Szegedi kutatók megpróbálják becsapni a géneket

Napjainkban egyre nagyobb problémát okoz az antibiotikum-rezisztencia, vagyis hogy a bakteriális kórokozók egyre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a baktériumok gyakran multirezisztensek, azaz több antibiotikummal szemben is ellenállóak. A Szegedi Tudományegyetem kutatói számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy olyan antibiotikumot fejlesszenek ki, amellyel szemben nem válnak egy idő után a baktériumok ellenállóvá.

Milliók halálát követelheti az antibiotikum-rezisztencia

Az antibiotikum-rezisztencia a vezető halálokok egyike lehet a világon 2050-re. Éppen ezért kiemelkedően fontos a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Központ közös kutatása, amely erre a területre fókuszál. Pál Csaba, Papp Balázs és Kondorosi Éva által vezetett kutatócsoportok feladata, hogy a rezisztencia kialakulásának okait és útját behatóan tanulmányozzák

és olyan törzseket alakítsanak ki, amelyek rezisztensek az antibiotikumokra.

Egyre több baktérium válik rezisztenssé az antibiotikumokkal szemben Forrás: AFP/SPL

Ezt követően nézik meg azt, hogy az antibiotikum kombinációk milyen hatással vannak a rezisztenciára. Az így nyert adatokra támaszkodva Martinek Tamás, Fülöp Ferenc, Tóth Gábor és Földesi Imre kutatócsoportja ezzel párhuzamosan új antimikrobiális anyagokat állít elő, amelyek megpróbálják "becsapni" a baktériumok védekező rendszereit és kivédik rezisztenciát.

Az egyik cél, hogy a meglévő antibiotikumok újra hatékonnyá váljanak

A kutatók legfőbb célja hogy az eddigi hagyományos megközelítéssel szemben új módszert alkalmazzanak: a rezisztencia kialakulásának kontrollálását és kiküszöbölését a gyógyszerkutatás központi elemévé tegyék.

(A kép illusztáció) Forrás: AFP

A szegedi egyetem munkatársainak kutatási stratégiája a rendszerbiológia és a szintetikus kémia-biológia eszköztárán alapszik, amelynek segítségével új módszertant alakítanak ki minőségileg új hatóanyag-molekulák kifejlesztésére. A szegedi kutatók olyan kombinációs terápiákat dolgoznak ki,

amelyek egy vagy két molekula egyidejű alkalmazásán alapulnak,

azzal együtt, hogy a már meglévő antibiotikumokat is újra hatékonnyá tegyék.

Több mint 800 millió forintos támogatásban részesül a tudományos projekt

Az „Evolúciósan optimalizált antibakteriális foldamerek: a kémiai építőelemektől a rendszerbiológiáig EVOMER" című kutatási projekt a Széchenyi 2020 program keretében összesen 815 millió 746 ezer forint támogatásban részesült.

A négy éves projekt szakmai vezetője Dr. Martinek Tamás, az SZTE GYTK Gyógyszeranalitikai Intézet intézetvezető egyetemi tanára.

A Szegedi Tudományegyetem főépülete Forrás: Wikimedia Commons

Az Európai Uniós beruházásnak köszönhetően 8 fő új kutató bevonása válik lehetővé, és várhatóan 27 fő kap lehetőséget, hogy a projekt témájához köthető értekezéssel tudományos fokozatot szerezzen. A kutatás eredményeinek bemutatásaként a kutatócsoport közel 70 kiemelkedő minőségű publikációt tervez megjelentetni.

(Forrás: Szegedi Tudományegyetem)