Vácz Péter
Vácz Péter a múlt év végén robbant be a köztudatba Nyuszi és Őz című diplomafilmjével, amely tavaly világszerte sorra nyerte a filmfesztiválokat. Ő a legfiatalabb a cikkünkben szereplő alkotók közül, még csak másfél éve diplomázott a Moholy-Nagy Iparművészeti Egyetemen (MOME), és máris menő munkája van: a londoni Picasso Pictures animációs stúdiónál dolgozik reklámfilmrendezőként.
A Nyuszi és Őz pont-pont-vesszőcske rajzfigurái első pillantásra együgyűek és suták, de a kalamajka, amibe kerülnek, briliánsan van kitalálva, csakúgy, mint a hepiend. A sztori és a technikai megvalósítás is lehengerlő. Vácz Péter illusztrált gyerekkönyvet is (Állati Zenés ABC), de a rendezés és a történetmesélés érdekli legjobban.
Számítógép vagy rajzlap?
Mindkettő. Én már számítógéppel kezdtem meg a tanulmányaimat, és ez a fajta technikai háttér a mai tempóban szinte nélkülözhetetlen. Ettől függetlenül minden munkám alappillére a manuális alkotás, legyen az akvarell, tárgyalkotás, bábkészítés vagy fényekkel való játék.
Ki a példaképed?
Amikor megkezdtem az animációs tanulmányaimat, egy rövid kurzus erejéig M. Tóth Géza volt a tanárom, később pedig animátorként dolgoztam az egyik készülőben lévő animációs rövidfilmjében. Rengeteget tanultam tőle az animációs filmkészítésről, rendezésről. Nagyon sokat tanultam Fülöp Józseftől (animációsfilm-rendező, producer és a MOME animáció tanszékének vezetője) is. Rajtuk kívül sok nemzetközi animációs és filmes rendező munkája és munkához való hozzáállása inspirál, mint például Jérémy Clapiné, Brad Birdé, Wes Andersoné, Grant Orchardé vagy Henry Selické.
Mi az a munka, amit nem vállalnál el?
Semmi olyat, ahol nincs szabad kezem. Számomra az alkotás eredetisége és minősége a legfontosabb.
Hogy látod magad tíz év múlva?
Ez számomra is meglepetés. Tíz év hosszú idő. Remélhetőleg sok izgalmas hosszabb-rövidebb filmmel a hátam mögött, egy jól működő stúdió tagjaként vagy alapítójaként. Szeretném minél több téren kipróbálni magam, akár színházi és rendes filmes környezetben is. Emellett a tanítás is foglalkoztat – szeretném továbbadni azt a tudást, amit idáig megszereztem.
+ + +
Bakos Barbara
Bakos Barbarát főként azért szeretjük, mert érzelmeket akar belőlünk kicsalni, ahogy ő maga is szeret sírni és nevetni a filmeken. Világa kedves, gyermeki, színes és nagyon szerethető – cseppet sem lepődtünk meg, mikor Wes Andersont említette példakép gyanánt.
Barbara is a MOME-n végzett, diplomafilmje a Lady with long hair, ami egy utazás emlékeken és hajkoronákon át. A film elkészülte óta hol gyerekverseket adaptál, hol angol gyerekkönyveket illusztrál, az alkalmazott munkák mellett pedig két kisfilm és egy sorozat tervét fejlesztgeti, idén ősztől pedig az Umbrella nevű produkciós cégnél dolgozik.
Számítógép vagy rajzlap?
A mai napig úgy gondolom, hogy a rajz az a technika, amivel a legérzékenyebben meg lehet jeleníteni egy karaktert és a világát.
Honnan jön az ihlet?
Borzasztó erős hatással van rám a mai napig a gyerekkorom és az akkoriban átélt érzéseim.
Ki a példaképed?
Nincs kifejezett példaképem, de Wes Andersonért és Felliniért rajongok.
Pixar vagy Miyazaki?
Kicsit Pixar, kicsit Miyazaki, és kicsit egyik sem. Ahogy Miyazaki mesél, az bámulatba ejtő. A Pixar-filmek látványvilága pedig kifogástalan, de nekem hiányzik belőle az esetlegesség és a személyesség.
Milyen novellát vagy regényt filmesítenél meg szívesen?
Mindenképpen megpróbálkoznék egyszer Thomas Mann Varázshegyével.
