A stroke a halálozás és a rokkantság világszerte vezető neurológiai oka. Stroke-nak (vagy magyarul szélütésnek, gutaütésnek, agyi érkatasztrófának) nevezzük az agy vérellátási zavara miatt kialakuló működési zavart.
Két formája ismert: az egyik az agyi infarktus, a másik az agyvérzés. Az esetek 80 százaléka agyi infarktus, amikor is egy vérrög elzárja az érpályát, és egyes agyterületek emiatt nem jutnak oxigénhez. Agyvérzés esetén egy ér elpattan, a vér kilép az érpályából, és ily módon roncsolja az agyállományt.
Korábbi tanulmányok elsősorban azokra a génekre összpontosítottak, amelyek a vérlemezkék funkcióját és az alvadási folyamatot befolyásolják. Ezeknek az agyi infarktusban lehet szerepük.
A Bostoni Egyetem orvosi fakultásának (Boston Medical Center) kutatói új stroke-gének után kutattak. Sikerült meghatározniuk egy új gént (FOXF2), amely növeli az agyi kiserek betegsége okozta stroke kockázatát.
„Kutatásunk meghatározott egy olyan gént, amely az agyi infarktus egyik típusát, a kiserek okozta stroke-ot befolyásolja, és több olyan génre is gyanakszunk, amelyek a stroke mindkét típusában szerepet játszhatnak” – mondta Sudha Seshadri, a Lancet Neurology folyóiratban megjelent cikk egyik szerzője. „A kiserek megbetegedési mechanizmusának feltárása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy terápiás és megelőzési stratégiákat dolgozzunk ki a stroke e jelentős okozójára.”
A szerzők szerint a kiserek megbetegedése nemcsak a stroke okozója, hanem egyúttal az időskori elbutulás (demencia) egyik fő kockázati tényezője. Ezért a kutatási eredmények hozzájárulhatnak nemcsak a stroke, de talán az Alzheimer-kór és más demenciák kezeléséhez és megelőzéséhez is.