Almodóvar, a szenvedélyek krónikása

Napjaink legmegbízhatóbb európai rendezője 26 éve zsinórban szinte csak jó filmeket rendez. Sokadik csúcsteljesítménye, a Volver megérkezett a magyar mozikba, a tékákban pedig mostanra majdnem az egész életmű elérhető. Ha teljes képet szeretnénk kapni a spanyol rendezőzseniről, akkor elengedhetetlen tizenhat filmből álló életműve minden darabjának ismerete. A karakterek éppúgy visszaköszönnek, mint az őket alakító színészek, egy-egy feltűnő motívum egy későbbi filmben bővebb kifejtést nyer, ami pedig egyszer végtelenül komikus, az egy másik megközelítésben sötét és riasztó. A madridi underground világától az Oscar-díjas melodrámákig hosszú és szövevényes út vezetett, amelyet korábbi összeállításunk aktualizált változatában tekintünk át újra.

Eredeti cím: Matador

Szereplők: Assumpta Serna, Nacho Martínez, Antonio Banderas, Carmen Maura

Almodóvar csodálatos világa: bikaviadal, gyilkolászós ügyvédnő, nekrofília, bigott vallásos nevelés, fétis

A nők: Almodóvar egyik legkevésbé "nőies" filmje, a férfi karakterek jóval hangsúlyosabbak, bár jelentős nemi szerepcserék figyelhetők meg, ráadásul az egyik legjellegzetesebb spanyol kulturális toposzon, a bikaviadalok világán keresztül. Maria, az ügyvédnő megszállott karakter, az ölési szenvedély összekapcsolódik nála a szexualitással. Szinte egyetlen másik női Almodóvar-karakterrel sem rokonítható, valószínűleg ezért is játssza egy "külsős" színésznő, Assumpta Serna. A női torreádor asszociáció pedig a Beszélj hozzá-ban kerül elő újra.

A férfiak: Ángel (Banderas), a fiatal torreádortanonc a régi, konzervatív spanyol értékek megtestesítője, és alapvetően aszexuális karakter, sőt, akár baleknak is mondhatnánk, tekintve, hogy magára vállalja a tanára által elkövetett gyilkosságokat. A rendőrök visszatérő szereplők Almodóvar filmjeiben, és szinte mindig komikus kontextusban tűnnek fel, kivéve az Eleven hús-ban és itt. A Matador felügyelője Ángellel szemben az új Spanyolország megtestesítője, aki minden szenvedélyét elfojtja, így ellentéte a torreádornak, Diegónak is, aki viszont tipikus Almodóvar-féle férfikarakter: idősebb, de még mindig vonzó, titokzatos, és kísérti a halált.

Feledhetetlen: A sokkoló végkifejletben Maria és Diego szenvedélyes szeretkezésük csúcspontjaként követnek el közös öngyilkosságot, ez az összeforrás A szenvedélyek labirintusá-nak lezárására emlékeztet, a happy end nélkül persze. A felügyelő reakciója: "Jobb, hogy így történt. Még soha nem láttam senkiket ilyen boldognak!"

Értékelés: A rendező filmográfiájának legsötétebb és "legspanyolosabb" darabja. A számos emlékezetes pillanat ellenére a dramaturgia mégis zavaros és bizonytalan, ami valószínűleg annak tudható be, hogy nem saját ötletről, hanem adaptációról van szó.

(VHS-en kölcsönözhető ritkaság, Angliából megrendelhető DVD-n)