Hogy látod magad tíz év múlva?
Tíz év múlva befejeztem már pár egyedi rövidfilmet, és sok-sok könyvillusztrációt, és remélhetőleg már valami hosszabb filmen vagy sorozaton dolgozom, ezenkívül van legalább három macskám, és megtanultam bendzsózni és harmonikázni egyszerre egy hintaszékben!
+ + +
Szederkényi Bella
Szederkényi Bella négy éve az Orsolya című filmjével szerzett magának kisebb rajongótábort: a Persepolis világát megidéző fekete-fehér alkotás feltehetően önéletrajzi ihletésű, egy városi lányt mutat be, aki kissé kilóg a sorból. Ez volt Bella diplomamunkája, amely sok külföldi elismerést is kapott. Talán ennek is köszönhető, hogy új kisfilmjéhez, a most készülő Vaddisznó-hoz már külföldi partnerek is segítenek anyagi forrást találni.
A Vaddisznó-nak Bella egy személyben írója, rendezője és látványtervezője: elmondása szerint egy nagyon erős atmoszférájú látványvilágot sikerült kreálnia. Másik terve, hogy Finy Petra A tesó-ügy című gyermekkönyvéből készít animációs sorozatot, dolgozik egy egyelőre még titkos élőszereplős dokumentumfilmen, ezenkívül doktori iskolába jár a MOME-n, és a Budapest Animation Studióban munkálkodik.
Miért jobb az animáció, mint az élőszereplős film?
Ha egyszerűen fogalmaznék, azt mondanám, hogy belülről van rám tetoválva az, hogy "Fuck reality".
Ha cizelláltabban fogalmaznék, akkor azt mondanám, hogy éppen elég időt töltök el a valóságban ahhoz, hogy legalább a munkámat ne ott végezzem. Egész kiskoromtól fogva a játék számomra az eltűnés volt a valóságból: egyedül leültem a szőnyegre néhány műanyag játékkal, és történeteket kreáltam, vagy ültem az asztalnál, rajzoltam, és közben üvöltött a magnó. Tulajdonképpen az animáció is erről szól: megalkotni a saját világodat, és megtölteni a saját teremtményeiddel és történeteiddel.
Számítógép vagy rajzlap?
Rajzlap. Nekem fontos, hogy látszódjék az ember keze nyoma a végeredményen. Az emberek kötődése a személyesen megmunkált dolgokhoz soha nem vész el. Viszont meggyőződésem, hogy a mai 3D-filmek tizenöt év múlva nagyon viccesek lesznek – még akkor is, ha nem ez volt a céljuk.
Ki a példaképed?
Jurij Norstein és Hayao Miyazaki. Olyan finoman, érzékenyen, mélyen mutatják meg, hogy mi van belül, hogy beleborzongok. Ráadásul ők nemcsak kiváló filmkészítők, hanem elképesztően ragyogó animátorok is.
Pixar vagy Miyazaki?
Hát Miyazaki. Az összes Pixarban készült animáció ugyanúgy van leanimálva – mindet a CalArtsban végzett szakemberek csinálják. Egyféleképpen tudnak animálni – mondjuk minek is változtatni rajta, ha mindig beválik?
Milyen novellát vagy regényt filmesítenél meg szívesen?
Egy-egy Ulickaja- vagy Bukowski-novellánál már elméláztam, hogy hogyan nézne ki a vásznon. Odavagyok Parti Nagy Lajos abszurdjáért: "Hanem aztán sokáig nem történt semmi. Idege van, azt mondta, és feküdt, mint egy Gorenje." Hát nem csodálatos? Kemény István verseinek az érzékenysége is lenyűgöz.
Mi az a munka, amit nem vállalnál el?
Színészkedés. Viszont nagyon szívesen lennék pásztor, kiskorom óta az az álommunka a számomra.
+ + +
Bucsi Réka
A zabolázatlan fantáziájú ifjú hölgy az idén végzett a MOME animációs szakán, és diplomafilmje – a pár hét múlva a Berlinale versenyprogramjában bemutatkozó Symphony no. 42 – annyira izgalmas és ötletes, hogy nem maradhatott ki ebből az összeállításból.
