogy a tudománnyal foglalkozó nőket minél többen megismerjék, támogatva ezzel karrierjüket. Az elmúlt 18 évben a program 92 kiemelkedő kutatónőt díjazott, és további 2438 tehetséges nőt támogatott. Idén a világ minden tájáról összesen 5 kiváló kutatónő, valamint 15 fiatal tehetség – köztük dr. Farkas Eszter – kapott díjat, amelyet a párizsi Sorbonne Egyetem Nagytermében vehettek át. A díjazottakat több mint 2600 vezető tudós jelölte szerte a világról, majd egy, 13 nemzetközileg elismert, neves kutatókból álló független zsűri választotta ki őket.
1995-ben szerzett biológia szakos középiskolai tanári diplomát, érdeklődése azonban már pályafutása korai szakaszában a tanítás felől a tudományos kutatás felé vezette. „Amikor negyedéves hallgató voltam az egyetemen, a mentorom, Fekete Éva professzor javasolta, hogy vegyek részt egy féléves hollandiai kutatóprogramban. A Groningeni Egyetem laboratóriumi projektje annyira izgalmas volt, hogy megtetszett, és eldöntöttem, kutatói pályára lépek” – mondta az Origónak a kutató.
Tudományos érdeklődésének középpontjában az agyi keringés kórélettani szerepének vizsgálata áll. Leírta az agyi keringés csökkenésének szerepét neurodegeneratív betegségek (például az Alzheimer-kór), valamint az agyi fehérállomány károsodásának kialakulásában.
Magának a stroke-nak a vizsgálatával 8 éve foglalkozik, egy 2007–2008-as posztdoktori tanulmányút során került szoros kapcsolatba a kutatási területtel.
Dr. Farkas Eszter agykutató, a Szegedi Tudományegyetem docense. Munkáját rangos nemzetközi díjjal ismerték el Forrás: Stephane Cardinale/Stephane Cardinale/Stephane Cardinale
Rejtett folyamatok az agyban
„A stroke kapcsán azt szeretnénk megtudni, hogy miután egy beteget szélütés ért, a rá következő napokban, hetekben mik azok a történések az agyban, amitől a páciens állapota romlik, ami miatt a sérülés folyamatosan nő” – ismertette a kutatás lényegi elemét dr. Farkas Eszter.
A szakértő szerint ezen a területen nagy előrelépések történtek az elmúlt öt-tíz évben,
olyan folyamatokat ismertek meg, amik a sérülés kiterjedésének növeléséért felelősek.
(Illusztráció) Forrás: AFP
A kutató a következőképpen ismertette a szélütés lefolyását: amikor egy beteget stroke ér, akkor az agyában a sérülés közepén elhal a szövet, a terület menthetetlenné válik. A sérülést körülvevő agyi régióban viszont olyan idegsejtek vannak, amik élnek, de nem működnek. A működésképtelenség oka, hogy a stroke miatt nem kapnak vért, nem szállítódik a kérdéses helyre elég oxigén és tápanyag, így az idegsejtek nem funkcionálnak megfelelően.
(Illusztráció) Forrás: AFP / BSIP
„Ezen a területen alakulhatnak ki az úgynevezett agyi depolarizációs hullámok, amik azért veszélyesek, mert a fennálló vérhiányt súlyosbítják azáltal, hogy tovább csökkentik az adott agyi régió vérellátását. Ha ezeket a folyamatokat meg tudnánk állítani, akkor az a vérellátási zavar, amit a depolarizációs hullámok létrehoznak, nem állna fenn” – ismertette a kutatás jelentőségét dr. Farkas Eszter.
(Illusztráció) Forrás: AFP
Bár a tudós elsősorban az esetek többségét kitevő, úgynevezett iszkémiás stroke-ot - vagyis az érelzáródásos szélütést - vizsgálja, más kutatócsoportok eredményei kimutatták, hogy a magyar szakember által feltárt folyamatok a vérzéses stroke esetében is lejátszódnak.
A depolarizációs hullámok megállítása tehát mindkét stroke-fajta esetében javulást jelentene.
Sok szakember együttes munkája
A stroke tanulmányozása természetesen nem egyszerű feladat, a kutatócsoportnak igen sokrétű munkát kell elvégeznie.
„A képanyagok kiértékeléséhez szakértő kollégák kellenek, de a komoly komputeres háttér szintúgy elengedhetetlen. Mindemellett szükség van olyan emberekre, akik az eredményeket értékelik, leírják, mások számára érthetővé teszik, de a jó pályázatíró is kulcsfontosságú a tudományos munkában” – sorolta a kihívásokat a tudós.
A család is inspirálta a kutatómunkát
A tévhitekkel szemben a családanya és tudós szerepkör nem összeegyeztethetetlen, dr. Farkas Eszter szerint a kulcs a nagyon pontos és helyes időbeosztás. „Egy napon belül megvan az a pár óra, amit az ember a munkájának szentel, és az a néhány óra, ami csak a családé. Lehetőség szerint a kettőt nem szerencsés összekeverni. Az idővel kell nagyon jól gazdálkodni" – mondta dr. Farkas Eszter. Saját bevallása szerint kisfiának születése lendületet adott a tudományos munkának. „Ahhoz, hogy az ember kreatív maradjon, időről időre egy picit el kell távolodnia a kutatástól, hogy más szemszögből is lássa azt" – véli a tudós. „Én két évet töltöttem gyeden, ami nagyon hasznos volt számomra: távolabbi szemszögből néztem a munkám, és olyan dolgokat vettem észre, amiket közelről nem biztos, hogy megpillantok" – foglalta össze tapasztalatait dr. Farkas Eszter.
Út a hatékony gyógyszerekig
„Most jutottunk el arra a pontra, hogy elkezdhetünk gondolkodni olyan gyógyszerek kifejlesztésén, amelyek hatékonyak lehetnek az idegsejtek megmentésében” – mondta dr. Farkas Eszter a lehetséges terápiákról.
Az időablak, amiben a kutatók gondolkodnak, azonban nem a rehabilitáció időszaka, hanem még az azt megelőző szakasz.
A leendő készítmények a depolarizációs hullámokat állítanák meg, tulajdonképpen az agyszövet vérellátását javítanák. „Mivel a betegek mindössze 25 százaléka gyógyul maradványtünet nélkül, elsődleges cél, hogy ezt az arányt emelni lehessen” – mondta a kutatónő.
Dr. Farkas Eszter és kutatócsoportja alapkutatásokat végez, az agyi érkatasztrófával kapcsolatos rejtett jelenségeket tárja fel. Nemzetközi együttműködés keretében egyedülálló képalkotó eljárást fejlesztett ki a membránpotenciál- (a sejtmembrán külső és belső felszíne közötti elektromos potenciálkülönbség – a szerk.) változások és az agykéreg keringési változásainak együttes nyomon követésére.
Ez a módszertani fejlesztés az agyi keringést szabályozó új mechanizmusok felismerését tette lehetővé.
Ezek megismerésével lehet továbblépni és megfelelő gyógyszereket, terápiás eljárásokat kifejleszteni, ami jelentősen javíthatja a túlélők életkörülményeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
