A büfém nélkül soha - az Üvegtigris 3 kritikája

Aki várta, aki nem, itt az Üvegtigris 3, amelyben mindenki visszatér, és mindenki elmegy, hogy aztán visszajöhessen. Ez a teljesen motiválatlanul kipattanó, rém egyszerű, bódét hátrahagyó eseménysor meglepő módon feszesebbé, és végig szórakoztatóvá rugdossa a filmet. Rudolf Péter a rendelkezésére álló összes teret és helyzetet komikumforrássá alakítja, amit mégsem, azt Szabó Erika tökéletes testével tölti ki.

Érthetetlen az a hűhó, amelyet az alkotók a film sztorijának eltitkolása körül csaptak. Mintha azt feltételeznék, hogy a trilógia nézőközönségét valamiféle fifikás cselekményvezetés vonzza rendületlenül az Üvegtigris-művekre, és nem a már jól ismert, bájosan lúzer büféélővilág szellemes sziporkázása. Másrészt ezzel valami olyasmire hívták fel a figyelmet, ami egyáltalán nem figyelemreméltó. Lali (Rudolf Péter) továbbra is éli megszokott hétköznapjait szeretve gyűlölt mikroközösségében, de az előző részekkel ellentétben most nem a film kétharmadánál, hanem rögvest az elején besokall szűk baráti körének folytonos zaklatásától.

Rudolf Péter

Lali kitörésének nincs több előzménye, mint amennyi eddig bármikor lehetett volna, ezért sántít, hogy az egész harmadik rész erre a váratlan döntésre épül. Pláne, ha még emlékszünk, hogy egy egész második részen keresztül érzéstelenítették és merevítették a karaktert, aki be is ékelődött szépen a helyére, oda a tó mellé.

A kiborulás kaotikus, jut bele rosszullét, amnézia, lövöldözés, egy tanácsokat osztogató, idegesítő mentős, és egy luxusautón közlekedő fogyasztóvendég. Lali dönt, és szökik, valamint lenyúlja dr. Csopkai (Kamarás Iván) kocsiját és személyazonosságát. A budapesti villába már Nikivel (Szabó Erika), a feltűnően szépen artikuláló modell lánnyal, na és Sanyijával érkezik, ahol további bonyodalmak várnak rá.

Gáspár Sándor, Kamarás Iván, Csuja Imre, Szarvas József és Reviczky Gábor

A cselekmény legfeljebb az Üvegtigris első két részéhez képest nevezhető fergeteges kalandnak, viszont kifejezetten jó hatással van a film egészére, mert megakadályozza, hogy beleragadjon a korábbi epizódokra jellemző, mindenféle logika nélkül sorjázó vicces epizódokba. Lali villabeli bénázásával egy időben Csokiék (Csuja Imre) már útra keltek, Sanyi (Horváth Lajos Ottó) sajátos módon ismerkedik a luxusingatlannal, miközben a Tigrisben Róka (Gáspár Sándor) birkózik a roppant dühös Csopkaival. A párhuzamosan zajló történések felpörgetik a ritmust, és folyamatosan szellemes párbeszédeket szülnek, határozottan kevés üresjárattal.

A fiúk karaktere a büfé nélkül is remekül működik, és azzal, hogy kicsivel kevesebb teret kapnak, sűrűbbé és állandó humorforrássá válnak az érintkezéseik. Rudolf Péter Üvegtigris-karrierje során most a legtermészetesebb, Szabó Erika pedig annyira jó nő, hogy a fehérneműs jelenetekből határozottan nehéz a testén kívül bármi másra is emlékezni. Nyomorult Lalinak két másik nőszeméllyel is meggyűlik a baja, és hiába a klasszikusan kifakult alsónadrág, kénytelen elszenvedni a szexuális aktusokat. Pikali Gerda hihetetlen lendülettel robban a filmbe, és látványosan issza le magát, egészen addig a szintig, hogy még Sanyira is szemet vet. Egyedül Kamarás Iván őrjöngései kínosak, kidagadó erekkel, fejét fogva "Ezt nem hiszem el!" felkiáltásokat hallatva.

Szabó Erika

A film végére, mikor elfogy a móka, és lecseng Lali lázadása, az is láthatóvá válik, hogy a nagy röhögések közepette az egész Üvegtigris-világ, Lali szomorkás elégedetlenkedéséből és elvágyódásából született. Csak időközben inkább Csoki vizelési és ivászati problémái, vagy Róka hajzata (mostanra már póthaj), mint humorforrások felé mozdult el a film. Rudolf Péter most mindenesetre erőlködés nélkül végig élvezhetővé tette és ügyesen visszatornázta az Üvegtigris-t eredeti helyére.

Néznivaló: Szabó Erika ajándékcsomagnak öltözött az Üvegtigris 3 premierjén
Néznivaló: Szabó Erika feneke az Üvegtigris 3 előzetesében
Riport: A monszuntól a leütött Kamarás Ivánig - az Üvegtigris 3 forgatásán jártunk
Interjú: Szabó Erika: Most értem meg erre