Évente ezer tinilányból 24 válik anyává az Egyesült Államokban, ami a nyugati világban a legnagyobb szám. Még a felelőtlen bulizásról hírhedt britek körében is “csak” 16 kamaszlány esik teherbe ezer közül (2014-es adat).
Az amerikai 15-24 éves fiatalok teszik ki az ország népességének 27 százalékát, és mint szexuálisan talán legaktívabb csoport, közülük minden második fiatal meg is fertőződik valamilyen nemi betegséggel: évente 10 millió új beteget regisztrálnak.
Ez egészségügyi, szociális és pénzügyi szempontból is óriási probléma az egész társadalom számára, sokan sokféle ötlettel próbálják visszaszorítani. Az egyik ajánlás a szüzességi fogadalom, amelyről azonban egy új kutatás kiderítette, hogy fikarcnyi haszna sincs. Sőt, a fogadalmat tett fiatalok ismeretek és tapasztalat híján talán még könnyebben is válnak áldozattá.
Az Egyesült Államok állami fenntartású iskoláiban a szexuális felvilágosítás három évtizede része a tananyagnak és a kiegészítő foglalkozásoknak. A közpénzből finanszírozott előadások célja a nemi úton terjedő betegségek és a nem kívánt terhesség megelőzése. Mint a fentiekből látszik, kevés sikerrel.
Ennek egyik oka lehet, hogy a foglalkozások nem követik az amerikai járványügyi hivatal (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) 16 pontból álló ajánlását, és legfeljebb az óvszerhasználat mikéntjét tanítják meg a diákoknak. A CDC programjának azonban a kríziskommunikáció és döntéshozatali képességek elsajátítása is része: hogy a diákoknak a szexuális partnerükkel való kapcsolata kiegyensúlyozott, tiszteletteljes legyen.
Az volna a cél, hogy a fertőzések és a terhesség kockázatára még a nemi élet megkezdése előtt felhívják a figyelmet, ezért a programmal már a 6-8. osztályos általános iskolásokat is megszólítanák, nem csak a középiskolásokat. Ez azonban elvétve valósul meg. Egy 2015 decemberi felmérés szerint az amerikai középiskolák kevesebb mint felében, az általános iskolák legfeljebb egyötödében elérhető a CDC ajánlásait követő, széles körű felvilágosítás.
A szakemberek szerint nagyon kockázatos, hogy semmilyen fejlődés nem tapasztalható az amerikai diákok szexuális kultúrájában a tíz vagy húsz évvel ezelőtti helyzethez képest. A kilencedikesek 30 százaléka, az idősebb tizenévesek 47 százaléka él nemi életet, ugyanúgy, mint korábban, és 15 százalékuknak már 4 vagy több partnere is volt.
Hasonlóan nincs javulás az aktus előtti alkohol- és drogfogyasztás terén, ami a tizenévesek 22 százalékára jellemző. Az óvszerhasználatban viszont felelőtlenebbek: míg 2003-ban 63 százalékuk használt gumit, 2015-ben ez már csak 59 százalék volt. Pedig az Egyesült Államokban nem drága az óvszer, lásd táblázatunkat.
A Debate.org amerikai weboldalon futó egyik szavazás témája, hogy a középiskolákban ingyenes legyen az óvszer. Jelenleg 77:23 a szavazás állása az igenek javára.
Egyes szervezetek és kampányok az önmegtartóztatást hirdetik. Ilyen például az 1993-ban indult True Love Waits (Az igaz szerelem képes várni), amelynek ma már tucatnyi országban több mint 2,5 millió követője van. Ők vállalják, hogy az esküvőig nem élnek nemi életet, és bal kezük gyűrűsujján viselt ezüstgyűrűvel mutatják ki, hogy szüzességi fogadalmat tettek.
Más szervezetek is gyakran adnak tagjaiknak ilyen gyűrűt, amely szerintük rokonságban áll az elkötelezettséget (is) szimbolizáló jegygyűrűvel. Összességében az Egyesült Államokban a lányok és fiatal nők 12 százaléka tesz ilyen esküt. Róluk azt feltételezik, hogy szüzességük megőrzése mellett kevesebb kalandba bocsátkoznak, és hamarabb is mennek férjhez.
E mozgalmak kritizálói viszont azt hangsúlyozzák, hogy önmegtartóztatás alatt a tagok csak a szűzhártya érintetlenségének megőrzését értik, tehát minden más szexuális kapcsolatot megengedhetőnek tartanak.
Már egy 2005-ös felmérésből is az derült ki, hogy az erényességi esküt tett 18-24 év közötti fiatalok 88 százaléka kipróbálja a nemi életet a házasság előtt. Ennek fényében nem csoda, hogy körükben épp akkora volt a nemi betegségek (HPV, chlamydia, kankó, trichomonas) aránya, mint a fogadalmat nem tett fiatalok esetében.
A legújabb, 2016 áprilisában a Journal of Marriage and Family (Házasság és Család Folyóirat) szaklapban publikált vizsgálatnak az volt a célja, hogy megállapítsa, vajon a szüzességi fogadalom hatására csökkent-e a házasságon kívül született gyermekek, illetve a nemi betegségek száma a korábban megkérdezett fiatal nők körében.
Az elemzéshez egy több évtizedet átívelő körkérdéssorozat adatait összesítették új módszerekkel a massachusettsi Amherst Egyetem szociológusai Anthony Paik vezetésével. Az első felmérés során 1994-1995-ben kérdeztek ki közel 21 ezer, 7-12. osztályos diákot egészségi állapotukról, szerelmi életükről, és hogy tettek-e szüzességi fogadalmat. 2001-2002-ben az eredeti alanyok közül 15 ezret újból megkerestek, több mint háromezer lányon HPV-szűrést végeztek. Az ismételt megkeresések 2008-ig zajlottak.
Kiderült, hogy a fogadalmat tett, de azt megszegő fiatal nők körében ugyanannyi HPV-fertőzést diagnosztizáltak, mint a fogadalom nélkül élőknél: mindkét csoportban átlag 27 százalék volt a fertőzöttek aránya.
A két vagy több szexuális partnerről beszámoló lányok közül a korábbi fogadalmukat megszegőknél nagyobb volt a HPV-fertőzés valószínűsége. A 6-10 partnerről beszámoló csoportban a fogadalmat megszegők 51 százaléka fertőződött meg, míg a fogadalom nélkül élők harmada.
A fogadalmukat megszegők 30 százaléka, míg a fogadalmat kerülő nők 18 százaléka lett házasságon kívül terhes a szexuális élet megkezdése utáni hat évben. Tehát nem az első aktus ideje számít ebben a tekintetben, hanem hogy hány éve élnek nemi életet, mondta Anthony Paik kutatásvezető.
Vagyis a fogadalmat tevő, de azt később megszegő nőkről feltételezhető, hogy kevésbé felkészültek a szexuális aktivitással járó kockázatra. Ennek az lehet az oka, hogy korábbi szellemi vezetőik leszólják az óvszerek és fogamzásgátlók hatásosságát, ezért ezek a nők nem használják őket következetesen és megfelelően.
A fogadalmat tett lányok és nők azt tanulják, hogy a házasság előtti nemi élet vétek. Így nem is készülnek a kockázatok elhárítására például azzal, hogy maguk szerzik be a védekezéshez szükséges eszközöket, és partnerükkel sem képesek a védekezést megbeszélni vagy azt kikövetelni.