Bolond az, aki ezt a filmet visszautasítja

A Keresztapa egy visszautasíthatatlan ajánlattal állt elő 1972-ben Amerikában, majd tíz évvel később Magyarországon is: ha beül a moziba, a világ egyik legjobb filmjét nézheti meg. Ezen a hétvégén megismételte az ajánlatát, ismét műsorukra tűzték a hazai mozik Francis Ford Coppola gengsztereposzát. Tudta, hogy kis híján Sergio Leone rendezte a filmet? És azt, hogy Robert De Niro szereplésén is komolyan elgondolkoztak? Összeszedtünk pár érdekességet a filmről, és azt is elmeséljük, mi köze van Meg Ryannek A Keresztapához.

Mi már nem dicsérjük, megtették elegen

Dicsérhetnénk naphosszat A Keresztapá-t, megérdemelné, csak éppen nem lenne sok értelme, mert már mindenki tisztában van a film rendkívüli erényeivel. A gengsztereposzt övező rajongásban az a legkülönlegesebb, hogy időtlen, illetve, hogy a nézőktől a kritikusokon át a szakmáig mindenki egy követ fúj. Aki nem hiszi, keressen rá párra a minden idők legjobb filmjeit összesítő toplisták közül, akárkik is állították össze, A Keresztapa szinte biztos, hogy szerepelni fog rajta.

Al Pacino és Marlon Brando A Keresztapa című filmben Forrás: AFP

Francis Ford Coppola művéből rögtön hatalmas közönségsiker lett Amerikában, ha az inflációt is beleszámítjuk, huszonötödik az Amerikában legnagyobb bevételt elérő filmek rangsorában. Tizenegy Oscar-díjra jelölték, amiből hármat váltott díjra, és később sem hagyott alább A Keresztapa iránti lelkesedés. Az amerikai filmipar szereplői Coppola munkáját választották meg minden idők legjobb filmjének, a nagy presztízsű Sight & Sound 846 kritikus és filmes szakember szavazataiból összeálló toplistáján a huszonegyedik helyet szerezte meg.

Még a 2001: Űrodüsszeiá-t, a Mechanikus Narancs-ot és a Ragyogás-t is jegyző Stanley Kubrick méltató szavaira hívnám fel a figyelmet, aki szerint lehetséges, hogy A Keresztapa minden idők legjobb filmje, de abban biztos, hogy ennek a filmnek van a legjobb szereplőgárdája.

Sergio Leone is rendezhette volna a filmet

Robert Evans producer kezdetben meg volt győződve arról, hogy A Keresztapá-t egy olasznak kellene megrendeznie, és fel is ajánlotta a lehetőséget a spagettiwesternjei miatt Amerikában is befutott Sergio Leonénak. Ő azonban némi tanakodás után nemet mondott, mert szerinte Mario Puzo könyve túlságosan is felmagasztalta a maffiát.

Robert De Niro és Sergio Leone a Volt egyszer egy Amerika forgatásán Forrás: AFP

Egy másik ok is volt, Leone már akkoriban is tervezte a saját gengsztereposzát, a Harry Grey The Hoods című regényén alapuló, tizenkét évvel később megvalósuló Volt egyszer egy Ameriká-t. Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy milyen lett volna Leone A Keresztapá-ja. Az biztos, hogy Ennio Morricone zenéje szólt volna közben, és például Al Pacino is sokkal tovább nézett volna némán és feldúltan az étteremben, mielőtt cselekvésre szánja el magát, és lelövi McClusky rendőrfőnököt és Virgil Sollozót.

Majdnem Robert De Nirót lőtték szitává

Külön cikket lehetne írni arról, hogy a főbb szerepekre pontosan kik is kerültek szóba, kikkel forgattak le próbajeleneteket. A legérdekesebb talán, hogy Robert De Nirót is meghallgatták Sonny szerepére, és erről még felvétel is van. Coppola végül nem szerződtette, mivel úgy látta, hogy amennyiben De Niro alakítaná, akkor kicsit sem lehetne szimpatizálni a heves vérmérsékletű Sonnyval, a fiatal színész egy visszatetsző gyilkost csinált volna belőle.

