Egyre nagyobb divatját éli Magyarországon is az egészségtudatosság. De mit értünk ez alatt? Rengeteg a bizonytalanság e kérdés körül, hiszen sokan az információk tengerében azt sem tudják már megmondani, egyáltalán mi számít egészségesnek az aktuális trendek tükrében, vagy éppen ki a megbízható szakember.
Nagy tehát a „zaj”, emiatt pedig nem csoda, ha sok ellentmondást fedezhetünk fel Európa, és így Magyarország lakosságának viselkedésében, kezdte előadását Kiss-Tóth Bernadett dietetikus.
Köztudott, hogy a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegség, valamint a daganatos megbetegedések száma évről évre növekszik, ebben a táplálkozási szokásoknak nagy szerepük van. A kutatások azt is kimutatták, hogy a magyarok túl sok sót és zsírt visznek be a szervezetükbe, az elhízottak száma mind a gyerekeknél, mind a felnőtteknél folyamatosan emelkedik.
Kiss-Tóth Bernadett szerint ezeknek a problémáknak a megoldására kellene elsősorban fókuszálni. A való életben azonban nem ez történik. Miközben az emberek egyre fontosabb szempontnak vélik az élelmiszerek egészséges mivoltát, ez többségüknek a bio-, természetes összetevőket tartalmazó, „valamitől mentes” termékeket jelenti.
Az újabb és újabb táplálkozási trendek azonban pont azokat a tényezőket – nevezetesen például a só- és zsírbevitelt – nem befolyásolják, amik az egészségünk szempontjából ténylegesen számítanak.
A szakember szerint az anomália rávilágít arra, hogy nagy hiba van az elméletben, de a gyakorlatban sem jobb a helyzet. A felmérések szerint ugyan az európaiak 71 százaléka szeretne minél több információt begyűjteni az élelmiszerekről, a valóságban mindössze 0,1 másodpercet töltenek a csomagoláson szereplő feliratok olvasásával. Az akaraterővel is hadilábon állunk.
Az emberek túlnyomó többsége szeretne a táplálkozási szokásain változtatni, ennek ellenére azt látjuk, hogy a magyar felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott”
– mondta Kiss-Tóth Bernadett.
Korábban az élelmiszer-biztonság volt a legfontosabb elvárás az élelmiszerekkel szemben, a mesterségesnek tűnő összetevők számítottak leginkább. „Ezek az anyagok azonban az esetek többségében természetesek, és olyan mennyiségben vannak jelen a termékekben, hogy nem veszélyesek az egészségre” – mondta Kiss-Tóth Bernadett.
„A magyarok nemzetközi viszonylatban is komoly aggodalmat éreznek az adalékanyagokkal kapcsolatban” – mondta előadásában dr. Szűcs Viktória élelmiszeripari szakértő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara munkatársa.
Ennek egyik oka lehet, hogy táplálkozásunkban csak a közelmúltban jelentek meg a magasan feldolgozott élelmiszerek, ezzel együtt a rohanó életvitelhez és a kényelmi szempontokhoz igazodó, sokak által csak különböző E-számokként ismert adalékanyagok. A szakértő szerint a média sem fest túlságosan pozitív képet a sokak által gyanúsan szemlélt összetevőkről, a hiteltelen forrásokból származó információk pedig csak súlyosbítanak az amúgy sem rózsás helyzeten.
Dr. Szűcs Viktória szerint azonban ezek az aggodalmak eltúlzottak.
Az adalékanyagok szigorúan szabályozott összetevők, amelyeket technológiai céllal, szándékosan adnak az élelmiszerekhez, önmagukban tehát nem fogyasztjuk őket.
A szakértő hangsúlyozta, hogy az adalékanyagok megengedhető napi beviteli értékét szigorú protokoll alapján számítják ki, így azok akár teljes élettartamon keresztül biztonságosan fogyaszthatók.
A biztonság további erősítését szolgálja, hogy 2010-ben megkezdődött a 2009 előtt engedélyezett adalékanyagok nemzetközi újraértékelése, amely jelenleg is zajlik. Tematikusan egyenként minden élelmiszeripari adalékanyag kockázatát felülvizsgálják a szakemberek, a munka a tervek szerint 2020-ra fejeződik be.
Az eddigi eredmények alapján három színezék (kinolinsárga, narancssárga, FCF, neokokcin) felhasználásának mennyiségét korlátozták, míg egy, a vörös 2G használatát betiltották.
Napjainkban a legtöbben nem a szakemberekhez fordulnak útmutatásért, ha egészségesen szeretnének élni, hanem az internetre mennek. A világhálón viszont nyüzsögnek az ellenőrizetlen források.
Sajnos az emberek hajlamosak ezeknek a sarlatánságoknak hinni, és egyszerűen nem hallgatják meg a logikus, tudományos érveléseket.
A kellő alaptudás hiánya és a téves információk miatt szükséges volna tehát a lakosság élelmiszer-biztonsággal és adalékanyagokkal kapcsolatos ismereteit bővíteni. Szintén lényeges lenne a laikusoknak bemutatni a táplálkozással összefüggő kutatások legfrissebb eredményeit.
A kommunikációs stratégia kidolgozásához természetesen ismerni kellene a magyarok egészségtudatossággal kapcsolatos ismereteit, attitűdjeit. A cél érdekében 2016-ban egy új felmérés készült, melynek keretében 1019, 15 és 69 év közötti lakost vizsgáltak. Ennek eredményeit Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője ismertette.
A kutatás négy fő témát ölelt fel: általános táplálkozási ismereteket, élelmiszer-vásárlást befolyásoló szempontokat (ár, családi minta, pszichológiai tényezők), élelmiszer-biztonságot (tájékozottság, elvárások), valamint kérdéseket az élelmiszer-címkézéssel (mit néznek meg rajta, mi a fontos, elég-e az információ) kapcsolatban.
A kutatásból kiderült, hogy az emberek számára az egészség valójában a betegség és az akadályoztatás hiányát, vagyis a társas kapcsolatok és a mozgás szabadságát és a hétköznapok örömeit (fiatalosságot, jó alvást, derűs életet) jelenti.
A legtöbb megkérdezett a dohányzás mellőzésével igyekszik az egészségéért tenni, de sokan hasonlóan fontosnak tartják a rendszeres étkezést és a szabadban való tartózkodást is, bár a mozgást azért senki nem viszi túlzásba. Az emberek az egészségük érdekében döntenek a házi koszt mellett, sokuk hajlandó kevesebb cukrot, sót és fűszert használni.
És hogy mik az egészséges életmód legfőbb akadályai? A legtöbb megkérdezett szerint a pénz, ezt szorosan az akaraterő hiánya követi.
Valódi áldozatot csak kevesen hoznak: kevesebbet vagy kevésbé ízletest enni, többet költeni egészséges ételre, többet utazni érte, vagy kevésbé eltarthatót venni csak nagyon kevesen hajlandóak.
Az egészségi állapot, az életmód, az egészséggel kapcsolatos ismeretek és a fogyasztói racionalitás alapján a fogyasztók öt szegmensét sikerült megkülönböztetni.
Az egészséges életmódhoz az akaraterő elengedhetetlen
– összegezte az elmondottakat Antal Emese. – Nem szabad kifogást és bűnbakot keresni, a felelősség felismerése és a tévhitek eloszlatása elsődleges fontosságú a vágyott cél elérése érdekében” – tette hozzá.