Az a szögesdrót nem megy ki a fejünkből

Abban, hogy a hetven éve felszabadított auschwitzi koncentrációs táborban elkövetett borzalmak nem vesztek feledésbe, alighanem jelentős részt vállalt a filmművészet. Számos fikciós műfajú, túlnyomórészt túlélők memoárjain alapuló nagyjátékfilm ápolja az emlékezés kultúráját. A Schindler listájá-t alighanem mindenki látta, de érdemes tovább kutakodni, ugyanis számos magyar vonatkozást fedezhetünk fel ezekben a filmekben. A Nobel-díjas Kertész Imre regényéből itthon forgattak nagyszabású, poétikus drámát, és Josef Mengele magyar boncolóorvosáról is készült film. Hitte volna, hogy a haláltábor egy mese vagy akár a nevetés színhelye is lehet? 

Schindler listája (Schindler’s List, 1993)

Ahhoz, hogy ne történhessen meg még egyszer, beszélni kell róla, meg kell tartani az emlékezetünkben - ez a mindannyiunk által ismert gondolat a történelem nagy bűntetteihez való viszonyunkat próbálja rögzíteni. Elsőre talán nem tűnik fel, de optimizmussal van átitatva, azt feltételezi, hogy képesek vagyunk tanulni a múlt bűneiből. Az emlékezést zászlójukra tűző filmekből alighanem Steven Spielberg hét Oscar-díjjal kitüntetett alkotása jutott el a legtöbb emberhez.

Ralph Fiennes a Schindler listája című filmben Forrás: UIP-Duna Film

Fontos, hogy a Schindler listája nem a teljes pusztulás filmje. Spielbergék egy olyan történetet meséltek el, melyben helye van a reménynek, az emberi jóságnak. A főszereplő fokozatosan ébred rá, hogy ő is bűnrészes, és hogy ő is tehet a zsidók megmentéséért. Schindler egy német iparmágnás, aki először csak az olcsó munkaerőt látja a zsidókban. Spielberg a piros kabátos kislány híres jelenetével érzékelteti Schindler öntudatra ébredését, hogy amit lát, az nem egy vágóhídra vezényelt emberi massza, itt igenis minden egyes élet számít. A háború végén Schindler egy gyűrűt kapott ajándékba az általa megmentett emberektől, melybe a következő szöveg volt belevésve: "Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg."

---

Az élet szép (La vita è bella, 1997)

Roberto Benigni filmje nagy port kavart bemutatása idején, ugyanis addig hallatlan módon a dráma mellett a vígjáték eszközeivel dolgozta fel a holokauszt borzalmait. Szabad ezen nevetni? - tették fel sokan aggodalmaskodva a kérdést, néhányan pedig egyenesen szentségtörésként értékelték a filmet. Benignit igazolta az elnyert díjak tengere, a cannes-i filmfesztivál nagydíja, a három Oscar-díj, hogy csak a legfontosabbakat említsük, és a közönség körében aratott hatalmas siker. Az élet szép méltatói közé tartozik Kertész Imre is: "ennek a filmnek a szelleme, a lelke hiteles, ez a film a legősibb varázslat, a mese erejével érint meg bennünket."

Roberto Benigni Az élet szép című filmben Forrás: Budapest Film

A híres olasz komikus két, hangulatilag eltérő részre osztotta fel Az élet szép-et. Az első egy vidám, burleszkelemekkel dolgozó tündérmese, amelyben a zsidó férfi elhódítja a szépséges tanárnőt a fasiszta udvarlójától. Amikor évekkel később koncentrációs táborba hurcolják Guidót és az azóta megszületett fiát, mindenki azt várná, hogy a mesének vége. A férfi azonban elhiteti a fiával, hogy ez az egész csak egy játék, és a győztes egy tankot fog kapni. Egyszerre sírunk és nevetünk - kevés filmre illik olyan pontosan ez a leírás, mint Az élet szép-re.

