Az évtized legjobb magyar filmjei

A magyar filmnek a hatvanas évek óta nem volt olyan erős évtizede, mint ez a most véget érő. Több, mint kétszáz bemutatott nagyjátékfilm közül választottuk azt a huszonötöt, amely a legtöbb örömet, talányt, izgalmat, szórakozást, csodát, fejvakarást, szépséget és igazságot adta nekünk a moziterem sötétjében. Válogatásunk természetesen szubjektív, a Filmklub kilenc szerzőjének az ízlését tükrözi. Szerintünk ezek voltak a legjobb magyar filmek az elmúlt tíz évben. Kérjük, a cikk végén komment formájában írd meg a saját kedvenceidet!

#20 - Tabló
Rendezte: Dettre Gábor
Mozibemutató: 2008. szeptember 18.

Előzetes | Kritika

Hiába készült sok jó film az elmúlt 10 évben, olyan alig akad köztük, amire azt mondhatnánk: na ez az, ilyen országban éltünk az ezredfordulón. A Tabló talán az egyetlen, amelyiknek eredetileg is ez volt a célja, és sikerült is teljesítenie. Igaz, Dettre Gábor csak a mai valóságunk leglehangolóbb, legrondább arcát látja, de azt nagyon pontosan. Az ember legszívesebben elsüllyedne szégyenében, pusztán azért, mert itt él, de közben - hogy elviselhető legyen a tükörbe nézés - némi szépség (Fátyol Kamilla) és fanyar humor visszaadja az életkedvünket. Sajnos a magyar néplélekben nem vert gyökeret a magunkkal szembenézés hagyománya, úgyhogy ezt a filmet vélhetően majd 100 év múlva fedezik fel, amikor már nem lesz tétje. (GyD)

+ + +

#19 - Valami Amerika
Rendezte: Herendi Gábor
Mozibemutató: 2002. február 7.

Teljes film a YouTube-on

2001-ben Herendi Gábor jött, látott, és győzött. A fogtechnikus-reklámfilmrendező nagyfilmes bemutatkozása végre a közönség kegyeit kereste, és maximálisan el is nyerte azt. A Valami Amerika kedves mese, klasszikus vígjáték, ami a műfaj minden követelményének megfelel. Jól megírt karakterek, frappáns dialógusok, profi komédiázás kontra bumfordi termékelhelyezések, végül mégis a műfaj iránti alázat és a szakmai hozzáértés győz. Meg a három királyfi. (HO)

+ + +

#18 - Nyócker
Rendezte: Gauder Áron
Mozibemutató: 2004. december 9.

Részlet | Kritika

Nemzetközi porondon a nullás évek óriási fejlődést hoztak az animációs film műfajában, itthon azonban sokaknak csak a csalódást okozó Macskafogó 2 és a gyalázatos A kis Vuk ugrik be az egész estés rajzfilmek közül. Pedig 2004-ben Gauder Áron józsefvárosi olajfakasztói mindent felmutattak, amit az ezredforduló után egy kultikus animációtol elvárhatunk: szerethető karakterek, kattant történet, dögös dalok, ismerős arcok/hangok, pozitív üzenet, és akkor még az anális szexet, a romarappet, Oszama Bin Ladent és a jól fogyó kokaint nem is emítettük. A szerény költségvetést jócskán kipótolta a féktelen kreativitás, amit a magyar nézők után a nemzetközi fesztiválok közönsége is értékelt. (OR)

+ + +

#17 - Friss levegő
Rendezte: Kocsis Ágnes
Mozibemutató: 2007. január 4.

Előzetes | Kritika

Itt egy értelmes rendező, akinek gondolatai, humora és jó ízlése van. Kocsis Ági egy évvel a Filmművészeti elvégzése után, 2006-ban rendezte meg első nagyjátékfilmjét, ezt az erős képekkel és okos visszafogottsággal működő remek anya-lánya mozit. Az anya (Nyakó Juli) hivatásos vécésnéni, a lánya (a teljesen amatőr Hegyi Izabella kiválóan játszik) arról álmodik, hogy divattervező lesz egy nap. A két nőnek színeket ad Kocsis: az anya a piros, a lánya a zöld; a két világ, a két erő egymásnak esik és foggal-körömmel megtanulja tisztelni a másikat. Fillenz Ádám kameráján keresztül előbújik a gagyi tárgyak szépsége, jelenné válik a retró, a nyomasztó panel-nihil sötétjéből pedig felcsillan Hegyi két szemében a makacs reménykedés: mindegy, honnan jövünk, csak erőnk maradjon a fényes jövőhöz. (ML)

+ + +

#16 - Kontroll
Rendezte: Antal Nimród
Mozibemutató: 2003. november 20.

Részlet | Kritika

Ez volt az a film, ami után sokáig másképp néztünk az ellenőrökre, elkezdtünk figyelni Nagy Zsoltra, és ámultunk Csányi Sándor egekbe emelkedésén. Antal Nimród realizmust vegyített szimbolizmussal, vígjátékot thrillerrel, olyan midcultosan. A budapesti metróban eddig ismeretlen dimenziót nyitott, undergroundba süllyedt groteszk fickókkal, jól kijátszott gegekkel, sok pörgéssel, feszültségteremtéssel, túlvilági neonfénnyel és a Neo zenéjével. Azért kísért a gondolat: milyen lett volna, ha Bulcsú szerepét Csányi helyett Bertók Lajos játszotta volna el, ahogyan eredetileg tervezték. (HO)