Szabadságtól a Szerelemig

Összegyűjtöttük az elmúlt évtizedek legfontosabb 56-os nagyjátékfilmjeit. Az idén bemutatott három új alkotás mellett korábbi, kifejezetten a forradalomhoz kötődő filmeket is jellemeztünk, a történelemhez fűződő viszonyuk és a minőségük szerint. Tetszési indexünket a lyukas zászlók száma jelzi.

Napló apámnak, anyámnak (1990)

Ki rendezte? Mészáros Márta, aki összesen négy önéletrajzi ihletettségű Napló-filmet forgatott. Ez a film időrendben az utolsó ugyan, de harmadiknak készült el. A rendező 2004-ben A temetetlen halott című filmjében ismét 56-os témához nyúlt. Egyik korábbi, még a rendszerváltás előtt készült Napló-filmben pedig először tűnt fel a magyar vásznon Nagy Imre.

Ki írta? Mészáros Márta állandó szerzőtársával, Pataki Évával írta a forgatókönyvet.

Kinek a forradalma? A Napló-sorozat hősnője Juli, akit a 30-as évektől a rendszerváltásig kísértenek a kelet-európai diktatúrák. Családtagjait sorra gyilkolják meg: kit az ÁVO, kit a NKVD, kit pedig Kádár bírósága. Juli családjában van ÁVO-s tiszt és Nagy Imre-párti befolyásos reformer egyaránt. A forradalom idején Juli Moszkvában tanul filmrendezést, és csak a harcok elültével tud hazajönni. Itthon maradt szerelme aktívan részt vesz a forradalmi eseményekben. A film 1957. január elsejére virradó éjjel, egy balul sikerült szilveszteri bulin kezdődik, de ahogy Juli próbálja megérteni a közelmúlt eseményeit, a forradalom legfontosabb pillanatai mind megelevenednek a vásznon. A film végén meggyilkolt szeretteikre emlékező embereket ütlegelnek lovas rendőrök a 301-es parcellánál.

Hol játszódik? Elsősorban a budapesti forradalmi eseményeket dolgozza fel a film, de látunk moszkvai jeleneteket és a bécsi emigrációt bemutató képeket is. A budapesti utcai megmozdulások mellett börtönök és lakások fojtott levegőjét érezhetjük, illetve feltűnik a filmben a 301-es parcella is.

Szerintünk: A Napló apámnak, anyámnak olyasmi volt az elmúlt másfél évtizedben, mint ami a Szabadság, szerelem lesz a következő 15 évben. A leglátványosabb 56-os film, amelyben látszanak a legfontosabb utcai harcok, például a Sztálin-szobor ledöntése egy nagyszabású tömegjelenetben. Felidézi a film a megtorlást és az akkor tipikus dilemmákat is, emigrációról, együttműködésről. Nagyon fontos, hogy a film a rendszerváltás évében készült, vagyis abban a korban, amikor először lehetett cenzúra nélkül szólni 56-ról. Az első két Napló-hoz képest talán kevésbé karakteres alkotás, de hatása rendkívül fontos volt. Ez a film alkalmas médium volt, hogy nagy tömegnek először mondja el, hogy mi történt Magyarországon 1956-ban. Ezt a feladatot sikerült látványosan és izgalmasan megoldani.