Gondoljon bele, mi történt volna, ha De Niro mégis megkapja a szerepet: nem játszhatta volna el a fiatal Vito Corleonét a második részben. Illetve a Szemtől szemben-ben sem ütött volna akkorát a vendéglős beszélgetése Al Pacinóval, hiszen nem lehetett volna róla elmondani, hogy ez az első közös jelenete a két legendás színésznek.

Marlon Brandót nem akarták a stúdió fejesei

A hetvenes évek elejére Marlon Brandóról egy kezelhetetlen primadonna képe rajzolódott ki Hollywoodban, aki excentrikus viselkedése miatt rengeteg gondot okozhat egy forgatáson. Így hát nem volt meglepő, hogy Coppolát rögtön elküldték a pokolba a stúdió fejesei, amikor előállt azzal, hogy Brando játssza a Keresztapát. „Az az ember őrült” – mondta róla Robert Evans producer, aki szerint a szereplők kiválasztásakor folyó háború keményebb volt, mint amit a Corleone család vívott a filmben.

Marlon Brando és Francis Ford Coppola a sminkszobában Forrás: BFI

Végül azzal próbálták leszerelni a rendezőt, hogy olyan feltételeket támasztottak, amelyekről úgy vélték, Brando úgysem fogadná el őket. Tesztfelvételt követeltek, miközben tudták, hogy a színész ezt rangon alulinak tartja. Coppola azzal a trükkel hidalta át a problémát, hogy sminkpróbának hívta a felvételt. Brando egy bulldognak képzelte el a karaktert, cipőpasztát kent a hajára, kitömte a száját zsebkendővel, és gurgulázó hangon beszélni kezdett. Ami ez után történt, az már filmtörténelem.

5. Al Pacinóban csupán egyetlen ember hitt

Pacino évtizedekkel később árulta el, hogy egy „kicsit őrültnek” tartotta Coppolát azért, mert mindenáron őt akarta a szerepre. A stúdió egy ismert nevet szeretett volna látni Michael Corleone szerepében, szóba került a Love Story-ból ismert Ryan O’Neal, valamint Robert Redford, Dustin Hoffman és Jack Nicholson, Martin Sheennel pedig próbafelvételeket is csináltak.

Al Pacino A Keresztapa című filmben Forrás: AFP

Coppola volt az egyetlen, aki az akkor még teljesen ismeretlen Pacinót akarta. A Does a Tiger Wear a Necktie? című darabban fedezte fel a színészt, aki egy kamasz drogfüggőt alakít. Hajthatatlansága még a színészt is megdöbbentette, pedig ő egyébként fontolóra vette, hogy inkább önként odébbáll, ha ennyire nem akarják. Pacino állása még a forgatáson is komoly veszélyben volt, a producerek elégedetlenkedtek az első pár forgatási napon bemutatott játékával. Csak McClusky megölése után nyugodhatott meg a színész, az a jelenet végre meggyőzte a stúdiót.

Hiszek Amerikában

A Keresztapa eredetileg egy napfényes totálképpel kezdődött volna az esküvőról, egyik barátja azonban azzal nyaggatta a rendezőt, hogy A Keresztapá-nak is legalább olyan erős legyen az első jelenete, mint amilyen a Coppola által írt A tábornok-é volt. A háborús film elején Patton tábornok kiáll egy színpadra, egy óriási amerikai zászló elé, és gyújtó hangvételű beszédet mond.

