Kislexikon

 

egyenlőtlenségek
Olyan különbségek, amelyek társadalmi tartalommal telítődnek meg. "Az emberi nemen belül kétfajta különbséget észlelek. Az egyiket természetes vagy fizikai egyenlőtlenségnek nevezem, mert a természet maga hozta létre. Ilyenek a korban, egészségi állapotban, a testi erőben vagy szellemi és lelki tulajdonságokban lévő különbségek. A másikat morális vagy politikai egyenlőtlenségnek nevezhetjük, mert egy bizonyos fajta konvención nyugszik, és mert emberek közti megállapodás hozta létre, vagy legalábbis engedélyezte... Ilyenek a különböző kiváltságok, mint pl. az, hogy egyesek gazdagabbak, megbecsültebbek, hatalmasabbak, mint mások, vagy éppen az, hogy egyesek másoknak parancsolhatnak." (Rousseau)

életesély-egyenlőtlenségek
A fizikai életesélyek azt jelentik, hogy kinek milyen hosszú élet van kimérve, és hogy ki mennyi szenvedéssel éli le a neki megadatott életet. A társadalmi életesélyek arra utalnak, hogy ki hová kerülhet a társadalmi pozíciók rendszerében, milyen szabadon, mennyire autonóm módon, vagy mennyi felismert és fel sem ismert kényszerrel választ magának életpályát, sorsot. Mind a fizikai, mind a társadalmi életesélyek nagyon egyenlőtlenül oszlanak el.

Habitus
Generációkon át tanult, kialakult magatartás vagy beállítódás, amely beépül a személyiségbe, "szokásszerűvé" válik, s így nagy mértékben meghatározza a különböző helyzetekben követett gyakorlatokat, különböző körülményekre adott válaszokat.

kasztrendszer
Az indiai társadalom származási-rituális-foglalkozási rétegződése. Az egyén társadalmi helyét a születés egyszer és mindenkorra meghatározza. A társadalom szerkezetének megváltoztathatatlanságát a hinduizmus tanai támasztják alá. Házasságkötés csak azonos rangú kasztbeliek között lehetséges. A kasztrendszerhez kapcsolódó szabályok és tilalmak határozzák meg, hogy a kasztok tagjai milyen szerepet töltenek be a társadalmi munkamegosztásban. A négy, társadalmilag különbözőképp megbecsült nagy csoportot a papok, az uralkodók, nemesek, harcosok, a parasztok, kézművesek, kereskedők, illetve a munkások alkotják. A négy csoport alatt a kasztrendszeren kívüliek, az 'érinthetetlenek' (páriák) találhatók. A rituálisan tisztátalanok olyan foglalkozást űznek, amely születéssel, halállal és beszennyeződéssel kapcsolatos.

rendiség
A feudális állam- és társadalomberendezkedés meghatározó alapelve Európában az érett középkortól a polgári forradalmak koráig. A rendek a feudális uralkodó osztály jogi eszközökkel biztosított kiváltságai alapján egymástól elkülönülő, de azonos jogállású rétegei voltak. A rendek közé tartozott a köznemesség, a főnemesség (bárók, grófok, hercegek), az egyházi rend, valamint a polgárság. Testületi jogaik voltak még a szabad kerületek lakosainak. Ők rendelkeztek politikai jogokkal és képviselettel, míg a társadalom nagy részét alkotó jobbágyság (parasztság) nem. (Magyar Nagylexikon)

struktúra
A társadalmi struktúra olyan rendszerként fogható fel, amely a társadalmi viszonyok kapcsolódásaiból alakul ki. " A társadalmi struktúra felfogható, mint a különböző tőkefajták eloszlása a csoportok és osztályok között, melyek számos jellemzője (jövedelem, iskolázottsági szint stb.) anélkül is módosulhat, hogy megváltoznék az uralkodó vagy alávetett pozíció, amelyet a többi csoporthoz képest elfoglalnak." (Bourdieu 1978: 375)

szegénység
Az emberi történelmet végigkísérték a források elosztásának egyenlőtlenségei, és ezzel a szegénység különböző formái. A szegénység a források hiánya. Abszolút szegénységnek azt tekintik, ha az elemi szükségletek kielégítése hiányos, az egyének önfenntartása nehéz vagy lehetetlen, a csoport újratermelődése akadozik. A relatív szegénység vagy objektív relatív depriváció szélesen elfogadott meghatározása az, hogy egyének vagy családok nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy úgy táplálkozzanak, olyan tevékenységekben vegyenek részt és olyan életfeltételekhez és javakhoz jussanak, amelyek társadalmukban szokásosak, vagy legalább széles körben helyeseltek. (Magyar Nagylexikon)

