Ha Tarantino dicsérné, annak azért örülnék

Nem érte derült égből villámcsapásként, hogy Magyarország a Tiszta szívvel-t küldi az Oscar-versenybe, de kizártnak tartja, hogy díjat nyerjen a film, a legjobb kilenc közé szeretnének bekerülni. A fesztiválokon hiába szeretik a kerekesszékes gengsztereket, a Saul fia más liga, nem lehet összehasonlítani Till Attila szerint. Azt viszont sajnálja, hogy a magyarokban nem munkál sem kíváncsiság, sem az összetartozás érzése, hogy megnéznének egy magyar filmet, inkább "benarkózzák magukat két órára valami hollywoodi látványfilmmel". Szerinte a kritikusok is tehetnek róla. Till Attilával beszélgettünk.

Mit gondolt, amikor hallotta, hogy Magyarország a Tiszta szívvel-t nevezi a jövő évi Oscarra?

Nagyon örültünk neki! Nem teljesen derült égből a villámcsapásként ért a dolog, mert bár nem ismerem a szempontokat, de a nézettséget és a fesztiválmeghívásokat figyelembe véve sejtettem, hogy néhány film között fog eldőlni a nevezés, és reméltem, hogy ebben a körben benne leszünk. Jó érzés.

Fotó: Hirling Bálint - Origo

Korábban ahhoz szoktam hozzá, hogy ilyenfajta elismeréseknek vagy visszaigazolásoknak a közelébe se szoktam kerülni, ha művészetről van szó. Tévében kaptam sokféle jót az elmúlt tizenöt évben, de ha filmezek, akkor nekem ez még új.

Hogyan látja a film esélyeit? Mi lehet vonzó a Tiszta szívvel-ben az amerikai filmakadémia szavazói számára?

Hogy milyen lobbik, ízlésrendszerek, divatok tudják befolyásolni az amerikai filmakadémia tagjait, arról lövésem sincs, ezért lehet, hogy olyasmit feltételezek, ami nem igaz.

Az biztos, hogy eddig kiderült, hogy a fesztiválokon nagy közönségkedvencek vagyunk.

Tehát valami működik a filmmel kapcsolatban, izgalmat tud kelteni maga körül, jelszerűen más tud lenni, mint a többi, és ez elég fontos egy nemzetközi megmérettetésen. Abban a pillanatban, amikor a magyar film kilép külföldre, az egyik legfontosabb a megítélésében, hogy mekkora erővel tudja bemutatni, hogy ő más. Ha bármilyen értelemben azonosságot mutat nemzetközi műfajokkal, trendekkel, az a hátrányosságává válik.

Thuróczy Szabolcs és Fenyvesi Zoltán a Tiszta szívvel című filmben Forrás: A Company Hungary

A másik, hogy egyedi módon, szabadon keveri a műfajokat. Az erőszak, a képregényes elemek össze vannak hozva realista, művészfilmes hangulatú jelenetekkel, ami lehet érdekes.

A harmadik nagyon fontos szempont, amit kiemelt a Variety - és az már eleve nagy dolog, hogy írt a filmről -, hogy igazi mozgássérült szereplők vannak benne. Hogy egy mozgássérült témába behelyezünk igazi mozgássérült embereket, ez az amerikai logika szerint figyelemfelkeltő.

De egy film az ötleten és belepakolt gondolaton túl valami egyébtől jó, amit verbalizálni is nehéz. Amit talán úgy fogalmazunk meg, hogy mennyire érzékeny, radikális, kockázatvállaló, újszerű. Hogy ezek alapján mennyire fogják jó filmnek találni az akadémiatagok, nem tudom megmondani, sőt azt sem, megnézik-e egyáltalán.

Ön utánanézett, hogy más országok mit neveztek?

Nem. Semmiféle illúzióm nincs. Azt gondolom, az összes cannes-i, berlini díjnyertes ott lesz a mezőnyben.

Mit küldenek a többiek az Oscarra?

