Kovács Patrícia addig szexel, míg meg nem hal

Pillanatokon belül ránk zúdul a rendes őszi magyar filmdömping, és meglátjuk, ér-e minket olyan meglepetés, mint nemrég mondjuk a Liza, a Saul vagy akár a VAN láttán. A kínálat változatosabb, mint egy játékbolt kirakata: egy izgága srác addig ostromolja leveleivel a lányokat, míg az egyik belé nem zúg, egy másik annyira vadul pörgeti a budapesti éjszakát, hogy egy agyvelő is kiloccsan, és azt is találgathatjuk majd, hogy ki ölte meg a Monarchia egyik leghíresebb kurtizánját. Nagy ívű alakításokból sem lesz hiány: Ónodi Eszter bemutat a történelemnek, Kovács Patrícia csúcsra járatja a szexepilt, Fenyő Iván pedig kihozza magából az állatot. Aszerint tettük sorrendbe a filmeket, hogy melyiket várjuk a legjobban. Ön melyiket nézné meg a legszívesebben?

8. LogIn

Mozibemutató: október 29.

Amennyire aktuális, annyira elkoptatott a LogIn témája. Az internet tele van veszéllyel, szélhámosok használják ki az online térben párt kereső embereket. Ennek a Veszedelmes viszonyok történetét a 21. századba áthelyező thrillernek nagyot kell virítania ahhoz, hogy kicsit is újragondoljuk az internethez fűződő viszonyunkat.

Gáspár Kata a LogIn című filmben Forrás: Magyar Filmhét

A képi világ már az előzetes végére unalmassá válik: a rendező gúzsba kötötte magát azzal, hogy kizárólag a webkamera szemszögéből rögzített felvételekből építette fel a LogIn-t. Nehéz elhinni, hogy ez a költséghatékony, a film történetéhez amúgy passzoló vizuális ötlet kitart nyolcvankét percen át.

Az Origo Filmklub egyik kritikusa már látta is a filmet, de nem volt elájulva tőle. A LogIn „indokolatlan majomszeretettel ragaszkodik az erőltetett formai megvalósításhoz. (...) Ami viszont ennél is idegtépőbb, az a zavaros, követhetetlen, de főként üres bölcselkedés” - írta.

7. Anyám és más futóbolondok a családból

Mozibemutató: november 5.

Magyarország huszadik századi történelme tálcán kínálja magát a filmeseknek, annyira sok tragédia, fordulat és végtelenszer újramesélhető családi anekdota kötődik hozzá. Mégis, alig született a huszadik századot végigpörgető hazai produkció az érzékeny politikai kérdések kikerülhetetlensége és a nagy költségigény miatt.

Ónodi Eszter (bal szélen) az Anyám és más futóbolondok a családból című filmben Forrás: Vertigo Média

Ha csak a külsőségeket nézzük az Anyám és más futóbolondok a családból előzetesében, az eléggé riasztó képet fest a filmről - látszik, sokkal kevesebb pénzből gazdálkodhattak, mint a nemzetközi koprodukcióban megvalósult A napfény íze.

Fekete Ibolya rendező a látvány helyett inkább egy személyes, a történések tragikomikumát kiemelő hangvétellel próbál kitűnni, és emléket állítani az életében huszonkétszer költöző anyjának. Ez a néha már a burleszkbe illő komédiázás lehet majd a legfőbb vízválasztó a film megítélésekor. Tényleg vicces, ha Ónodi Eszter utánakiáltja a férjének, hogy maradjon ki a történelemből? Vagy csak mesterkélt erőlködés? És mik ezek a burleszkbetétek?!

6. Szerdai gyerek

Mozibemutató: december 3.

A filmből kiadott részletekben problémásnak találtam a főszerepet alakító, filmben Vecsei Kinga játékát. De aztán jött a Karlovy Vary-i filmfesztivál és a Szerdai gyerek-nek kiosztott két díj, és elbizonytalanodtam. Könnyen lehet, hogy ami egy kiragadott részletben túlzónak hatott, és nem működött, az a teljes filmbe már beleillik. Már csak azért is látnom kell a filmet, hogy végre eldöntsem, hányadán is állok Vecsei Kingával.

