Szerencsére vannak bátorító kivételek, de még mindig ott tartunk, hogy általánosságban elszomorítóan kevesen ülnek be a magyar filmekre. Miért van ez így? Az egyik lehetséges válasz szerint
hiába készül manapság több kiváló hazai alkotás is, a kevés pénzből kigazdálkádott, gyakran béna marketing nem tudja megszólítani a potenciális nézőket,
így aztán üresen konganak a mozitermek. Ez történt a 15 ezernél járó Hurok-kal és a húszezer nézőt vonzó Tiszta szívvel című akcióvígjátékkal is, a minősége alapján mindkét film jóval nagyobb közönséget érdemelt volna.
A Magyar Nemzeti Filmalap most egy új forgalmazási támogatással próbálja megoldani a problémát, amitől azt reméli, hogy a hazai alkotások nézettsége számottevő mértékben növekedni fog. A Filmalap jelentős és vissza nem térítendő támogatást biztosít a forgalmazóknak, akik a pályázati úton elnyert összeget a marketingre fordított költéseik növelésére használhatják fel.
„Attól függően, hogy a forgalmazó mennyit fordít egy Filmalap támogatással készült magyar film vagy koprodukció hazai mozibemutatójára, a Filmalap az adott összeg többszörösével is támogathatja egy film kampányát a forgalmazási koncepció és költségterv ismeretében” – olvasható az állami szervezet közleményében.
A producerek, a forgalmazók és a Filmalap közti szerződés aláírása akár a mozibemutató előtt hat hónappal is megtörténhet, így bőven lesz idő az átgondolt és hosszú kifutású kampányok felépítésére. Pontosan erre van szüksége a bemutatás előtt álló magyar filmeknek: alaposan átgondolni, hogy ki lehet a Kincsem vagy a Budapest noir célközönsége, és ennek függvényében kialakítani egy olyan reklámstratégiát, ami célirányosan népszerűsíti és teszi vonzóvá ezeket az alkotásokat.
Fontos, hogy hiába lesz sokkal több pénz reklámra, ez önmagában még nem eredményez több százezres nézőszámot. Eredményes módon kell felhasználni a pénzt. A legalapvetőbb példánál maradva (több magyar film már itt elbukott): frappáns, figyelemfelkeltő, könnyen dekódolható plakátokkal kell megszórni a várost, amiket látva az embernek lesz egy elképzelése, hogy mit is akar ez a film.
Az ütős poszter azért is nagyon fontos, mert számos közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a legtöbb ember a mozipénztárnál állva, az ott kirakott plakátokat böngészve dönti el, hogy melyik filmre fog jegyet váltani.
Legutóbb a Liliom ösvény plakátját látva hüledeztünk. A berlini Ezüst Medve-díjas Csak a szél-t jegyző Fliegauf Bence filmje a bemutató előtt két héttel még kapott 1,28 millió forint marketing támogatást a Filmalaptól, de így is csak 262-en voltak rá kíváncsiak a nyitóhétvégén, a legfrissebb adatok szerint pedig 940 nézőnél tart.
A közlemény arra is kitér, hogy a Filmalap által korábban kínált támogatási eszközök továbbra is megmaradnak. A filmek összköltségvetésébe be van építve egy jelenleg 10 millió forintos értékben maximalizált marketingtámogatás, amelyet többek között forgatási fotózásra, sajtó-kommunikációra és előzetesekre fordíthatnak. Változatlanul elérhetőek lesznek a producerek számára a Filmalap által biztosított tesztvetítések és eredményeik elemzése, valamint a TV szpotok a vezető hazai kereskedelmi csatornákon.
Magyarországot sok tekintetben nincs értelme összevetni az amerikai piaccal, de azért az elgondolkodtató, hogy odaát milyen arányban oszlik meg a gyártási és a marketingköltség. A Vadász és a Jégkirálynő című fantasyt 115 millió dollárból készítették el, a reklámjára fordított összeget pedig 70 millióra becsülték. A dzsungel könyve legújabb adaptációjának 175 millió volt a büdzséje, a marketingre pedig hozzávetőlegesen 100 milliót fordítottak.
Látható, hogy Amerikában már a gyártási költség felét meghaladó összeget költenek a film népszerűsítésére, nálunk viszont tízmillió forintnál volt eddig meghúzva a pénzben kapott állami marketingtámogatás felső határa. Ha ennél több pénzt akart fordítani a forgalmazó reklámra, akkor azt saját zsebből állta. A Filmalap új marketing támogatásával ez a rendkívül alacsony felső határ átléphetővé vált.
Remélhetőleg a fentebb említett Kincsem-nél, Budapest noir-nál, vagy akár Gigor Attila Kút című, a Coen testvérek műveire hajazó drámájánál már érzékelhető lesz, és meg is lesz az eredménye a sok pénznek és energiának, amit a reklámba fektetnek.
A legfontosabb persze mindig is a film minősége marad. Jó látni, hogy még a nagyszabású marketing sem tudja elfedni a film hibáit: míg a pocsék kritikákat kapott A Vadász és a Jégkirálynő megbukott a mozikban, addig A dzsungel könyve méltán diadalmaskodott.