Spanyolország már hatodik alkalommal nevezett Pedro Almodóvar-filmet (Julieta), a mester eddig kétszer jutott el a jelölésig, és a Mindent anyámról meg is kapta a díjat 1999-ben. Furcsa mód a Beszélj hozzá-t nem nevezték annak idején, de a legjobb forgatókönyvnek járó díjat így is elhozta. A németek a Cannes-ban agyonajnározott Toni Erdmann-nal próbálkoznak jövőre, Bosznia-Hercegovina a Senkiföldjé-ért díjazott Danis Tanovic új filmjét (Halál Szarajevóban) nevezte, Chile pedig a Neruda című rendhagyó életrajzi drámát küldi, amit az a Pablo Larraín rendezett, akinek a Natalie Portman főszereplésével készült másik idei rendhagyó életrajzi drámája, a Jackie a főbb kategóriákban is esélyes. Franciaország még nem döntött (ők Paul Verhoeven botrányos Elle-je és a Frantz című François Ozon-film közül fognak választani), Irán az öt éve a Nader és Simin-nel az ország első Oscar-díját elhozó Asghar Farhadi Az ügyfél című új filmjében bízik, Mexikó pedig a Gravitáció rendezéséért díjazott Alfonso Cuarón fiának bevándorlós akciófilmjét (Desierto) nevezte. A román újhullámos filmek hiába tarolnak már tíz éve a világ legrangosabb fesztiváljain, keleti szomszédaink még egyetlen jelölést sem tudtak begyűjteni soha. Tizenegy évvel a Lazarescu úr halála nevezése után ismét egy Cristi Puiu-filmmel vágnak neki az Oscar-versenynek, aztán majd kiderül, hogy a háromórás, zseniális, de nézőpróbáló Sieranevada nem fekszi-e meg majd az Akadémia tagjainak gyomrát.

A Tiszta szívvel-t ugyanaz a cég gyártotta, a Laokoon, ami a Saul fiát is. Emiatt jobban izgult az Oscar miatt idén, mint mások?

Amikor volt az Oscar, a gyerekekkel fönt voltunk, néztük éjszaka. Nagy pillanat volt, hogy ott voltak a magyarok, még akkor is, ha fölmerül, hogy mi is az, hogy magyarok.

Ott a László és a Röhrig, mi meg itt.

Nem nyomasztja, hogy pont ön előtt megnyerte egy magyar film az Oscart? Hogy az emberek azt várják majd, ön is érje el ugyanezt?

Lehetetlen elvárás. Majdnem kizárt, hogy kétszer egymás után Magyarország nyerjen. Matematikailag is nagyon furcsa lenne, de ami ennél tényszerűbb, hogy nem lehet összehasonlítani a két filmet. A Tiszta szívvel nevezése olyan, hogy Magyarország minden évben küld egy filmet, a Tiszta szívvel ebbe a mezőnybe simul bele. A Saul fia egy világszenzáció. Nem lehet összehasonlítani egyik magyar filmmel sem, most már soha többet.

Till Attila Fotó: Hirling Bálint - Origo

Lehet, hogy a Saul fia miatt is vagyok ilyen visszafogott. A Saul fia olyan típusú történet, mint a Beatles, van benne egy fantasztikus együttállás. Első film, ami megnyeri az összes díjat. Beszáll a Sony, egy fantasztikusan erős cég, ami ismeri az egész mechanizmust. És László történetesen olyan ember, aki alkalmas minderre.

Arról kevés szó esett a magyar sajtóban, hogy amit László végigcsinált Cannes-tól az Oscarig, arra nagyon kevés ember lenne képes. Hogy adott ötszáz interjút angolul és franciául a világ minden pontján, annyit dolgozott, mint egy régi, menő rocksztár. És ráadásul László nagyon értelmesen, meggyőzően tud nyilatkozni, ahogy Röhrig is, Erdély Matyi is. Nagyon erős csapat, végigcsinálták az egész elképesztő menetet, és a végén ennek köszönhetően is győztek.