szociálpolitika
A szociálpolitikának nincs általánosan elfogadott meghatározása. A legelfogadottabb értelmezés szerint tudatos állami, ill. közbeavatkozás a látszólag spontán piaci folyamatokba a társadalmi jólét előmozdítása érdekében. E semleges közelítés minden eleme - céljai, mértékei, eszközei - eltérően, sőt ellentmondásosan értelmezhetőek. A célok tekintetében például az egyik végletet az a nézet jelenti, hogy a szociálpolitika feladata, hogy enyhítse azoknak a szélsőséges szegénységét, akik nem tudnak önmagukon segíteni; az állam csupán végső menedék. Az ezzel ellentétes álláspont szerint a szociálpolitika feladata a szegénység, illetve a társadalmi és fizikai életesélyek egyenlőtlenségeinek csökkentése, a társadalmi igazságosság és a társadalmi összetartozás erősítése, összességében a társadalom minőségének javítása.

szociológia
"A társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány." (Andorka: 31). A szociológia központi kérdése az, hogy milyen módon hatnak egymásra egyén és társadalom. E kölcsönhatások során formálódnak társadalmi folyamatok, intézmények és struktúrák, amelyek viszont sok tekintetben meghatározzák a cselekvő egyének (ágensek) helyzetét, cselekvéseit, életesélyeit, azaz sorsát. E folyamatokat mindig történetiségükben érdemes vizsgálni, figyelembe véve az objektív körülmények változását és az ezekre adott válaszokat, amelyeket alakíthat szuverén, racionálisan végiggondolt döntés, vagy a szokásszerűség, a belénk rögzült habitus.

társadalmi réteg
"Foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem nagysága stb. alapján definiált társadalmi kategória. A magyar szociológiában a foglalkozás jellege (pl. értelmiségi, szakmunkás) alapján megkülönböztetett kategóriákat szokták rétegnek nevezni." (Andorka: 154)

társadalmi osztályok
Általános értelemben olyan nagy társadalmi csoportok, amelyek viszonylag jól körülhatárolhatók, s egymástól társadalmilag fontos kritériumok alapján élesen különböznek. A szociológiában vita van azon, hogy lehet-e osztálytársadalomnak tekinteni a kasztrendszert, illetve a feudalizmust, vagy ezekre a csoportokra fenntartandó a kaszt, illetve a rend fogalma, és az osztályfogalmat célszerűbb a kapitalizmushoz kapcsolni. Ugyancsak vita tárgya, hogy a kapitalizmusban az osztályfogalom csak a gazdasági alapú (tőkével, piaci helyzettel összefüggő) egyenlőtlenségekhez kapcsolódik, azaz a tőkés és a munkásosztályt kell megkülönböztetnünk, vagy a más lényeges (például hatalmi, kulturális) egyenlőtlenségek alapján kialakuló csoportok is osztályok. Az utóbbi közelítés szerint a hatalom (és más erőforrások) egyenlőtlen eloszlása alapján definiálható az uralkodó osztály, a "politikai osztály", az alávetett osztályok. A középosztály vagy középosztályok fogalmát gyakran használják, de a pontos körülhatárolás nehéz.

társadalmi mobilitás
"A társadalmi hierarchiában történő fölfelé vagy lefelé mozgás. Ezt szokás vertikális mobilitásnak nevezni. Nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg, nemzedéken belüli (intragenerációs vagy karrier-) mobilitásnak pedig azt, amikor valaki foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe. A házassági mobilitás fogalma alatt azt értjük, ha valaki házasságkötéssel lép át másik társadalmi helyzetbe." (Andorka: 220)

társadalmi szerkezet
Társadalmi szerkezeten "a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyokat értjük. A társadalmi pozíciókat egyes emberek, illetve csoportok foglalják el, tehát a szerkezet konkrétabban a különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közti viszonyokat jelenti." (Andorka: 152)

tőke
Eredetileg csak a profit-létrehozatal érdekében működő gazdasági erőforrást jelentette. Bourdieu nyomán a fogalmat általánosították, és minden fontos, a társadalmi helyzeteket alakító társadalmi erőforrást "tőkének" tekintenek. Így beszélünk kulturális tőkéről, politikai tőkéről, szimbolikus tőkéről stb. A szimbolikus tőke például eredeti meghatározása szerint "azoknak a valóságos és virtuális erőforrásoknak az együttese, amelyekkel egy egyén vagy csoport rendelkezik annak köszönhetően, hogy a kölcsönös elismerés és megbecsülés viszonyai alapján kialakuló tartós hálózathoz tartozik".