Még mindig rejtély a futóeufória

Először az endorfinok hatásának tulajdonították, később kiderült, hogy semmi közük hozzá – még mindig nem tudjuk pontosan, miért éreznek a futók hosszabb távok alatt egyfajta eufóriát.

Eufória, a legyőzhetetlenség érzése, a fájdalomérzet eltűnése, az időérzék megszűnése – ezek a futóeufória leggyakoribb tünetei. Az érzetről rengeteg futó számol be, és magyarázza meg vele, hogy miért képes hetente többször hajnalban kelni azért, hogy legyűrje a kilométereket.

A futóeufória létezik, de semmi köze az endorfinokhoz Forrás: Thinkstock

A futóeufória átlagosan fél óra mozgás után jelentkezik, de a maratoni futók akár többször is átélhetik.

Nem kell halálra edzeni magunkat

Sokáig vitatott volt, hogy a futóeufória valójában létezik-e, de mára sikerült meggyőzni a tudományt, hogy ez az önfeledt érzés igenis jelentkezik hosszabb távú aerob tevékenység során. Azt írtuk, hogy aerob tevékenység, hiszen nem csak a futásnál jelentkezik:

akár úszásnál vagy biciklizésnél is érzékelhető, és még csak nem is kell túl keményen edzeni hozzá.

A titok az, hogy ritmikusan ismétlődő mozgást végezzünk, olyat, amihez nem kell túl nagy odafigyelés, megy szinte magától.

Nem az endorfin a felelős

Jó ideig úgy gondolták, hogy a megoldás a szervezet endorfinszintjének emelkedésében rejlik. A hosszabb távú mozgás során az endorfinok szintje megnő, és a boldogsághormon jó közérzetet okoz. Ez a magyarázat viszont nem állja meg a helyét: szakértők szerint hiába szökik az egekbe az endorfinszint, a fizikai teljesítményre nem igazán van hatással.

A neurotranszmitterek különleges koktélja okozhatja a futóeufóriát Forrás: Thinkstock

Néhány kísérlet során pedig akkor is jelentkezett a futóeufória, amikor a vizsgált személyek endorfinszintje alacsonyan volt.

Futóeufória-koktél

A jelenleg legesélyesebb magyarázat a noradrenalin, dopamin és szerotonin nevű neurotranszmitterek együttes hatását okolja a futóeufóriáért. Előbbi a pozitív izgalmi állapotért felelős, és függőséget válthat ki, a dopamin pedig

a mozgás koordinálásában, a motivációban és a jutalomérzésben játszik szerepet.

A szerotonin hatással van a hangulatra, valamint az alvásra és az étvágy szabályozására is . Ezek hárman, valamint az endorfinszint megemelkedése alkothatják azt a koktélt, ami a futóeufóriát okozza.

A hőmérséklet emelkedése is okozhatja

Egy másik elmélet szerint a testhőmérséklet emelkedését kell okolni az euforikus érzésért. A hipotalamusz (a köztiagy egy vékony agyállományból álló lemeze) szoros összeköttetésben van a hőmérséklet-szabályozó mechanizmusokkal, így a kutatók szerint ezen keresztül alakulhat ki az euforikus érzet.

A futóeufória már fél óra mozgás után jelentkezhet Forrás: Origo

Amikor a hosszú távú testmozgás során a testhőmérséklet megemelkedik, a hipotalamuszon keresztül előjöhet a futóeufória.

A futásnak egyébként nem csak ez a rövid, de hosszabb távú előnyei is vannak: a kutatások kimutatták, hogy a rendszeresen futó emberek kevésbé fogékonyak a depresszióra és a szorongásra. Ez valószínűleg azért van így, mert aktívan relaxálnak, és ez

a mozgás közbeni pihenés segít a szervezetnek kikapcsolni.

Bár a maratoni távok már könnyen károsak lehetnek a testre, egy jól felépített, fokozatos edzésterv segítségével bármilyen hosszúságú futásnak lehetnek pozitív hatásai.