Génjeinkbe van kódolva, mikor veszítjük el a szüzességünket

Nemcsak a családi háttér és a személyiség, hanem a gének is szerepet játszanak abban, hogy a fiatalok mikor lépnek szexuális kapcsolatra.

A Cambridge-i Egyetem kutatói több mint 380 ezer ember DNS-ét elemezve kimutatták, hogy a gének hatással vannak a pubertás kor kezdetére, az első szexuális kapcsolat idejére és az első szülésre is.

Köztudott, hogy az olyan tényezők, mint a családi stabilitás, a kortársak nyomása és a személyiség típusa hatással vannak a tinédzserek választásra, hogy fiatalon vesztik-e el szüzességüket vagy várnak vele felnőtt korig.

A gének hatással vannak olyan tényezőkre, mint a pubertás kezdete, vagy arra, hogy az adott személy hajlamos-e kockázatvállalásra Forrás: Thinkstock

25 százalékos a különbség

A Cambridge-i Egyetem szakemberei genetikai elemzésekkel felfedték, hogy a géneknek jelentős szerepük van ebben. Genetikai tényezők magyarázzák a 25 százalékos különbséget abban, mikor szánják rá magukat az első szexuális kapcsolatra - közölte Ken Ong, a Nature Genetics folyóiratban megjelent tanulmány társzerzője.

A gének hatással vannak olyan tényezőkre, mint a pubertás kezdete, vagy arra, hogy

az adott személy hajlamos-e kockázatvállalásra.

A szexuális érettség átlagos kora mindkét nem esetében száz év alatt jelentősen csökkent az 1880-as 18 évvel szemben 1980-ban 12,5 évre - írták a kutatók, akik ezt a táplálkozásban bekövetkezett változással, a gyermekek nagyobb testalkatával és a belső elválasztású mirigyeknek való kitettséggel magyarázták.

A genetikai tényezők hatása állandó

Ong és kutatócsoportja egy brit egészségügyi felmérés több mint 125 ezer résztvevőjének génjeit elemezték, és kapcsolatot találtak 38 génváltozat és az első szexuális kapcsolat időpontja között. Egybevetették az adatokat 241 ezer izlandi és 20 ezer amerikai adataival.

A tinédzserek átlagosan 12,5 évesen válnak szexuálisan éretté Forrás: Thinkstock

Azt találták, hogy a genetikai tényezők hatása állandó maradt az 1950-es és az 1980-as évek között, ami azt mutatja, hogy a genetikai tényezők relevánsak a kulturális és társadalmi magatartás széles skáláján. Számos génvariáns kapcsolatba hozható más reproduktív jellemvonásokkal, mint például az első gyermek születésének időpontja, és a gyermekek számával is - írták tanulmányukban.