Réka minden filmje elképesztő képzelőerőről tanúskodik – például ő alkotta meg az animációs pantomim műfaját, de úgy tűnik, alkalmazott munkáiban sem kell visszafognia magát: a Windows 8 számára készített promóciós filmje éppoly vicces és szórakoztató, mint szerzői munkái. Réka épp új filmterven töri a fejét, és közben külföldi rezidensprogramok felé kacsintgat.
Melyik eddigi munkádra vagy a legbüszkébb, és miért?
A Symphony no. 42 című diplomafilmemre büszke vagyok. Másfél évnyi munkám van benne, és bár nyilván látom a hibákat, elégedett vagyok a végeredménnyel.
Számítógép vagy rajzlap?
Mindkettő. Sokkal többet rajzolok digitális rajztáblán, a diplomafilmemet is azon animáltam. Ennek valószínűleg örülnek a fák és a delfinek, mégis jólesik néha visszaállni papírra. Egész más gondolkodásmódot igényel, illetve nincs asztalhoz kötve az ember.
Honnan jön az ihlet?
Nehéz kérdés, nincs bevett recept. Nyilván az inspirál, ami mindenki mást. Beethoven, vicces macskák, Jamie Oliver, hosszú buszutak, Jurassic Park, unalmas előadások, séta a tengerparton.
Pixar vagy Miyazaki?
Miyazaki, de nekem a WALL-E-vel sincs semmi bajom, a főzős patkánytól pedig kifejezetten megjött az étvágyam. Miyazaki viszont valami olyan friss, álomszerű és rendhagyó világgal dolgozik, amiben maradandóan ott szeretnék ragadni.
Hogy látod magad tíz év múlva?
Nem látom, és ez jó is így. Szeretnék sokat látni a világból, emberekkel ismerkedni. Jelenleg élvezem a függetlenségem és a bizonytalan, de izgalmas talajt, amin elkezdtem mozogni így diploma után.
+ + +
Hermán Árpád
Nagy kedvencünk Herman Árpád, főleg morbidba hajlóan groteszk humora miatt. A 2007-es Büdöské-ben egy repülőbalesetet kísérhetünk figyelemmel meglepő nézőpontból, de a 2013-as Sajnálom is ritka vicces darab, itt egy szarvasgázolás áll a középpontban (a szereplők hangja külön emlékezetes: Fekete Ernő és Scherer Péter).
Árpád maga írja a történeteit, leginkább ezt – a történetmesélést – érzi terepének, nem a rajzot. Most épp élőszereplős rövidfilmen dolgozik, emellett alkalmazott munkákat is vállal, főcímeket, reklámokat, klipeket készít, néha tanít is.
Miért jobb az animáció, mint az élőszereplős film?
Nem jobb, más. Az animáció ereje a világteremtés, amelynek csakis a készítők szabnak határt. Ha animációs filmet nézek, gond nélkül adom át magam a készítők által kreált világ szabályainak anélkül, hogy felszisszennék, micsoda hülyeség. Amint élőszereplős egy film, be kell tartani olyan szabályokat, amelyek igen nagy korlátok közé szorítják az alkotót.
Milyen novellát vagy regényt filmesítenél meg szívesen?
Örkényt nagyon szeretem, de Rejtő Jenőtől szinte bármit, meg Roald Dahl Meghökkentő meséi-t.
Hogy látod magad tíz év múlva?
Tíz év? Az aktuális tervem végéig látom, hogy sok munka és probléma lesz. Utána... legyen egy következő projekt.
+ + +
Kreif Zsuzsanna
Kreif Zsuzsanna eredeti és groteszk vizuális világa egy kilométerről felismerhető, nem véletlenül kérte fel illusztrátornak az egyik hazai magazin. Munkái közül az abszolút kedvencünk a a Cserna-Szabó András novellája alapján készült Szent Péter Daciája – a fanyar humorú, vizuális és verbális gegekben tobzódó kisfilm hangulata Kovásznai György munkáit idézi meg.
Zsuzsanna most fejezi be Zétényi Borival közösen jegyzett MOME-s diplomafilmjét, a Limbo-limbo travel-t, mindeközben pedig Voltaire Candide-jának kortárs adaptációján dolgoznak egy MOME-s csapattal. Zsuzsanna legnagyobb erőssége a rajz; ha hangsúlyosan narratív filmet készít, szívesen bízza forgatókönyvíróra az írást.
Melyik eddigi munkádra vagy a legbüszkébb, és miért?
