Ezer főiskolai hallgató szokásait figyelték 6 éven át abban a felmérésben, amelynek értékelésekor kiderült: minél gyakrabban iszik valaki alkoholmentes energiaitalt, annál valószínűbb, hogy vezetett már alkoholos befolyásoltság alatt.
A kutatás megállapításai összhangban állnak korábbi felmérésekkel, amelyek azt igazolták, hogy az alkoholtartalmú energiaitalok fogyasztói hajlamosak az átlagnál nagyobb kockázatot is vállalni. Az Alcoholism: Clinical and Experimental Research szakfolyóiratban közzétett jelen kutatás azonban az első, amely azt állítja, hogy alkohol nélkül is hasonló az energiaitalok hatása.
"Rendkívül összetett az energiaital-fogyasztás és az ittas vezetéshez hasonló közbiztonsági problémák közötti kapcsolat", mondta a kutatás vezetője, Amelia Arria, az amerikai Maryland Egyetem Fiatal Felnőtt Egészségközpontjának igazgatója.
Az adatokból elsőre nem egyértelmű, hogy az alkoholt nem tartalmazó energiaitalok fogyasztása miképpen vezet ittas vezetéshez, amelynek során értelemszerűen alkoholt fogyaszt valaki. A kutatók azt feltételezik, hogy az alkoholfogyasztást megelőző vagy azzal párhuzamos energiaital-fogyasztás következtében
az illető "éber részeggé" válik,
nem észleli az alkohol hatását, többet iszik a kelleténél, és így ül volán mögé.
Sok diák az alkoholfogyasztás után ivott energiaitalt, hogy kúrálja másnaposságát. Az ilyen esetekben az energiaital afféle vészjelző lehet azok kiszűréséhez, akiket meg kellene célozni egy megelőzési kampánnyal.
Lelki és társadalmi okai is lehetnek annak, hogy átfedés van az energiaitalt és az alkoholt fogyasztók tábora között: az energiaitalt fogyasztók eleve hajlamosabbak lehetnek alkoholfogyasztásra – mármint elismerték az alkoholfogyasztást a felmérés során.
A reklámkampányok által idealizált energiaital-fogyasztó "izgalmas, aktív életet él, még büszke is arra, hogy nem törődik semmivel a jelen pillanat élvezetén túl", írják a kutatók. Ha ez a helyzet, akkor elképzelhető, hogy az átlagos energiaital-fogyasztó azért vezet ittasan, mert figyelmen kívül hagyja ennek kockázatát.
Továbbá az is lehet, hogy "valamely negatívan megítélt viselkedés tudatos felvállalása túl gyakran szerepel az energiaital-fogyasztókat megcélzó reklámokban" – így az ittas vezetés is lehet hecc, jó buli a haverokkal.
A kutatók próbálták kizárni azokat a körülményeket, amelyek félrevihették volna a felmérés értékelését. Ezért figyelembe vették, ha a válaszadó családjában jelen volt az alkoholbetegség, továbbá a résztvevők eredendő kockázatvállalási hajlandóságát, depresszióra való hajlamát, illetve más koffeintartalmú italok (például kávé) fogyasztását. A kutatásban részt vevő 1000 főiskolás a 6 év során folyamatosan adatokat szolgáltatott alkohol- és energiaital fogyasztásáról, de arról is, ha ittasan kísérelt meg autóvezetést.
A felmérés végére már átlagosan 23 éves főiskolások arról számoltak be, hogy lényegében mindegyikük fogyasztott alkoholt az előző évben, 25 százalékuk vezetett ittasan, illetve 57 százalékuk legalább egyszer fogyasztott energiaitalt.
Az energiaital-fogyasztó hallgatók közül 56 százalék ivott alkohollal is kevert energiaitalt, 15 százalék mindig keveri az alkoholt és az energiaitalt, míg 27 százalék különválasztja a két italnem fogyasztását.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azok a főiskolások, akik ittasan vezettek, az átlagnál többször isznak energiaitalt (alkohollal keverve vagy anélkül), de nem meglepő módon rájuk a fokozott alkoholfogyasztás is jellemző volt.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) már 2010-ben "nem biztonságosnak" minősítette a koffeint és alkoholt is tartalmazó energiaitalokat, miután egymás után több diák is eszméletvesztéses, illetve alkoholmérgezéses állapotba került tőlük. Az FDA abban látja az ilyen italok veszélyét, hogy a koffein felpörgeti a fogyasztót, aki nem észleli a részegsége fokát, ezért tovább iszik, és a viselkedése is egyre inkább kockázatvállaló lesz.