Mijazaki Hajao: A film készíti saját magát

Mijazaki Hajao Japán első számú rajzfilmkészítője. Animációit gyerekeknek készíti, mégis milliónyi felnőtt rajong értük. Alkotásai, de leginkább a Chihiro Szellemországban révén számtalan díj és rekord tulajdonosa, sikere hazájában szinte elképzelhetetlen, ő mégis minden filmje után a visszavonulással fenyegetőzik. Karaktereihez fűződő bensőséges viszonyáról, különös munkamódszereiről, szimbólumairól és küldetéstudatáról Tom Des, a Midnight Eye című japán filmekkel foglalkozó honlap riportere faggatta őt a Chihiro Szellemországban első európai vetítésén.

Van a filmjeiben olyan kulcsjelenet, ami az egész filmre jellemző lehet?

Mayonaka ni me

A cikk eredetileg a Midnight Eye nevű japán kultuszfilmekkel foglalkozó online magazinban jelent meg, az utánközlés Tom Des engedélyével történt.

Mivel én úgy kezdek el dolgozni, hogy nem tudom még, merre fog menni a történet, minden egyes jelenet kulcsfontosságú. Amikor a szűlők disznóvá változnak, addig a pillanatig az a kulcsjelenet a filmben. De aztán a következő jelenet válik kulcsfontosságúvá, és így tovább. Abban a jelenetben, ahol Chihiro sír, a könnyeit nagynak akartam ábrázolni. De nem sikerült megmutatnom úgy a jelenetet, ahogy szerettem volna. Szóval nincs egy központi jelenet, mert minden egyes jelenet új problémát hoz magával, amik hatással vannak a következő jelenetekre.

De két jelenet is van, ami szimbolikus értelemmel bír. Az egyik az első, ahol Chihiro az autó hátsó ülésén ülve még sérülékeny kislány, a másik az utolsó jelenet, ahol Chihiro az élet kihívásaival szembenéző, élettel teli lánnyá változott. Ez a két kép jellemzi Chihiro jellemfejlődését.

Önre milyen filmek és rendezők voltak hatással?

Ránk az 50-es évek filmjei hatottak, abban az időben rengeteg filmet néztem. Például a francia rajzfilmes, Paul Grimault nagy hatással volt rám. Rengeteg más külföldi filmeket is néztem, de általában nem emlékszem a rendezőik nevére. Szóval elnézést is kérek tőlük, hogy egyikőjük nevét sem tudom megemlíteni. Másik film, ami még nagy hatással volt rám, az orosz Hókirálynő. Kortársaim közül nagyra tartom az orosz Jurij Nordsteint és a kanadai Frederick Bachot. Nordstein tényleg olyasvalaki, aki kiérdemli a művész címet.

Mijazaki Hajao filmjei

2001. Chihiro Szellemországban (Sen to Chihiro no kamikakushi)
1997. A vadon hercegnője (Mononoke Hime)
1992. Vörös disznó (Kurenai no buta)
1989. Kiki csomagküldő szolgálata (Majo no takkyubin)
1988. Szomszédaim, a Totorók (Tonari no Totoro)
1986. Kastély az égben (Tenku no shiro Rapyuta)
1984. A szél harcosai (Kaze no tani no Nausicaa)
1979. Cagliostro vára (Rupan sansei: Kariosutoro no shiro)

Mi a következő projekt? Dolgozik most valamin?

Nemrégiben nyitottuk meg a Ghibli stúdió múzeumát, vagyis a múzeum kicsit túlzás, inkább csak egy kis kuckó, ahol a stúdió néhány munkáját mutatjuk be. Van egy kis vetítő is, ahol olyan filmeken vetítünk, amelyek kizárólag a múzeumnak készültek. Ezért én vagyok a felelős, most is épp egy rövidfilmen dolgozom.

Ezenkívül egy fiatal rendező, Morita Hirojuki új filmjében is szakértő vagyok. A filmet jövő nyáron mutatjuk be Japánban. Nagyon nehéz különben egy másik rendezőt felügyelni, aki teljesen másképp csinálja a dolgokat mint én - igazi türelemjáték.

Változtat valamit a munkáján az a tény, hogy mekkora hatással volt Japánban a Chihiro Szellemországban?

Nem. Soha nem tudni, hogy egy film milyen sikeret fog aratni, lesz-e hatással a közönségre. Mindig is azt vallottam, hogy nem érdekel, bármi történik is, hogy sikeres lesz-e, amit csinálok vagy nem. Ezek nem befolyásolják a munkámat. De kicsit hülyeség lenne megváltoztatni a munkamódszeremet, most hogy sikeres vagyok, nem? Ez azt jelenti, hogy a módszeremmel minden rendben van.

interjú: Tom Des
fordítás: Varga Éva