Magasról tettek a magyarok az erdélyi lövöldözésre

Széles közönséget célzó, népszerű műfaji filmnek szánták a Víkendet, de a magyar nézők nemet mondtak Gryllus Dorkáék vérfagyasztó erdélyi kalandjaira. A film az első hétvégén alig több mint 6500 nézőt vonzott be a mozikba, ami alapesetben még nem is lett volna olyan rossz, csak épp ezt magas kópiaszámmal, majdnem ötven moziban érte el, a második hétvégén pedig feleződött ez a nézőszám. Csak találgatni tudunk, vajon miért bukhatott meg a Víkend - úgyhogy neki is állunk találgatni. Összeszedtünk néhány lehetséges okot, melyek külön-külön vagy együttvéve magyarázatot adhatnak a fiaskóra.

Magyar thriller? Kösz, nem!

A magyar közönség nem igazán vevő a hazai thrillerekre. Azt az állítást már jó néhány film kikezdte az utóbbi években, hogy általánosságban véve irtóznánk a magyar filmektől (bár nyilván nehéz megszabadulni ettől a beidegződéstől), az viszont tény, hogy ha keresünk példákat mondjuk az elmúlt öt-hat évből, akkor a thrillernek nevezhető próbálkozások rendre elhasaltak a mozipénztáraknál.

Gryllus Dorka a Látogatás című filmben Forrás: Budapest Film

A szintén Gryllus Dorka főszereplésével készült Látogatás-ra mindössze 339-en ültek be az első hétvégén 2010-ben (ráadásul 62 moziban!), míg a Halálkeringő csak ezerötszáz nézőt gyűjtött be ugyanabban az évben. Nem sokkal rózsásabb a helyzet a tévéképernyőkön sem: Szász Attila remek politikai thrillere, A berni követ kétszer is lement a tévében, ám egyik alkalommal sem hozott jobb számokat bármelyik átlagos külföldi sorozat nézettségénél.

Nem szeretünk borzongani

Sőt, továbbmegyek: a thriller zsánere, mint olyan, közel sem csábítja tömegestül a mozikba a magyar nézőket, vagyis a fenti állításom a műfaj külföldi példáira is igaz, néhány kivételtől eltekintve. Szintén az elmúlt néhány évet alapul véve, egyedül a Holtodiglan aratott megkérdőjelezhetetlen sikert, amely 28 ezer nézővel indított, és egy hónap alatt ezt feltornászta százhatvanezerre - Ben Affleck és David Fincher miatt azonban előnnyel indult.

Rosamund Pike a Holtodiglan című filmben Forrás: InterCom

Jobb öszehasonlítási alapot nyújt Az ajándék című film, amit nem lehetett nagy nevekkel eladni: pár héttel a Víkend előtt, tízezer nézővel debütált Magyarországon, és három hét alatt - meredeken csökkenő nézőszámmal - harmincezer nézőig jutott. De a Jennifer Lopez nevével fémjelzett A szomszéd fiú vagy Jake Gyllenhaal lélektani thrillere, az Éjjeli féreg sem teljesített sokkal jobban.

Egy gyökértelen műfajt nehéz meghonosítani

Ami a magyar thrillerekre nézve még hátrány, hogy tulajdonképpen ez a műfaj sosem honosodott meg nálunk, nincs valódi hagyománya. A romantikus vígjátékok vagy az akciófilmek már bejáratott műfajok; a thriller nem az. Tanulságos, hogy a HVG remek kelet-európai thrillereket összegereblyéző listáján mindössze három magyar film szerepel, ezek közül kettő (a Defekt és a Mielőtt befejezi röptét a denevér) még a rendszerváltás előtt született, a harmadik meg a fent említett A berni követ.

Balsai Móni és Kulka János A berni követben Forrás: MTVA

Szokás még a Dögkeselyű-t említeni, mint jól sikerült, kultstátuszba került bűnügyi filmet, vagy Gigor Attila 2008-as A nyomozó című alkotását, de ezek inkább a krimi/neonoir kategóriába tartoznak. És thrillerek közül még félresikerült próbálkozásokból sincs túl sok. Így viszont a leendő hazai műfajteremtő filmnek valóban nagyot kell szólnia, és mindezt úgy, hogy a kritika se nagyon találjon rajta fogást.

A kritikusok húzták a szájukat

Márpedig a Víkend nem lopta be magát a kritikusok szívébe. Azt nem mondom, hogy a földbe döngölték volna, de túlnyomórészt vegyes kritikákat kapott (mi azt írtuk róla, hogy nem rossz film, de lehetett volna sokkal jobb is), semmiképp sem olyan hozsannát, melynek láttán az egyszeri mozinéző gondolkodás nélkül bizalmat szavazott volna a filmnek.

