Egy újabb ország leborult a Saul fia előtt

A májusi cannes-i világpremierje óta több mint egy tucat fesztiválon vetítették a Saul fiát, de rendes moziforgalmazásba eddig csak Magyarországon került. Hamarosan azonban a világ számos országában jegyet válthatnak rá a nézők, az első állomás Belgium, ahol szerdától multiplex mozik is elkezdték adni Nemes Jeles László Oscar-gyanús filmjét. A helyi kritikusok a legnagyobb elismerés hangján írnak a magyar filmről.

Belgiumban mindig odafigyelnek a cannes-i díjazott filmekre, de a Saul fiá-t övező érdeklődés a szokásosnál is nagyobb, miután Nemes Jeles László múlt héten személyesen is bemutatta a filmet egy teltházas brüsszeli elővetítésen és a legjelentősebb belga filmfesztiválon, Gentben. A vetítések után mindkét helyszínen kérdezhettek a nézők a rendezőtől és a főszereplő Röhrig Gézától.

Röhrig Géza és Nemes Jeles László a nézők kérdéseire válaszol a Saul fia vetítése után genti filmfesztiválon Fotó: Lisa Bom

Multiplex mozikban is vetítik

A szerdán kezdődő mozihéten 280 vetítést tartanak a Saul fiá-ból Belgiumban, Nemes Jeles filmjét Brüsszelben az UGC és a Kinepolis multiplex hálózat is műsorra tűzte.

Ilyen magyar filmmel még nem nagyon történt az országban,

utoljára Mundruczó Kornél, Cannes-ban szintén díjazott Fehér Isten-e került rendes moziforgalmazásba, de csak kisebb művészmozikban vetítették. A Saul fia promóciója során egyébként repkednek a szuperlatívuszok; a plakátokon és a reklámokon a "felejthetetlen", "lenyűgöző", "kivételes" és "az év legerősebb filmélménye" lelkendezések olvashatók.

Mesteri mestermű

Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja, a La Libre Belgique szerdai számának címlapján mesterműnek nevezi a magyar filmet, kulturális mellékletének borítóján pedig az idei cannes-i kínálat legfontosabb alkotásának titulálja.

"Ha akad az idei cannes-i filmek közül egy, amelyikre sokáig emlékezni fogunk, az nem az Arany Pálma-díjas alkotás lesz, hanem a Saul fia, a soáról készített mesteri nagyjátékfilm" - írja a lap, amely kulturális mellékletében két oldalt szentel Nemes Jeles filmjének, ebből egy oldalt a rendezővel készített interjú tesz ki.

Nemes Jeles László és Röhrig Géza a genti filmfesztiválon Fotó: Bas Bogaerts

A soá zsebkendő nélkül

Ezt a címet adta kritikájának a lap, amely szerint a Saul fia "hősök, érzelmek és túlélők nélküli film".

"Azt hittük már mindent láttunk a moziban a soáról, de Nemes Jeles László első nagyjátékfilmje rádöbbent, hogy mindaz semmi sem volt" - írja a lap, rámutatva, hogy a magyar rendező realista módon mutatja meg a "halálgyárat", végig a Sonderkommandóra, az üzemet a nácik által "odaköpött" parancsok alapján működtető "emberi fogaskerekekre" összpontosítva, a kép szélei közé börtönözve be Sault.

Csak az látjuk, amit ő lát, de nem úszunk meg semmit

- fogalmaz a szerző, hozzátéve: Nemes Jeles László mindent megmutat, amit elménk eddig nem akart elképzelni a soáról, például a holttestek kihurcolását a gázkamrából.

A Saul fia belga moziplakátja Forrás: Cineart

De nem ez a megrázó - írja a belga újság - hanem az érzelmek és a hősiesség hiánya, hogy Saul, reggeltől estig a pokolban dolgozva, hogyan vértezte fel magát minden érzelem ellen, gépiesen teljesítve a parancsokat, és ahogy egy test utolsó lehelete felébreszti benne az emberséget.

"Nemes Jeles László sikerrel hajtja végre azt a rendkívüli hőstettet, hogy belesüllyeszti a nézőt ebbe a pokoli univerzumba" - húzza alá a La Libre Belgique, hozzátéve: a Saul fia azt mutatja meg, hogy Auschwitz nem a hősies túlélők és a szélsőséges érzelmek világa volt, hanem "egy üzem, ahol emberek holttesteket állítottak elő".

Csak a németek nem foglalkoznak vele

Az interjúban Nemes Jeles arról beszél a lapnak, hogy a többrétegű, folyamatos lelki és fizikai trauma miatt mutatja szinte élőhalottaknak a Sonderkommando tagjait. Mint rámutat, az, hogy Saul rendes temetést szeretne a halott fiúnak, "a legnemesebb ellenállás megnyilvánulása". "Egy olyan helyen, ahol úgy pusztítják el az embert, hogy még nyoma se maradjon a létezésének, milyen nagyobb szent gesztus létezhet annál, hogy el akarja temetni a testet?" - teszi fel a kérdést Nemes Jeles László.

Az egyik legnagyobb belga filmes site címlapja szerdán Forrás: Cinenews

A rendező bizonyos mértékig reflektálni is akart az eddigi holokausztfilmekre, amelyeknek szerinte már saját filmes nyelvezete alakult ki: ez a háború utáni érzelmeket adja vissza, a kivételekről, a túlélőkről szól, sokszor heroikus hangvételben. "Ez nem a soá. A soá halál és emberirtás" - húzza alá Nemes Jeles László, aki szerint megríkatni könnyű az embereket, és nem jó az a holokausztfilm, ahol előkerülnek a zsebkendők, mert az érzelmi paletta csak egy nagyon szűk részét veszik igénybe. "Az érzelem eltünteti a problémát, nem tanít nekünk semmit magunkról" - véli Nemes Jeles László.

"Az ilyen filmekben mindig van valaki, aki nagyon gonosz, hogy kivetíthessük rá az érzelmeket és a felelősséget. A gépezetet, amely önmagában elég, nem mutatják meg úgy, mint ez a film. Ezért van a filmemmel gondjuk a németeknek.

Németországban nem foglalkoznak vele, semmi reakció, senki sem beszél róla

- zárul a rendezővel készített interjú.

Molnár Levente és Röhrig Géza a Saul fia című filmben Forrás: Mozinet

A Saul fiá-t november 4-én kezdik el vetíteni Franciaországban, nyolc nappal később Görögországban, a spanyol mozikban december 4-től fut, az amerikai premierre pedig december 18-án, a Star Wars hetedik részével egyszerre kerül sor.