A készülő diplomafilmünkre, amely időközben francia koprodukcióvá alakult, mert egy ottani producernek megtetszett az ötlet, amikor egy animációs filmfesztiválon prezentáltuk. Úgyhogy idén nyáron egy hónapot kint töltöttünk, elindítottuk a munkát az ottani animátorokkal – ez nagyon izgalmas tapasztalat volt.
Számítógép vagy rajzlap?
Már teljesen átálltam a számítógépre, nagyon könnyű megszokni azt, hogy nem kell olyan erősen koncentrálnod, hiszen semmit nem tudsz végérvényesen elrontatni, ott a végtelen visszavonási, változtatási lehetőség. De azért mindig van egy szkeccsbúkom, amit magammal hordok, mert jó bele embereket vázlatolni a strandon vagy a kocsmákban.
Ki a példaképed?
Szakmailag Kovásznai, és egy észt rendező, Priit Parn. Mindketten nagyon ösztönös alkotók, és ha bizonytalan vagyok abban, amit csinálok, belenézek a munkáikba, és ez mindig nagyon erős inspirációt ad.
+ + +
Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta
Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta igazi nemzetközi karriert futottak be mára alkotópárosként, Domestic Infelicity név alatt. A MOME elvégzése után Londonban tanultak, majd első fontosabb közös filmjüket (Les Conquérants) a francia Folimage Stúdióban készítették, amely a Sundance fesztivál versenyprogramjába is bekerült.
Most második francia rövidfilmjükön dolgoznak, a Vestiges/Leftover című 15 perces szkeccset a párizsi Paprika Films gyártja. Eközben ugyanennél a cégnél már egy egész estés sci-fit is terveznek. Részt vettek tavaly a The Rolling Stones 50 éves jubileumára készült Honky Tonk Women című dal koncertanimációjában is – egy szóval nem unatkoznak.
Miért jobb az animáció, mint az élőszereplős film?
Az animációban a totális kontroll illúzióját élheted át – minden másodperc változtatható, javítható, egészen az utolsó pillanatig. Mondok egy példát: idén áprilisban, amikor elővágtuk a Vestiges/Leftover animatikját, kiderült, hogy pár jelenet még hiányzik. Kértünk fél órát a vágótól, és a megrajzolt, új snittekkel tértünk vissza. Plusz előny, hogy egyszerű eszközökkel egészen elképesztő világokat lehet létrehozni. Ezért az animáció könnyen függőséget okozhat!
Honnan jön az ihlet?
Fejenként 20 dkg marhahús este hét után segíti a szürreális ötletek születését, a disznóhús inkább a családi drámák írásánál vált be, a szárnyasok pedig kifejezetten a romantikus komédiákban segítenek. A vegetáriánus vacsorákkal még csak kísérletezünk. Meatless Days/Húsmentes napok című kisfilmünk is ezt a problémát járja körbe.
Kik a példaképeitek?
Tisztelet mindazoknak, akik ma filmet készítenek minden kedvező és kedvezőtlen körülmény ellenére. Rengeteg film, sőt több animációs nagyjátékfilm minimális összegből vagy éppen támogatás nélkül jön létre világszerte. Ez persze nem ideális helyzet, de megmutatja, milyen elképesztő energiák dolgoznak azokban, akik filmeket akarnak készíteni. Ez mindig inspirál minket.
Milyen novellát vagy regényt filmesítenétek meg szívesen?
Dédelgetett tervünk A dzsungel című Upton Sinclair regény megfilmesítése. Adaptációs tervünket a Filmalap nemrégiben elutasította ugyan, de megadta egy átdolgozott, új verzió beadásának a lehetőségét. Jelenleg a könyv opciójának meghosszabbítására várunk, ami eldönti majd a projekt további sorsát.
Mi az a munka, amit nem vállalnátok el?
Film, kenyér és kolbász készítésén kívül nem vállalunk semmit!
+ + +
Horváth-Molnár Panna
Horváth-Molnár Panna MOME-s diplomafilmjével, a 2012-es Dipendenzá-val lopta be magát a szívünkbe, amely egy groteszk szerelmiháromszög-történet a szolgalelkű halbolti eladóról, egy művészi ambíciókkal megáldott asszonyról és Adonisz-testű modelljéről. Panna fontosnak tartja, hogy egy animációs film is korrekt forgatókönyv alapján készüljön, ennek szellemében diplomafilmjét Zomborácz Virág forgatókönyvíróval közösen jegyzik.