Salvatore Corsitto, James Caan és Marlon Brando A Keresztapa című filmben Forrás: AFP

A rendező megfogadta a tanácsot, és egy olyan kezdőjelenetet írt, amely rögtön bemutatja a maffia működését, azt a függőségre épülő viszonyrendszert, amelynek a tetején a keresztapa áll. „Hiszek Amerikában” – kezd bele a monológjába a zaklatott férfi (Salvatore Corsitto), majd miközben a kamera lassan távolodik az arcától, lánya meggyalázásáról, az amerikai igazságszolgáltatás hiányosságairól beszél, és Vito Corleone segítségét kéri. Ezzel a technikailag is tetszetős jelenettel Corleone megalapozta a film vészjósló atmoszféráját, illetve rögtön világossá tette, hogy tulajdonképpen egy államot működtet az államban.

A sötét képek a szereplők lelkületét tükrözik

A Keresztapa dicséretekor legtöbbször a rendezőt, a színészeket és az írót, Mario Puzót emelik ki. Azonban a sötétség hercegének hívott operatőrnek, Gordon Willisnek is kulcsfontosságú szerepe volt abban, hogy mestermű váljon A Keresztapá-ból. A hatvanas évek derekáig a jól bevilágított terek jellemezték a hollywoodi filmeket, Willis azonban szakított ezzel a hagyománnyal, és minimális fénnyel dolgozott, gyakran valósággal eltűntek a szereplők az általa fényképezett filmekben.

Az 1971-es Klute-ban félő, hogy a New York-i éjszaka bekebelezi Jane Fondát és Donald Sutherlandet, az egy évvel későbbi A Keresztapá-ban pedig már rögtön az elején megcsodálhatjuk Willis zsenialitását, aki az esküvő szikrázóan világos képeit Vito Corleone irodájának sötétségével ellenpontozta.

Kutyaeledel volt a levágott ló

A film egyik legtöbbször emlegetett jelenetében egy hollywoodi producer egy levágott lófej társaságában ébred. A regénytől eltérve nem látja meg rögtön a tetemet, hanem megdöbbenve veszi észre, hogy csupa vér, és kell még neki pár másodperc, hogy rájöjjön, ez nem a saját vére, hanem az állaté. Valódi lófejet használtak fel, ám az állatot nem a film kedvéért vágták le. A készítők egy állateledelt gyártó céghez mentek, ahol kiválasztották az egyik levágásra váró lovat, majd egy jeges ládában másnap meg is érkezett a fej.

John Marley és a lófej A Keresztapa című filmben Forrás: AFP

Frank Sinatra pipa volt A Keresztapára

A Corleone-klán kegyeltjét, a sikoltozó lányok gyűrűjében az esküvőre érkező Johnny Fontane-t az olasz származású Frank Sinatráról mintázta Mario Puzo író. A filmbéli énekes a maffia nyomására jutott szerephez egy hollywoodi produkcióban.

Arra nincs bizonyíték, hogy Sinatrának egy lófej kellett ahhoz, hogy Burt Lancaster és Deborah Kerr oldalán játsszon a Most és mindörökké-ben, de annak a történetnek már több valóságalapja lehet, amit Michael az esküvőn mesél el. Állítólag három gengszter látogatása és a megfélemlített férfi száján ledugott pisztoly kellett ahhoz, hogy Sinatra megszabaduljon egy számára kedvezőtlen lemezszerződéstől.

Al Martino és Talia Shire A Keresztapa című filmben Forrás: AFP

Az énekes nem örült a vélt vagy valós párhuzamoknak, és amikor egy étteremben véletlenül belefutott Puzóba, majdnem tettlegességig fajult a találkozás. „El kellene, hogy törjem a lábadat! Az FBI segített megírni a könyvet?” – fenyegette Sinatra Puzót az egyik szemtanú szerint. Egy másik beszámolóban az áll, hogy míg az énekes szitkozódott, Puzót le kellett fogni, hogy ne legyen belőle verekedés.

Hány Coppola tűnik fel a filmben?