Gryllus Dorka a Víkend című filmben Forrás: InterCom

Egy kedvezőtlen kritikai fogadtatás még nem tartja feltétlenül távol a nézőket (gondoljunk csak a Coming out-ra), viszont a Víkend-ről született írások aligha ösztökélhettek sokakat arra, hogy rögvest beüljenek a legközelebbi moziba.

Leginkább az sütött belőlük, hogy ez egy kihagyható film.

Félrecsúszott a marketing

A forgalmazó komoly marketinget tolt a Víkend mögé, ez azonban jó magyar szokás szerint kissé félrement. Profin összerakták a teaser előzetest, de óriási baja volt, hogy nem derült ki belőle rendesen, hogy mi a film története. Márpedig ha egy előzetes nem bírja összefoglalni a sztorit úgy, hogy izgalmas, sürgető legyen, ott a közönség buktát szimatol a háttérben.

Kellett volna egy hosszú előzetes, ami jobban elmeséli a történetet, mert

csak a történettel lehetett volna versenyezni az amerikai thrillerekkel,

nem kapkodó, akciódús képekkel - főleg akkor, ha a leglátványosabb dolog, amit meg tudtak mutatni, egy szakadékba zuhanó autó volt. Egy magyar thrillernél nem az a lényeg, hogy olyan látványos legyen, mint egy amerikai film (ez úgysem fog összejönni), hanem, hogy izgalmas, magyar történetet meséljen el.

Pedig a film sajtósai remek munkát végeztek.

A bemutató környékén a csapból is a Víkend folyt,

ezerrel pörgött a bulvárszál is, igaz, volt is mivel dolgozniuk (az életben látványosan boldog Gryllus-Simon szerelmespár a filmben rémes viszonyban vannak). Szőnyegbombázás-szerűen telenyomták a lapokat a filmről szóló anyagokkal, ott csücsültek a reggeli tévéműsorok kanapéin az alkotók, nyugodtan kijelenthető, hogy a lakosság nagy részét sikerült értesíteni a Víkend létezéséről.

Egy jól bulvárosítható páros - Simon Kornél és Gryllus Dorka Forrás: Life.hu

A hanyagul összerakott, esetlen posztert viszont jobb, ha nem említjük - bár legalább volt rajta puska.

Sehol egy húzónév

És volt még a poszteren a három főszereplő - akik közül senki sem igazi húzónév. Gryllus Dorka persze nem egy ismeretlen pályakezdő, sok filmjét vetítették már itthon, de nem is egy Csányi Sándor, aki az adott filmje minőségétől függetlenül is be tudja vonzani az embereket a moziba.

A Víkend plakátja Forrás: InterCom

Gryllus ráadásul az elmúlt hét-nyolc évben leginkább német nyelvterületen építgette a karrierjét, így kissé ki is kopott talán a köztudatból. Filmbéli partnerei, Simon Kornél és Lengyel Tamás ugyan fontos szerepet játszottak a tavalyi év legsikeresebb magyar filmjében, a Megdönteni Hajnal Tímeát-ban, de még messze nem akkora sztárok, hogy csak az ő kedvükért hívjuk a bébiszittert, és rohanjuk a plázába megnézni az új filmjüket.

Nincs is ebben semmi furcsa vagy megmagyarázhatatlan

Idén nyáron kifejezetten az volt a trend, hogy a közönség a Facebook-bejegyzések, a tweetek, netes kritikák alapján irtó gyorsan kiszagolja, hogy jó-e a film, vagy sem, kiadjon-e rá lóvét, vagy sem. Ha csütörtökön indul egy film, már pénteken érződik a nézettségen, hogy szereti-e a nép.

Úgy tűnik, a Víkend-nek nem terjedt a jó híre szájhagyomány útján.

Azaz kevesen ajánlgatták az ismerőseiknek, hogy ez egy tök jó film, amit mindenképpen érdemes megnézni.

Gryllus Dorka és Lengyel Tamás a Víkend című filmben Forrás: InterCom

A Vajna-éra két alulról építkező sikertörténete ugyanis éppen azt példázza, hogy a szájhagyomány - illetve leginkább annak a huszonegyedik századi platformja, a közösségi média - fel tud futtatni egyes magyar filmeket. A Liza, a rókatündér 11 961 nézővel nyitott, majd a második hétvégére növekedett a nézőszáma, és tíz hét alatt megugrotta a százezres lélektani határt is. A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan-t a premierhétvégén 5486-an nézték meg, de hétről hétre alig csökkent ez a szám, és mostanra már több mint 63 ezer nézőt gyűjtött össze Reisz Gábor filmje.

A Liza, a rókatündér és a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan plakátja Forrás: A Company Hungary / Cirko Film

Ez a két eset bizonyította, hogy

a magyar közönség hajlandó a vállára venni a nekik tetsző filmeket.

A Víkend csak álmodozhat hasonló sikerről: a második hétvégén 54 százalékos visszaesést produkálva már csak 2 982 mozilátogatót tudott becsábítani, és két hét alatt alig tudta csak átlépni a tízezres nézőszámot.