A Saul fia megnyerte az Oscart

És megvan! Hihetetlen, hogy nemcsak drukkolunk és álmodozunk, de végre valamiben győzünk is. Köszönjük ezt az érzést Nemes Jelesnek és a többieknek! Magyarok a világ tetején. Harmincnégy év után ismét Oscar-díjas egy magyar film. Élje át újra azt az estét!

Nem az a kérdés, hogy Magyarország meg tudja-e ezt ismételni, hiszen az adott felállás sem ugyanaz. Nem pontos példa, de

a Saul fia más foci, a Barcelona vagy a Real Madrid, mi pedig jelenleg az újpesti Dózsa vagy a Fradi vagyunk egy BL-bajnokságon.

Ugyanakkor küzdünk, Stalter Judit producer nagy erőkkel dolgozik azon, hogy legyen amerikai forgalmazónk, és bejussunk a legjobb kilenc közé. Számunkra az már nagy siker lenne.

A Saul fiát dicsérte Spielberg, Scorsese, Cate Blanchett, Harrison Ford, Ryan Gosling. Ön kinek a dicséretére áhítozik a leginkább?

Én a latin vonalat szeretem nagyon. Iñárritu, Almodóvar. Vagy Aronofsky. Tarantinónak azért örülnék, mert szokták mondani a Tiszta szívvel-ről, hogy az erőszaknak és a humornak a keveredése tarantinós. Én nem Tarantino miatt csinálom ezt, vagy ki tudja? Lehet, hogy Tarantino olyan erős, hogy minden film, ami az erőszak és a humor keveredésével operál, olyan, mintha Tarantino köpönyegéből bújt volna elő.

Tiszta szívvel Forrás: A Company Hungary

Tudja, kinek örülnék még nagyon? Mickey Rourke! Thuróczy Szabival nagy kedvencünk. A legcsodálatosabb főfasznak tartjuk, aki közben iszonyatosan tehetséges. Kedvenc filmünk A pankrátor. Akit nagyon nagyra tartok még, az a Leviatán rendezője. És akit imádok, az Steve McQueen, az Éhség és A szégyentelen miatt.

Öt évvel ezelőtt azt mondta, hogy „a Pánik-ot megnézte ötvenezer ember, ami sikernek számít, de gazdaságilag egy értékelhetetlen szám”. A Tiszta szívvel bemutatója előtt azt nyilatkozta, hogy ötvenezer nézőt szeretne. A film most 31 188 nézőnél tart. Csalódott emiatt?

Úgy látszik, nem tudok olyan filmet csinálni, amit ennél többen néznek meg. Pedig elképesztő kritikai visszhangot kapott, megy még a mozikban, most is, ahogy jöttem, leszólított egy ember az utcán, hogy látta, és tetszik neki.

Ez nekem érzésre százezer ember. De a valóságban nem annyi.

Miközben a Tiszta szívvel a második legnézettebb magyar film az idén A Lovasíjász után. A 31 ezer néző gazdaságilag semmi – persze a hatezer nézőhöz képest csodálatos. Ez óriási probléma.

Till Attila Fotó: Hirling Bálint - Origo

Hajdu Szabolcs filmjét kapásból meg kellene néznie 100 ezer embernek, csak azért, mert nyert Karlovy Varyban. Önerőből csinálta, ezért meg kellene néznie 150-200 ezer embernek, bátorítólag. Ha ez egy erős kultúra lenne, és lenne értékképző ereje a művészetnek, de úgy tűnik, nincs. Jön a Kincsem, meg kellene néznie 500 ezer embernek. Nagy, romantikus film, biztos jól lesz megcsinálva, lovak, kosztümök, tele kell lenniük a moziknak. És nem tudom, lesz-e 500 ezer nézője a Kincsem-nek.

Magyarországon a moziba járás megfeneklett.

