Quentin Tarantino háreme

Tarantino azt állítja, végre megtalálta a női szereplőit. Mindenekelőtt persze múzsáját: Uma Thurmant, valamint három ellenfelét a Kill Bill című filmben. Thurman méltó vetélytársát látta meg Daryl Hannah-ban, akiért egészen Londonig utazott; a színes bőrű Vivica A. Foxban, aki a szerep után egyenesen Foxy Brown figuráját célozta meg; és Lucy Liuban, aki a legautentikusabb kínai harcművészetet mutatja be egy csaknem háromnegyed órás jelenetben.

Daryl Hannah szerint vannak olyan rendezők, akiktől az ember nem kérdezi, miről szól a forgatókönyv, milyen a szerep - azonnal igent mond nekik, ha felkérik egy munkára. Az elmúlt évben olyan szerencsésnek érezhette magát, hogy két ilyen filmessel is együtt dolgozhatott: egyikük John Slayes, a másikuk Quentin Tarantino.

Tarantino egy londoni színházi előadás után látogatta meg az öltözőjében, amivel külön megtisztelte. "Egészen Londonig utazott, csak hogy közölje: van egy új forgatókönyve és benne egy szerep a számomra!" Természetesen egyvégtében elolvasta a művet, és el volt bűvölve tőle. Ugyanakkor megijesztette a történetet átható erőszak.

"Azok közé tartozom, akik eltakarják a szemüket, bármilyen erőszakos cselekmény történik a vásznon. Quentin stílusa azonban elemeli az agresszivitást egy másik szférába. Speciális stílussal és humorral ruházza fel, tulajdonképpen annyira stilizálttá válik, mintha rajzfilmet nézne az ember."

Ezzel megint Hannah elevenébe vágott, hiszen a színésznő eredetileg azért választotta ezt a pályát, hogy egy képzeletbeli világban kalandozhasson. "Chicagóban nőttem fel, és itt kezdtem a színészetet is, úgy 11 éves korom körül. Tulajdonképpen az volt a legfőbb ösztönzőerő számomra, hogy egy fantáziavilágba kerülhettem általa. Azóta számtalan filmben szerepeltem, de a legtöbb ajánlat épp ezt a vágyamat nem tudta kielégíteni" - nyilatkozta.

Pedig a félénk lánynak - akit kiskorában autistának néztek, olyan visszahúzódó és hallgatag volt; később pedig kóros tériszonyt és álmatlanságot fedeztek fel nála - könnyen sikerült berobbanni. Egy producer rokona segített kezdetben, és még el sem végezte a gimnáziumot, már Brian De Palmával forgatott. Az 1978-ban készült The Fury című alkotás főszerepeit Kirk Douglas és John Cassavettes játszotta, mellettük debütált a fiatal Hannah.

Második filmjében, a Hard Countries-ban Kim Basinger húgát játszotta, és a '80-as években már egymás után kapta az ajánlatokat. Ezek közül kiemelkedik Ridley Scott Szárnyas fejvadász-a; Ron Howard romantikus vígjátéka, a Csobbanás, melyben Tom Hanks szerelmét játszotta; a modern Cyrano-történet Steve Martinnal (Roxanne címmel) és az Acélmagnóliák.

A '80-as évek második felében és a '90-es évek kezdetén Hollywood egyik vezető sztárja volt, akinek magánélete is a címlapokra kívánkozott. Az ifjú John F. Kennnedy barátnője volt, aki csak azért nem vette feleségül, mert édesanyja, Jackie Kennedy megtiltotta neki, hogy színésznőt hozzon a családba. Hannah karrierje végül azért jutott hullámvölgybe, mert nem volt hajlandó együttműködni az újságírókkal, így filmjeit sem tudta reklámozni kellőképpen. A kapcsolat így is zátonyra futott, az ifjú Kennedy pedig feleségül vette Carolyne Bessette-et, akivel tragikus halált halt.

Daryl Hannah mélyponton érezhette magát, és a munkába menekült. Sok filmet forgatott az ezredforduló éveiben is, de csak kevés aratott sikert, és átkerült az úgynevezett B kategóriás sztárok sorába. Val Kilmerrel, Charlie Sheennel, Christian Slaterrel dolgozott, akik hasonló cipőben jártak.

A tavalyi év két nagy lehetősége azonban ismét középpontba helyezte. John Sayles, egy nagy becsben tartott független filmes a Casa de Los Babys című alkotásban adott neki szerepet, mely hat amerikai nő sorsát követi végig, akik Dél-Afrikába utaznak és letelepednek ott, hogy örökbe fogadhassanak egy gyereket. Hannah mellett nagy színésznők alakítják a többi szerepet: Lili Taylor, Marcia Gay Harden, Rita Morino és Maggie Gyllenhaal.

A másik - és igazán nagy - lehetőség Tarantino Kill Bill-je, melyben jelenléte azért is fontos, hogy megfelelő ellenpontot képezzen a főhősnő (Uma Thurman) mellett, akivel hasonló karakterek. És ha nem is vált Tarantino másik múzsájává, az együttműködés rendkívül könnyen ment:

"Azt hiszem, a rendező és a színész jó viszonyának az az alapja, hogy a rendező biztonságos és pozitív környezetet teremtsen a forgatáson a játékra. Jó hangulatban felszabadul az emberek kreativitása, és bátran kipróbálnak mindent. Fontos, hogy az ember anélkül menjen bele különféle helyzetekbe, hogy attól kelljen félnie, esetleg hülyét csinál magából. A másik, ami megalapozza a jó viszonyt, ha a rendező ismeri a színész belső életét, a szerepépítés folyamatát. Quentin maga is színészkedett, így ez nála adott. Hatalmas segítséget nyújtott azzal, hogy a szerepemről egész háttértanulmányt írt, és adott át a forgatás előtt. Minden házi feladatot elvégzett helyettem, így órákat spórolt meg a színészi munkából."

Daryl Hannah-nak többé nem csak a színészi oldal számít az imént tárgyalt viszonyban. Rendezői ambíciókat dédelget, és már bontogatta is szárnyait: 1994-ben készített egy rövidfilmet, mellyel elnyerte a legjobb rövidfilm kategória díját a berlini filmfesztiválon. Később dokumentumfilmet forgatott nightclubokban, mely egy szerepéhez szolgált előtanulmányul, és hamarosan elérkezhet annak is az ideje, hogy önálló játékfilmmel álljon elő.