- - -

Sorstalanság (2005)

A film alapjául szolgáló, önéletrajzi ihletésű könyvet több mint tíz éven keresztül írta Kertész Imre, és végül 1975-ben jelent meg. Főhőse egy magyar zsidó fiú, Köves Gyuri, akit 1944-ben Auschwitzba küldenek. Munkaképesnek nyilvánítják, ezzel elkerüli az azonnali halált, és továbbküldik a buchenwaldi munkatáborba. Legkésőbb az irodalmi Nobel-díj 2002-es elnyerésével ez a könyv vált a magyar holokausztirodalom legalapvetőbb, a középiskolások által rendszeresen forgatott művévé. A film nem helyettesítheti a regényt, de erős vizualitása miatt egy önmagában is megálló műalkotás vált belőle.

Sorstalanság Forrás: InterCom

Ez a film volt Koltai Lajos operatőr első rendezői munkája. Ő Pados Gyulával azt a koncepciót követte, hogy a szörnyűségek fokozódásával egyre jobban fakuljon a kép, tűnjenek el a színek. A Sorstalanság több szempontból is egyedülálló alkotás, magyar filmben korábban soha nem volt még ennyi beszélő szereplő, nem használtak még ekkora díszletet. Piliscsabán fölépítették egy haláltábor pontos mását. A főszerepet alakító Nagy Marcell megmaradt a film világában, de átlépett a kamera másik oldalára: a Tüskevár volt az utolsó szerepe, azóta operatőrként dolgozik.

- - -

A szürke zóna (The Grey Zone, 2001)

Az auschwitzi borzalmakat feldolgozó filmek többsége megtörtént eseményeken alapul. Sokan azt vallják, hogy szükségtelen fikciós történetek kitalálása, hiszen legyen bármennyire tragikus és pusztító erejű is a fantáziánk szüleménye, nem érhet a valóságban elkövetett, elképzelhetetlen szörnyűségek nyomába. A Schindler listájá-val és a Sorstalanság-gal külön foglalkozunk a cikkben, de ilyen film a görög bokszolóbajnokról szóló A pokol bajnoka, és A szürke zóna is, amelynek szereplői nagyrészt magyarok. A forgatókönyvet dr. Nyiszli Miklós Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban című dokumentumregénye alapján Tim Blake Nelson írta.

A szürke zóna Forrás: Lionsgate

A szürke zóna a nácikkal együttműködő foglyok életét mutatja be. Nyiszli önként jelentkezett az orvosi posztra, a filmben bemutatott 12. Sonderkommando tagjai magyar zsidók voltak, ők felügyelték és kísérték a halálba a foglyokat. Cserébe ételt, italt kaptak, a többi rabnál jobb életkörülmények közt élhettek. Nem vártak tétlenül a saját halálukra, 1944 októberében fellázadtak, és működésképtelenné tették az egyik krematóriumot. A főbb szerepekben Steve Buscenit, Mira Sorvinót, Harvey Keitelt és David Arquette-et láthatjuk.

- - -

A csíkos pizsamás fiú (The Boy in the Striped Pyjamas, 2008)

Mark Herman rendező szakított a holokausztfilmekre jellemző áldokumentarista stílussal, és az azonos című, többmilliós példányszámban eladott regény hangvételén nem változtatva, egy vállaltan meseszerű történetet mondott el, amely szó szerint egy koncentrációs tábor árnyékában játszódik. A csíkos pizsamás fiú főhőse egy nyolcéves kissrác (Asa Butterfield), akinek az apja magas rangú náci katonatiszt, és akinek sokáig fogalma sincs arról, valójában mi is folyik a fák mögül kikandikáló "farmon". Ő csak egy barátot akar, akivel játszhat, és ezt meg is találja a kerítés túloldalán élő Schmuelben. A német kisfiú pizsamának nézi a rabruhát, és egy játék részének tartja a ruhára varrt számot.

Jack Scanlon és Asa Butterfield A csíkos pizsamás fiú című filmben Forrás: Fórum Hungary

A film egy mit sem sejtő gyermek szemszögéből ábrázolja a népirtást, és azt a kérdést feszegeti, hogy a gyermeki ártatlanság és naivitás meddig védhet meg minket a világ borzalmaitól. A filmet teljes egészében Magyarországon forgatták, az elején az Operánál játssza azt Butterfield, hogy ő egy Messerschmitt repülőgép, a Mafilm negyvenes évekre szabott stúdiójába pedig mi is kilátogattunk. A rendező szívfacsaró filmnek nevezte A csíkos pizsamás fiú-t, amely komolyan megmozgatja a nézőit. Érdemes elolvasni a vele készült interjút.

---