Az a nyavalygás többé nem igaz, hogy nincsenek magyar filmek. Az a panasz sem állja meg a helyét a néző részéről, hogy nem talál magának való falatot. A magyar film sokszínű, van mindenféle művészfilmtől a populárisabb műfajokig. Csak az a baj, hogy az emberek olyan mennyiségű mozgóképet fogyasztanak reggeltől estig a televízióban, a számítógépen, interneten, telefonon, hogy nincs erejük, szándékuk, nincs egy pluszgondolat, kimozdító erő, hogy célzottan menjenek moziba valamiért.

Till Attila Fotó: Hirling Bálint - Origo

Megcsappant azoknak a nézőknek a száma, akik tudatosabban mennek moziba annál, hogy megnézzék az aktuális amerikai látványfilmet. Én is járok ilyenre, nem azt mondom, hogy rossz. Benarkózza magát az ember két órára egy látványmozival. Csak kár, hogy az már különleges gondolatnak számít, ha meg akar nézni valaki egy magyar filmet, csak azért, mert magyar. Ez a bensőséges viszony, a saját színészeink, rendezőink iránti kíváncsiság és az a természetes jó érzés, hogy mi mégis egy csapat vagyunk, sajnos ez is kiveszett. Ez nagy probléma, nem látok rá megoldást.

Egy interjúban bedobtam Andy Vajnánál az ön ötletét, hogy ingyen kellene vetíteni a magyar filmeket. Vajna azt mondta, akkor sem néznék többen. Ön még fenntartja az álláspontját?

Ez eredetileg Pálfi Gyuri ötlete, de igen, miért ne kísérletezhetnénk? A magyar film jellemzően úgysem hozza vissza az árát, sőt

olyan sok pénz megy el filmekre, hogy az nagyjából olyan, mint régen a katedrálisépítés volt.

Európában ez egy kulturális szokás. Ha meg a filmgyártás nem gazdasági, hanem kulturális kérdés, akkor meg lehetne próbálni azt, hogy például hat órakor magyar film megy ingyen. Nyolckor meg amerikai megy, pénzért. Kibírnák szerintem a forgalmazók.

A másik megoldás, hogy odaadjuk a filmeket olyan nagy weboldalaknak, mint az Origo és az Index, vagy a tévéknek, csak abban már semmifajta pénz nincs. A forgalmazók ezért ezt nem támogatják, pedig szerintem ez is korszerű dolog. Működne. Ha odaadnánk Gigor Attila filmjét, tessék itt a Kút, az RTL Klubon vagy a TV2-n megy szombat este, szerintem megnézné egymillió ember. Csakhogy ezzel nagyon sérül a moziélmény. Ha minden premier az interneten vagy a televízióban lenne, a mozira keresztet vethetnénk.

A Tiszta szívvel magyar premierje napján bement a Morning Show-ba, elmondta, hogy nagyon felhúzta magát az Origo előző este megjelent kritikáján, és egyetértett Sebestyén Balázsnak azzal a felvetésével, hogy a magyar filmek esetében meg kellene várni, míg megnézi adott számú néző, és csak azután kéne a kritikát kirakni.

Nagyon rosszat írtak már a trailerről is. Az előzetesről rosszat írni úgy, hogy sem az újságírók, sem a nézők nem látták a filmet, nem korrekt. Vagy amikor Bujdosó Bori a Szerdai gyerek-ről a Karlovy Vary-i bemutatója után írt rosszat úgy, hogy a film csak majd hónapok múlva lesz a magyar mozikban,

ezek mind olyan gesztusnak tűnnek, hogy kezdik lebeszélni a nézőt.

Miközben amúgy is kevés néző van. És az is bebizonyosodott, hogy a magyar film számára rendkívül fontos az internetes propaganda. Ami jó kritikát kapott, és szájhagyomány útján terjed a jó híre, azt legalább valamennyien megnézik. Amit jól lehúz a kritika, annak teljesen mindegy, hány plakátja van.

