Luc Besson: Holnap megint mindenkit lelövök

Luc Besson sok évvel ezelőtt megfogadta, hogy csak tíz filmet fog megrendezni életében, aztán mégsem tudott ellenállni kísértésnek, így a csütörtökön mozikba kerülő Adele és a múmiák rejtélye már a tizenegyedik nagyjátékfilmje. Az 51 éves rendezőlegendával májusban a cannes-i filmfesztiválon beszélgettünk. Elárulta, hogy sosem engedne be filmest a lakásába, hogy mi dühíti Az ötödik elemmel kapcsolatban, hogy a rossz filmeket a 3D sem teszi jobbá, valamint, hogy mire van most szüksége a világnak. (Az interjú egy kerekasztal-beszélgetéskeretében zajlott, ahol hat másik újságíróval közösen faggattam Bessont.)

- Régebb óta szerette volna megcsinálni ezt a filmet, vagy csak mostanában jött az ötlet?

- Régóta ismertem a képregényt, hét-nyolc évvel ezelőtt hosszú időn keresztül próbáltam is elérni Tardi urat (Jacques Tardi, a film alapjául szolgáló képregény alkotója - a szerk.). Amikor felhívtam, mindig lerakta a telefont. Egy barátom mondta róla, hogy kissé udvariatlan ember. Pár évvel később megtudtam, hogy már majdnem eladta az Adele filmjogait először egy amerikai, aztán egy japán, később egy francia rendezőnek, de valahogy mindig meghiúsult a megállapodás. Emiatt nagyon megharagudott a filmesekre, és ezért nem akart velem sem beszélni. Aztán végül csak elértem, megittunk együtt egy teát, elkezdtünk beszélgetni, és öt-hat év alatt sikerült meggyőznöm. Kicsit hezitált.

- Végül mivel tudta meggyőzni?

- Lassan megértette, hogy őszinte vagyok, valóban szeretem Adele karakterét, és komolyak a szándékaim. Tisztelem, nem akarom kihasználni, és méltó módon szeretném filmre vinni a művét. Kicsit úgy védte Adele figuráját, mint egy apa a lányát, rám pedig úgy tekintett, mint egy ifjú kérőre, aki a lánya kezére pályázik.

- Mi fogta meg önt Adele figurájában?

- Az állhatatossága. 1920-ban járunk, a nők nem sportolhatnak nyilvánosan, nem szavazhatnak, nem politizálhatnak. Ehhez képest Adele dohányzik, iszik, káromkodik, hangoskodik, hazudozik, egy csomó nem megszokott dolgot csinál. De emellett melegszívű is, csak kimondják a húga nevét és máris sírni kezd. Nagyon tetszik benne ez az összetettség, és abban a korban ez különösen meglepő volt. Ő az első igazán szabad nő.

- Az ön filmjeiben gyakran találkozunk erős női figurákkal, és ő is egy ilyen.

- Ő Lara Croft nagymamája.

A cannes-i interjú helyszíne

- Én inkább a női Indiana Jonesnak mondanám.

- Indiana Jonesnak is ő a nagymamája. Vagy inkább az anyukája, mert az Indiana Jones a negyvenes években játszódik.

- Mintha egyre szelídebbek lennének a filmjei. Ennek mi az oka?

- Az, hogy a világnak most szelídségre van szüksége. Az utóbbi években annyira nehéz lett az élet mindenki számára, hogy azt érzem, inkább szórakoztatni akarom az embereket. Nevetést akarok adni.

- Már az Arthur-filmjei is tisztán szórakoztatók voltak.

- Abban az időben, amikor a Nikitá-t és a Leon, a profi-t csináltam, Franciaország rémesen unalmas volt. Nagyon gazdag, nagyon burzsoá, nagyon jobbos. Olyankor az ember le akar lőni mindenkit, és ez az érzés tükröződött azokban a filmekben is. Seggbe akartam rúgni a közönséget, hogy felébredjenek. De most nem erre van szükségük az embereknek, van elég bajuk anélkül is. Ezt érzem a levegőben, most nem volna kedvem megcsinálni például a Leon, a profi-t.

Luc Besson és Louise Bourgoin Adele és a múmiák rejtélye forgatásán

- Nem lehet, hogy inkább ön változott meg és nem Franciaország?

- Mindkettő megváltozott.

- Ön mitől változott meg?

- Idősebb lettem, gyerekeim vannak, és megnőtt a felelősségérzetem. Kevésbé vagyok radikális. De ha holnaptól minden rendben lesz a társadalommal, vége lesz a válságnak, és visszajön a tespedtség, akkor megint mindenkit lelövök a filmjeimben.

- Amikor mostanában forgat egy jelenetet, előfordul, hogy amiatt választ egy finomabb megoldást, mert nem szeretné, hogy a gyerekei durvaságot lássanak?

- Soha.