Vecsei Kinga a Szerdai gyerek című filmben Fotó: Szilágyi Lenke - Wednesday Group

A Szerdai gyerek azért lehet fontos film, mert egy felnövéstörténet elmesélése közben olyan emberekkel foglalkozik, akikkel amúgy szinte senki sem. Az intézetben nevelkedett tizenkilenc éves Maja a négyéves gyereke felügyeleti jogáért harcol, és egy mosoda megnyitásával próbálja megvetni a lábát a felnőttek világában.

Az Origo Filmklub kritikusa Karlovy Varyban nézte meg a filmet: "A Szerdai gyerek egy érzékeny és tehetséges rendező nagy munkával összerakott filmje, aminek nem sikerült beférkőznie a szívünkbe. Vannak benne jól eltalált pillanatok, és ügyes megoldások. Ahogy vicces részletek és emlékezetes karakterek is felbukkannak. De sajnos nem áll össze hatásos, érzelmeket megmozgató egésszé."

5. Hajnali láz

Mozibemutató: december 17.

Legalább akkora sikert várok, mint amekkorát a film alapjául szolgáló regény aratott a londoni könyvvásáron: olyan magas összegekért kelt el a fordítás joga, amilyeneket magyar szerző művéért még nem fizettek. A könyvről azt írtuk, hogy „minden fordulatában olyan, mintha egy hollywoodi forgatókönyvíró agyából pattant volna elő”: egy svédországi kórházból a holokauszttúlélő, halálos beteg magyar srác addig bombázza levelekkel a korban hozzá illő lányokat, míg az egyikükkel egymásba nem habarodnak. Csak éppen ez nem fikció, hanem igaz történet. Gárdos Péter a szülei mesebeli egymásra találását előbb megírta, aztán filmet csinált belőle.

Schruff Milán és Kovács Lehel a Hajnali láz című filmben Forrás: A Company Hungary

A filmbe vetett bizodalmamat némileg beárnyékolja a film előzetese. Nem értem, miért kellett fekete-fehérben forgatni, a színek elhagyása önmagában egy lusta megoldás annak érzékeltetésére, hogy ez a film a régmúltban játszódik. A váltás a mámorosan boldog, illetve a drámai hangvétel között is ügyetlennek tűnik.

Még szerencse, hogy a történet van olyan erős, hogy a riasztó előzetes ellenére is kíváncsivá tegyen, és az sem mindegy, hogy az egyik főszerepet a jelenleg munkálkodó legizgalmasabb magyar színésznő, Petrik Andrea (Utóélet) alakítja.

4. Az éjszakám a nappalod

Mozibemutató: november 26.

Tíz éve már, hogy kijött az Egyetleneim. Az abban szereplő helyek nagy része bezárt, itt az ideje, hogy újból filmre vigyék Budapest éjszakai pörgését.

Anger Zsolt (napszemüvegben) Az éjszakám a nappalod című filmben Forrás: A Company Hungary

Az éjszakám a nappalod ráadásul szakít az unalmas valósággal, és az álmatlanságban szenvedő főhős a bulinegyed mellett egyúttal egy furcsa, álomszerű világba is belép esténként, ahol minden színesebb, mint egyébként, és a vécében egy hal úszkál.

Klasszikus, passzív főszereplőtípusnak tűnik a nagy szemeket meresztő Novák (Czukor Balázs), aki elmenekülve az otthoni gondok elől csak sodródik az eseményekkel, így legtöbbünk bele tudja magát képzelni a helyzetébe. A színes kacatokkal és neonfénnyel feldíszített Budapest mellett Anger Zsolt lesz itt az igazi sztár, aki maximális fokozaton pörgi végig az előzetest, és még az a mondat is viccesen hangzik a szájából, hogy "Hallom, kiloccsant egy agyvelőcske!"