Fenyvesi Zoltán és Till Attila a Tiszta szívvel plakátjának a fotózásán Forrás: Fenyvesi Zoltán Instagram

Arra ösztökélném az újságokat, hogy míg a film nincs a mozikban, addig csak ajánló jelleggel írjanak róla, és amikor az első hétvége lement, akkor oda lehetne dobni a farkasok közé. Mindenkinek van joga leírni a személyes véleményét, de ebbe a szerencsétlen kis, nehezen működő közegbe még bele-belerúgni a kritikákkal, csak árt.

Van a kritikának egyfajta fogyasztóvédelmi funkciója, megmondja az embereknek, hogy vigyázzanak, mert ez a termék gázos. Ha valamiről csak négy nap múlva lehet írni, akkor elveszíti ezt a funkcióját.

Nem veszíti el. Értem, hogy az internetes hírportálok versenyt futnak az idővel, hogy ki az, aki először jön ki a skalppal. Az is problémás, hogy

sajnos a média úgy működik, hogy hergeli a résztvevőket, hogy extra szart vagy extra jót írjanak, az árnyalatok eltűnnek.

Végül is mi jól megúsztuk, a Tiszta szívvel elég nagy kritikai visszhangot kapott, amiben alapvetően szerették. Nem panaszkodhatok.

A Tiszta szívvel stábja a Karlovy Vary-i premieren Forrás: KVFF

Karlovy Varyban az első vetítésen szétverte a közönség a házat, annyira tetszett nekik a Tiszta szívvel, a közönségszavazáson is nagyon jól szerepelt. A díjkiosztóról viszont üres kézzel távoztak. Jobban örült az előbbinek, mint amennyire rosszulesett az utóbbi?

A külföldi fesztiválokat azért is szeretem, mert ott én egy senki vagyok. Nincs az, hogy Till Attila, a tévés óhatatlanul elhúzza maga felé a sajtót. Nagyon meghatott, hogy a nézők ennyire szerették a szereplőket, aláíratták velük a jegyüket, fotót kértek tőlük. Végre kívülről tudtam ezt szemlélni, és nagyon erős élmény volt. Őszintén mondom, hogy

az, hogy mi Karlovy Varyban nem kaptunk díjat, fel sem tűnt.

Ráadásul abban a szekcióban, amiben mi szerepeltünk, előző évben a Szerdai gyerek nyert, és számítottam rá, hogy nem adják oda a magyaroknak kétszer.

Már 15 éve emblematikus arca az egyik nagy kereskedelmi tévécsatornának, felteszem, ott sztárgázsit kap a munkájáért. Önnek gazdaságilag ráfizetés hónapokat beleölni egy film készítésébe?

Filmrendezőként nem tudnék megélni, és szerintem nincs olyan rendező Magyarországon, aki képes erre. Ahogy figyelem, akár más művészeti ág képviselői, ők is ezerféle dolgot csinálnak, reklámfilmet rendeznek, tanítanak, bérmunkákat végeznek.

Említette korábban, hogy stócban állnak önnél a filmtervek, és mindegyiknek Thuróczy Szabolcs a főszereplője. Miért nem ad be egy csomó forgatókönyvet a Filmalaphoz?

Azért nem stócban. Én egy lamentálós, sokszor nehezen döntő alkat vagyok az írás terén. Van pár, amit meg akarok csinálni, és van pár olyan, ami várakozik, mert nem elég jó. Most is épp vacillálok két könyv és egy ötlet között.

Till Attila Fotó: Hirling Bálint - Origo

Milyen az a három filmterv?

Az egyik apukafilm, felnövő gyerek körül széteső házasság, korosztályos film, de nem saját történet. A másik egy szívbe markolóan valóságos kelet-európai túlélőshow. A harmadik hadd legyen titok.

Az első filmje bemutatója idején 36 éves volt, a másodiknál 44. A következőnél hány szeretne lenni?

Negyvenhat. Muszáj lesz begyorsulni.