- Az első Arthur-film idején sokat hangoztatta, hogy nem fog többet rendezni. Azóta három filmet rendezett. Miért gondolta meg magát?

- Egy ponton elegem lett a filmezésből. Szívesebben foglalkoztam egyéb dolgokkal, találkoztam a barátaimmal, a gyerekeimmel töltöttem az időt, utazgattam. Aztán az első Arthur-filmmel visszatért a kedvem. Sokkal hazugabb lett volna, ha úgy csináltam volna filmeket, hogy nincs benne a szívem. Az amerikaiak nyolcmillió dollárt kínáltak, hogy rendezzek meg odaát egy filmet. Simán megcsinálhattam volna, hogy kimegyek, szivarozgatok, néha bemondom, hogy "Action!", felmarkolom a pénzt, és hazajövök. De attól nem lettem volna boldog, csak gazdagabb. Annyira meg nem szeretem a pénzt. Inkább addig nem csináltam filmet, amíg tényleg nem volt kedvem hozzá.

Mathieu Amalric és Louise Bourgoin az Adele és a múmiák rejtélyé-ben

- Hogyan vette rá Mathieu Amalricot, hogy elvállaljon egy olyan szerepet, ahol felismerhetetlenségig el van maszkírozva?

- Mathieu már évek óta arról beszélt, hogy nem akar színészkedni, csak a Turné című filmjével szeretne foglalkozni. Mondtam neki, hogy ne aggódjon, nagyon engedékeny leszek vele, akkor forgatunk, amikor neki is biztosan jó. Hazament, hogy megbeszélje a családjával, és pár órával később felhívott, hogy a fiai nem engedik, hogy ne szerepeljen egy Luc Besson-filmben. Így kénytelen volt elvállalni.

- Hogyhogy most a felesége egyedül vállalta a film produceri teendőit? Ez most fordul elő először.

- Elsősorban azért, mert a feleségem nagyon jó producer, és szeretem, ha ott van a forgatáson.

Luc Besson és felesége, Virginie Silla

- Ilyenkor otthon is a munkáról beszélnek?

- Isten ments. Nálunk sosincs szó munkáról otthon. Húsz év alatt egyetlen filmszakmában dolgozó ember sem tette be a lábát a lakásomba.

- Ez azt jelenti, hogy a barátai nem a filmszakmában dolgoznak?

- Nem. Azt jelenti, hogy a lakás a gyerekeimé. Ha üzletről kell beszélni, akkor étterembe megyünk.

- Mit szól ahhoz, hogy mostanában mindenki 3D-s akar filmet készíteni?

- Nagyon érdekel a 3D, de muszáj, hogy passzoljon az adott projekthez. Mindenki azt hiszi, hogy ha egy 3D-s filmet csinál, akkor az annyi pénzt fog hozni, mint az Avatar. Nem fog. Az Avatar-t egy zseni csinálta, aki tudja, mitől döglik a légy, de ha lefilmezem a szüleimet a konyhájukban, az 3D-ben is unalmas lesz. A rossz filmeket nem teszi jobbá a 3D sem. Ez is csak egy újabb eszköz a filmkészítő arzenáljában, amit meg kell tanulni jól használni. Ott volt például a Titánok harca, amit az utolsó pillanatban 3D-sítettek. Őszintén szólva annak semmi értelme nem volt, rondán is nézett ki, és nem mentette meg a filmet.

- Ha most kezdene neki az Adele-nek, 3D-ben csinálná?

- Nem hinném. Tetszik, ahogy most kinéz.

Luc Besson 3D-s szemüvegben

- Technikai szempontból ez volt az eddigi legbonyolultabb filmje? Tele van effekttel.

- Az effektekkel az van, hogy odamegyek, elmondom a szakembereknek, hogy mit csináljanak, elköszönök, ők pedig dolgoznak rajta heteket. Szóval a rendező számára az ilyen film nem túl megerőltető.

-Az ötödik elem nehezebb munka volt?

- Az ötödik elem más tészta. Az volt az utolsó sci-fi, ami a régi greenscreen technikával készült. Egy évvel később kijött a Numeric, és azzal százszor könnyebben meg lehetett volna csinálni. Baromira mérges is voltam emiatt.

- Mi a véleménye a cannes-i filmfesztiválról? Az ötödik elem óta nem hozta ide egyik filmjét sem.

- Szeretem Cannes-t. 17 éves koromban jöttem ide először. Éppen katona voltam, és kaptam öt nap kimenőt. Levonatoztam Cannes-ba, otthagytam a katonai egyenruhámat az állomáson a csomagmegőrzőben, és öt napon keresztül filmeket próbáltam megnézni. Egyik vetítésre sem akartak beengedni, ezért kordonokon ugráltam át, belógtam hátulról, társaságokhoz csapódtam. Sikerült megnéznem egy csomó olyan filmet, amit amúgy sose láttam volna.