Idén az olaszoknak különösen jó évük van, hiszen három filmjük is a főprogramban versenyez. Garrone és Sorrentino mellett Moretti sokak szemében talán őskövületnek számít, de mi nagyon bírjuk az olasz Woody Allent. A Mia Madre - hasonlóan Moretti sok korábbi filmjéhez - önéletrajzi ihletésű: a rendezőt ezúttal saját édesanyja halála inspirálta arra, hogy beszéljen az élet egyik legfájdalmasabb mozzanatáról. Intelligenciát, klasszikusan szép, őszinte pillanatokat és persze Moretti jellegzetes iróniáját és önmarcangoló egzisztencializmusát várjuk ettől a filmtől.
A francia Arnaud Desplechin is hajlamos saját életét boncolgatni a munkáiban, van is ehhez egy filmes alteregója, Paul Dedalus, akit Mathieu Amalric alakított az 1996-os Összeveszésem történeté-ben. Az a film a huszonéves Dedalus útkereséséről szólt, ahogy próbált egyetemi tanárként helytállni, illetve több nő között vergődött (az egyiküket Marion Cotillard játszotta az első jelentős filmszerepében), de a közel háromórás játékidő mindezt eposzi magaslatra helyezte.
A Trois souvenirs de ma jeunesse című új film az Összeveszésem története előzményének tekinthető. A nyolcvanas években játszódik, főhőse a tinédzser Dedalus (Amalric csak a kerettörténetben jelenik most meg felnőtt Paulként), akinek az életében az anyja öngyilkossága, az apja depressziója, a testvére furcsa dolgai és egy Szovjetunióba vezető utazás a meghatározó mozzanatok. Persze nő is van a dologban, a szépséges Esther, a gimnázium femme fatale-ja. Coming of age-film ez, de a megszokottnál jóval drámaibbnak tűnik.
A nyolcvanas évek Párizsából megyünk egyenesen az ötvenes évek New Yorkjába a Carol című filmmel, amelyben egy fiatal bolti eladólány (Rooney Mara) és egy válófélben lévő asszony (Cate Blanchett) között szövődik leszbikus szerelem, amit a környezetük nem néz jó szemmel. Patricia Highsmith (A tehetséges Mr. Ripley) regényét a félig magyar (és vállaltan leszbikus), neves drámaíró Phyllis Nagy adaptálta, a szereposztás nagyon erős: a már említett két színésznőn kívül feltűnik a filmben Kyle Chandler (Tiszta szívvel foci), Sarah Paulson (12 év rabszolgaság) és Jake Lacy (Obvious Child) is. A rendező Todd Haynes, aki tizenhárom évvel ezelőtt csodás filmet csinált egy hasonló alapanyagból (Távol a mennyországtól), most is ugyanerre számítunk tőle.
Ha lesz még erőnk ezek után, este tíztől megnézzük az Un Certain Regard szekcióban vetített Maryland című francia filmet. Ebben egy Afganisztánból hazatért, poszttraumás stressz betegségben szenvedő katonát (Matthias Schoenaerts) fogad fel egy libanoni üzletember, hogy vigyázzon a csinos feleségére (Diane Kruger). Nem fogunk meglepődni, ha kialakul köztük valamiféle vonzalom.