A fiatal animációs rendező a bizarr felnőttmesék mellett szívesen készít gyerekeknek szóló alkotásokat is, mint például a MOME gyerekvers-sorozatának egy darabját, ugyanakkor háttereket tervez és kivitelez, többek közt Richly Zsolt Luther című animációs sorozatához és Kovács Márton Bab Berci című rövidfilmjéhez.
Számítógép vagy rajzlap?
Számítógép. Manapság már simán lehet kábé ugyanolyan hatású rajzfilmet készíteni digitálisan is, viszont maga a procedúra sokkal egyszerűbb. És nem, nem a számítógép rajzolja a filmeket…
Ki a példaképed?
Inkább filmeket emelnék ki, mint alkotókat: mostanában a Cecilia & Her Selfhood című videoklip volt számomra példaértékű Adrien Merigeau-tól, a hangulata és a látványvilága miatt. Aztán a Life Without Gabriella Ferri Priit Parntól, ami az elejétől a végéig zsúfolva van zseniális animációs megoldásokkal, ötletekkel. Végül az Utazás Darjeelingbe Wes Andersontól, ami egy hozzám közel álló, mélyen emberi történet, és szintén tele van szuper apró részletekkel.
Milyen novellát vagy regényt filmesítenél meg szívesen?
Már elég régóta egy Végtelen történet-remake-en pörgök. Ha én nem is, remélem, azért valaki előbb-utóbb megcsinálja.
+ + +
Gaál Fruzsina
Féltékenységi dráma egy csónakban, békatalpas horgászat közben – jól hangzik? Gaál Fruzsinát nemcsak emblematikus vizuális világáért szeretjük, de szokatlan humoráért is, amit például a 2007-es Vízen-ben volt alkalmunk megtapasztalni. Fruzsina jelenleg Dániában alkot, az InnerUs című transzmédia projekten dolgozik, amely kisfilmötletnek indult, most azonban okostelefon-applikációként fogja elnyerni végleges formáját, amelynek segítségével a felhasználók könnyebben megérthetik majd a felszín alatt rejlő érzelmeiket, a különböző élethelyzetekre adott moderálatlan reakcióikat.
Lételeme a kísérletezés, legyen szó akár technikákról, elbeszélési módról vagy platformról. Megélhetést számára az alkalmazott munkák biztosítják, logómozgatástól kliprendezésen és karaktertervezésen át illusztrációs munkákig sok mindent csinált már, bármit elvállal, aminek tud azonosulni a szellemiségével.
Honnan jön az ihlet?
Azt mondják, három tipikus élethelyzetben jönnek az ötletek: angolul ez az a bizonyos 3B: on the bus, in the bath and in the bed. Vagyis a buszon, a fürdőben, és az ágyban, és ez tényleg így van! Sokszor nem látom még a történetet, csak egy nagyon erős képet, ha sokáig velem marad, akkor története is lesz, ha nem, akkor egy jó illusztráció marad.
Pixar vagy Miyazaki?
Miyazakinak olyan kedves karakterei vannak, és olyan őszintén foglalkozik a gyermeki lélek legalapvetőbb érzéseivel, mint a félelem, a magány vagy egy másik barátságának az öröme, hogy talán kicsit felé húz jobban a szívem, de nehéz e két nagy alkotóházat egymáshoz mérni.
Milyen novellát vagy regényt filmesítenél meg szívesen?
Szepes Mária A Vörös Oroszlán című könyve jó téma lenne egy egész estés filmhez. Mindenképp élőfilm és animáció keverékeként képzelem el.
Hogy látod magad tíz év múlva?
Tíz év múlva olyan projektekben szeretnék részt venni, ahol mások segítségére tudok lenni az animációval. Bármilyen korosztály készségfejlesztésére vagy pszichoterápiára gondolok, a vizuális nyelv használatának segítségével.
+ + +
Gelley Bálint
Gelley Bálint munkáit a bennük megbúvó ironikus humor és az izgalmas, kidolgozott képi világ teszi különlegessé. A fiatal animációs rendező Otthon című kisfilmje javában járja a fesztiválokat, miközben már befejezett egy újabb darabot, egy Horváth-Molnár Pannával közösen jegyzett gyerekvers-adaptációt.