Ingoványos ösvényre téved az, aki viselkedésmintákat vesz át A Keresztapá-ból. Önmagában nagyon szép dolog a Corleonék összetartása, az általuk hirdetett, Szicíliából áthozott családcentrikusság, ugyanakkor azt is látjuk, hogy néha csak takaróznak a családdal, hogy a saját hatalomvágyukat kielégítsék. A film egyik legmegrendítőbb pillanata, amikor Michael Corleone rezzenéstelen arccal hazudik a feleségének, legkésőbb ennél a pontnál át kell, hogy értékelődjön mindenkiben, mit is gondol a családról egy Corleone.

Francis Ford Coppola lánya mindhárom részben szerepelt – Sofia Coppola A Keresztapa 3 című filmben Forrás: AFP

Francis Ford Coppola egy jóval ártalmatlanabb módját alkalmazta a családcentrikusságnak, és a rokonaiból legalább hármat beletett a filmbe. Testvérének, Talia Shire-nek jutott a legnagyobb szerep, ő játszotta el Michael testvérét, Connie-t, a zeneszerző édesapja, Carmine zongoristaként tűnik fel, és zenét is írt a trilógiához, a film végén pedig valójában a később rendezőként befutott Sofia Coppolát láthatjuk csecsemőként, amikor Michael fiát megkeresztelik.

Egyik szebb, mint a másik

A rendszerváltás előtt készült filmeknél mindig érdemes rákeresni az európai, különös tekintettel a lengyel és persze a magyar moziplakátokra. A Keresztapá-nál mindkét nemzet Marlon Brando alakjával játszott el.

A keresztapa lengyel és magyar moziplakátja Forrás: Polish Poster

A lengyel finom szimbolikával ábrázolja a főszereplő széthullását, a magyar ezzel ellentétben nem hisz az árnyaltságban, és bölcsődések által is megfejthető módon utal Don Corleone romlottságára. Az 1982-es bemutató után még tíz évig műsoron tartották az utánjátszó mozik, és ezalatt közel egymillióan nézték meg.

A Keresztapa ott is felbukkanhat, ahol nem várnánk

A filmtörténeti jelentőségű alkotások egyik ismérve, hogy a későbbiekben számtalan más műben megidézik őket, tisztelegnek előttük vagy éppen viccet csinálnak belőlük. Most emlegethetnénk olyan maffiafilmeket, amelyek A Keresztapa köpönyegéből bújtak elő, vagy jöhetnénk a Csak egy kis pánik-kal, de sokkal meglepőbb fejlemény volt, hogy még egy Meg Ryan főszereplésével készült romantikus vígjátékban is előkerült A Keresztapa.

Tom Hanks csak a billentyűzetet püfölte, de még így is teljesen bevadult a Szerelem hálójában című filmben, amikor A Keresztapá-val próbálta felkelteni a harci szellemet a nőben. Úgy sejtem, rengetegen vannak még olyanok, akik hasonlóan nagy fontosságot tulajdonítanak a filmnek, és azzal nyugtatják magukat, hogy ez üzlet, és nem személyes ügy.

A maffiózók is utánozzák A Keresztapát

Az elmúlt évtizedekben a legkülönfélébb módokon szivárgott át a hétköznapokba A Keresztapa. Clemenza tökéletes spagettiszószának receptjét már rengetegen próbálták leutánozni, Amerikában 1973 óta (az alapítás éve nem lehet véletlen) működik egy Godfather’s Pizza nevű gyorsétteremlánc, vagy például számos, a filmből származó idézet épült be visszavonhatatlanul a köznyelvbe.

A keresztapa örökségéhez tartozik ugyanakkor az is, hogy valódi bűnözők is utánozni kezdték a filmet. Róma maffiavezérét, Vittorio Casamonic-t királynak kijáró pompával temették el 2015 augusztusában, több százan búcsúztatták el, miközben a zenekar A Keresztapa zenéjét játszotta.