3. Drifter

Mozibemutató: október 29.

Egy dokumentumfilmet általában levetítenek pár fesztiválon, lemegy a tévében valamikor kora délután vagy éjszaka, aztán úgy tűnik el a süllyesztőben, hogy még a létezéséről sem értesült a célközönség nagy része.

Steinbach Richárd a Drifter című filmben Forrás: KraatsFilm Kft.

A Drifter viszont díjat nyert a dokumentumfilmek egyik legfontosabb fesztiválján, az amszterdami IDFA-n, esélye van arra, hogy Európa legjobb dokumentumfilmjének válasszák meg novemberben, de a leghihetetlenebb fejlemény talán az, hogy a magyar mozik is be fogják mutatni. Valamit nagyon eltaláltak az alkotók.

A bakonyi Steve McQueen raliversenyző szeretne lenni, de közben egy vidéki faluban él nagy szegénységben. Bulizik, veszekedik a szüleivel, mint minden kamasz, és a sulit is otthagyja, csak hogy legyen pénze egy kocsi összerakására. Szerencsére hiányoznak a poros dokumentarista megoldások: nincsenek beszélő fejek, és ettől filmszerűvé válik az egész. Egyszerre megejtő és vagány történetet várok, miközben kíváncsi vagyok, meddig jutott Ricsi álmai megvalósításában.

2. Veszettek

Mozibemutató: október 22.

Minden filmben van politikai tartalom - talán még a Megdönteni Hajnal Tímeát című prosztó vígjáték sem kivétel. Ezért is meglepő, hogy hiába élünk demokráciában, nagyon kevés játékfilmnek van konkrét mondanivalója a jelenlegi politikai helyzetről, a fennálló társadalmi problémák hátteréről.

Fenyő Iván a Veszettek című filmben Forrás: The Orbital Strangers Project

Azt várom a gárdafilmnek nevezett Veszettek-től, hogy állítson valamit, és azt támassza is alá, legyen közbeszéd tárgya, csináljon botrányt, és mutasson példát abban, hogyan érdemes játékfilmet csinálni megosztó témáról.

És persze azt is várom, hogy ne csak reflektáljon a mai magyar valóságra, hanem műfaji filmként is működjön, és tudjak izgulni az önbíráskodó szervezetbe belépő két fiatal sorsáért. Legyen bunyó, legyen szerelem és legyen átélhető tépelődés a főhős részéről, hogy mi is a helyes út. Divinyi Réka forgatókönyvíró és Goda Krisztina rendező a szó legjobb értelmében vett profik, szóval reménykedhetünk, hogy mindez sikerül.

1. Félvilág

Mozibemutató: leghamarabb decemberben

Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró maguknak köszönhetik, hogy a velük szemben támasztott elvárások az egekben vannak, már csak A berni követ miatt is én az ő filmjüket várom a legjobban.

Kovács Patrícia a Félvilág című filmben Forrás: Szupermodern

Első közös munkájukkal megmutatták, hogy a magyarok is össze tudnak hozni egy ütős thrillert, és most sem tértek le a helyes útról. Ugyanúgy egy történelmi keretbe helyezett műfaji filmet csináltak, csak most nem egy megtörtént túszejtést, hanem a monarchiabeli Budapest egyik leghíresebb kurtizánjának a halálát dolgozták fel.

Elég pár mondatot olvasni a legmagasabb körökben forgó luxuskurváról, Mágnás Elzáról ahhoz, hogy biztosra vegye az ember, ennek a nőnek a története filmért kiált. Az előzetes hangulatkeltésből jelesre vizsgázott, étvágygerjesztő gyanánt villant fel párat a film összetevőiből: dörömbölő rendőrök, összetört porcelánok, torokszorító feszültség, vészjósló tekintetek, és persze szex, illetve gyilkosság.