A londoni King's College és a Bristoli Egyetem kutatói meglepő összefüggést fedeztek fel a kismamák terhesség alatti táplálkozási szokásai és a születendő gyermek későbbi viselkedési problémái között. A statisztika kimutatta, hogy a zsírban és cukorban gazdag, egészségtelen étrenden élő kismamák gyermekei hajlamosabbak lesznek a már korán jelentkező figyelemzavaros-hiperaktív viselkedészavarra.
A jelenség hátterében táplálkozás által befolyásolt epigenetikus jegyeket azonosítottak a Journal of Child Psychology and Psychiatry című folyóirat frissen megjelent cikkének szerzői.
Az epigenetika látszólag ellentmond a klasszikus örökléstan törvényeinek, mert képes arra, amire a genetika nem: a szerzett tulajdonságok átörökítésére.
Valójában azonban nincs ellentmondás.
Míg a klasszikus módon öröklődő tulajdonságok a gének különböző „szövegváltozataihoz" (alléljaihoz) köthetők, az epigenetikus öröklés révén a gének aktivitási mintázata – ki- vagy bekapcsolt állapota – adódik tovább. S miközben az utódainknak átadott allélokat az életünk eseményei csakugyan nem tudják befolyásolni, az ivarsejtjeinkkel átadott gének ki- vagy bekapcsolt állapotát módosíthatják a minket ért behatások – nem utolsó sorban az, hogy mit eszünk.
A korai magatartási problémák – pl. hazudozás, verekedés – mellett a figyelemzavaros-hiperaktív viselkedészavar (attention deficit / hyperactivity disorder, ADHD) az egyik leggyakoribb ok, ami miatt gyerekek a pszichológus látókörébe kerülhetnek. Ezek a bajok ráadásul gyakran együtt járnak: a problémás magatartású gyerekek több mint 40 százalékára az ADHD diagnózisa is ráillik.
A kapcsolat nem véletlenszerű, mivel a magatartásproblémás és ADHD-s gyerekek élettörténetében nagyon hasonló mozzanatok azonosíthatók.
Az egészségtelen anyai táplálkozás és a magzati élet során az anya által elszenvedett kedvezőtlen körülmények kulcsfontosságúnak tűnnek e zavarok kialakulásában.
A vizsgálat alanyai a „'90-es évek gyermekei" című, Bristolban végzett megfigyeléssorozat résztvevői voltak. A szerzők 83 korai viselkedési problémával küzdő gyerek adatait vetették össze 81, viselkedés szempontjából nem problematikus gyerekével. A központi kérdésük az volt, vajon a kismama táplálkozása hogyan befolyásolta az IGF2 nevű gén metilációját. A génmetiláció az epigenetikus módosítások egyik elterjedt formája, amely az érintett gént kikapcsolt állapotba helyezi.
Az IGF2-ről ismert, hogy az ADHD-ben érintett agyi területek, pl. a kisagy és a hippokampusz magzati fejlődését szabályozza. Korábbi kutatások arra a figyelemre méltó megállapításra jutottak,
hogy a terhesség során éhező anyák gyermekeiben az IGF2 gén metilációs szintje magas,
vagyis az anyai éhezés negatív irányban szabályozza az IGF2 gén kifejeződését. Ezt az összefüggést elsőként a II. világháború során súlyos éhínséget elszenvedett holland anyák gyermekei esetében igazolták.
A jelen vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a túlnyomórészt feldolgozott ételekből álló, magas zsír- és cukortartalmú étrend hasonló hatással bírhat. Az egészségtelenül táplálkozó kismamák gyerekei közül azokban találtak magasabb IGF2-metilációs szintet,
akik viselkedési problémákkal küzdöttek.
Sőt, az ADHD-s csoporton belül is arányosságot mutattak ki a tünetek súlyossága és az IGF2-metiláció mértéke között – igaz, csak a 7-13 éves, korai életkoruktól fogva problémás gyerekek körében.
„Eredményünk, miszerint a kismamák rossz táplálkozási szokásai megemelik a gyermekek IGF2-metilációs szintjét, újból rámutat a terhesség alatti helyes táplálkozás fontosságára" – húzta alá Dr. Edward Barker, a King's College London kutatója. – „Egészséges terhesdiétával csökkenthető volna az ADHD és a vele összefüggő magatartási problémák gyakorisága. Ez biztató eredmény, hiszen az étkezés és az általa befolyásolt epigenetikus tényezők módosíthatók."
„A továbbiakban a különböző táplálkozási elemek pontos szerepét kell kivizsgálnunk" – tette hozzá Barker. – „A halakban, dióban és csirkehúsban bőségesen előforduló omega-3 zsírsavakról például már tudjuk, hogy rendkívül fontosak az idegrendszer egészséges fejlődése szempontjából. Azt is tudjuk, hogy a gyermekeknek szánt táplálkozáskiegészítők sikerrel alkalmazhatók az ADHD tüneteinek enyhítésére és a magatartászavarok leküzdésére. Érdekes lesz kideríteni, milyen szerepet játszanak mindebben az epigenetikus változások."