Bálint már az új rövidfilmet tervezgeti, miközben alkalmazott munkákból él és az animációs produceri szerepkörrel is kacérkodik. Kedvenc műfaja a science fiction, ugyanakkor úgy gondolja, hogy valószínűleg nincs nehezebb, mint egy hatásos animációs horror elkészítése. Bálint hosszú távú tervei közé tartozik, hogy létrehozzon egy animációs stúdiót, amelynek falai közt ifjú tehetségek bontogathatják szárnyaikat.
Melyik eddigi munkádra vagy a legbüszkébb, és miért?
A diplomafilmemre. Eddig rengeteg fesztiválra bejutott, és a visszajelzések is nagyon jók voltak, szerencsére nem csak a barátaimtól és a családomtól.
Számítógép vagy rajzlap?
Mindkettő. Rajzlapon szeretek tervezni, számítógépen szeretek kivitelezni.
Milyen novellát vagy regényt filmesítenél meg szívesen?
Patrick Ness Szólít a szörny című regényét, illetve a Vének háborújá-t John Scalzitól nagyon szívesen megfilmesíteném.
+ + +
Huszár Dániel
A fiatal animátor eddigi munkái alapján az a figura, akit majd sok multicég megtalál magának, hogy némi kreativitást és színt csempésszen egyhangú és sokszor elkeserítően bugyuta reklámfogyasztásunkba.
Rendkívül sokoldalú figura, készített már imázsfilmet divattervezőnek, oktatófilmet az egyik legnagyobb hazai banknak, tévéspotot az A38-nak, rajzfilmet UNESCO-pályázatra, jelenleg pedig a Lóti és Futi című MTV-s gyereksorozathoz készít animációs betéteket. Dániel ezenkívül alkalmazott grafikát tanít a Visart nevű iskolában és bábanimációt alma materében, a MOME-n.
Melyik eddigi munkádra vagy a legbüszkébb, és miért?
Érdekes, mert a legbüszkébb egy olyan filmemre vagyok, ami nem készült el. Egy bábfilmre, ami sajnos anyagi okokból nem forgott le. Viszont alkalmam volt elmélyedni egy olyan technika részleteiben, ami komplexitásában talán a legizgalmasabb az animáción belül. Érdekes volt felépíteni egy valóságos dolgot, kimunkálni minden részletét a díszletnek, szerkezeteket építeni, világítani.
Ki a példaképed?
A rendezők közül Kovásznai György. Az akkori viszonyok tekintetében is, de mai szemmel nézve is eredeti munkákat hozott létre, és túl az önkifejezésen, a nagyközönség számára is működőképesek a filmjei.
Milyen novellát vagy regényt filmesítenél meg szívesen?
E. T. A. Hoffmann Az arany virágcserép című kisregényét.
Mi az a munka, amit nem vállalnál el?
Bannert készíteni egy kisfiúkkal kereskedő albán cég számára.
+ + +
Molnár Tünde
Molnár Tünde igazi grafikuslélek, 2009-es diplomafilmje, a Simon vagyok is megmozgatott, gyönyörű rajzok sora egy kutya életéről. Ő csinálta a Társas játék című HBO-sorozat első évadának főcímét is. Tünde most inkább a grafikával foglalkozik, az animációt pihenteti.
Jelenleg egy könyv szerkesztésén dolgozik, de előszeretettel foglalkozik brandek vizuális kialakításával, arculattervezéssel is.
Számítógép vagy rajzlap?
Én kézzel rajzolós vagyok. A rajzban szeretek a kezemmel, a tollal és a vonalakkal foglalkozni. Ha rajzolásra nem is használom a számítógépet, mégis az időm nagy részét előtte töltöm, tervezek vagy a rajzi anyagaimat editálom. Imádok az After Effectsszel, a Photoshoppal és az Illustratorral bütykölni.
Pixar vagy Miyazaki?
Mindkét stúdió hozott létre kiemelkedő alkotásokat. A Miyazaki-vonal közelebb áll hozzám, gyermekkoromban nagyon kedveltem a japán animáció drámai és melodramatikus jellemét. Isao Takahata Szentjánosbogarak sírja című filmje az egyik kedvencem – nagyon komoly érzelmi minőséget jelenít meg animációs technikával.
Mi az a munka, amit nem vállalnál el?
Olyan munkát nem vállalok el, amiről érzem, hogy nem tudnám megoldani. Például csapnivaló animátor vagyok.