Így 18 év után azért jó ránézni az Arany Medvére

Kedden délután a magyar sajtó képviselői is megcsodálhatták az Arany Medve-díjat, amit Enyedi Ildikó nyert el a Berlinalén a Testről és lélekről című filmjével. Tizennyolc év telt el a rendező legutóbbi filmje óta, és Enyedi elismerte, hogy a várakozás éveiben előfordult, hogy elvesztette a biztonságérzetét, de szerencsére volt benne valami ösztönös képesség arra, hogy rossz emberekkel ne szövetkezzen. Nagy Ervin a dalai lámához hasonlította Enyedit, Muhi András producer szerint pedig ennek a filmnek most kellett elkészülnie, ezekkel a szereplőkkel és stábtagokkal.

A berlini filmfesztiválon szombaton este Arany Medve-díjat nyert Testről és lélekről című magyar film alkotói tartottak sajtótájékoztatót kedden délután a budapesti Toldi moziban. A magyar sajtó képviselőnek lehetőségük volt faggatni Enyedi Ildikó rendezőt, Borbély Alexandra, Morcsányi Géza, Tenki Réka és Nagy Ervin színészeket, Mécs Mónika és Muhi András producereket, Herbai Máté operatőrt, Szalai Károly vágót, illetve Horkai Zoltán állatkoordinátort.

Szalai Károly, Horkai Zoltán, Muhi András, Tenki Réka, Morcsányi Géza, Mécs Mónika, Enyedi Ildikó, Borbély Alexandra, Nagy Ervin és Herbai Máté a sajtótájékoztatón Forrás: MTI/Mohai Balázs

A Testről és lélekről című film egy egyszerű, csendes magánéleti történet keretében arról szól, hogy minden, ami összeköt minket, embereket az életünkben, az fontosabb, mint ami szétválaszt. Ezt Enyedi Ildikó, a fődíjas film rendezője mondta.

"Csináltunk egy szép filmet mindenkinek, legyen az jobb vagy baloldali gondolkodású, illetve középen álló. Szeretném, ha nyugodtan tudnánk élvezni azt, amibe ennyi munkát fektettünk. Nem helyes, ha bármifajta kultúrpolitika meg akarja mondani, mi a jó, és mi nem. Szerencsére ezt a Magyar Nemzeti Filmalap is így látja, és örülök, hogy a filmmel be tudtuk mutatni a lenyomatát annak, mi történik itt a 2000-es évek első éveiben" - válaszolta egy kérdésre a rendező.

Megjegyezte: nagyon keserűen nézi, ahogy az ország jelenlegi kormánya működik, és "nagyon helyes emberek egymás ellen vannak hergelve". Hozzátette: ami bizonyos reakciókban a filmje sikere kapcsán történt, az kicsit illusztrálja, mi az ő baja.

Enyedi Ildikó a Testről és lélekről budapesti sajtótájékoztatóján Forrás: MTI/Mohai Balázs

Egy másik kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy a filmtörvény a 2000-es évek elején nagy fellendülést hozott a magyar filmszakmába, azóta egész életművek jöttek létre, jelentős, markáns, nagyon eltérő karakterű alkotók részvételével.

"A Filmalap részéről azt az okos és bölcs stratégiát látom, hogy alapvetően szakmai szempontok alapján születnek a döntések és minden film nagyjából annyi pénzből készül el, amennyiből azt el lehet készíteni. Az alkotók érett műveket tudnak letenni az asztalra".

Enyedi Ildikó filmje nyerte a Berlinale fődíját

Egy újabb elképesztő diadalnak örülhetünk: Enyedi Ildikó rendező, aki utoljára 18 éve készített mozifilmet, most elnyerte a berlini filmfesztivál legfontosabb díját, az Arany Medvét a Testről és lélekről című költői szerelmesfilmjével. Eddig egyetlenegyszer kapta csak magyar film ezt a díjat, 42 évvel ezelőtt Mészáros Márta Örökbefogadása. Tudjon meg mindent a berlini sikerről!

Enyedi Ildikó az idei Berlinalén a fődíj mellett további három díjat nyert, hiszen megkapta a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI), az Ökumenikus Zsűri elismerését, valamint a Berliner Morgenpost közönségdíját is, ezeket a sajtótájékoztatón be is mutatta.

A Testről és lélekről egy szerelmesfilm, amelyben két zárkózott ember az álmaikban szarvasként találkozik. A rendező 18 évvel legutóbbi nagyjátékfilmje, a Simon mágus után készített újra egészestés mozit. Az MTI kérdésére elmondta, hogy a Simon mágus-t követően volt két kész filmterve, de valahogy mégsem jutott el egyik sem a megvalósításig.

Ennyi szépségtől elakad a szavunk

Elképzelhetetlen, hogy Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje bárkit is hidegen hagyjon: annyira szépen felépített, gondosan véghezvitt, érzékeny film, hogy a Berlinale közönsége egy emberként sóhajtozott, kuncogott és szurkolt érte, és a végén nagy megelégedéssel nyugtázta, hogy igenis van még miért élni és szeretni. Olvassa el kritikánkat!

"Ilyen van, de ha a következőből és az azután következőből sem lesz semmi, az ember magában kezdi keresni a hibát, elbizonytalanodik. Elvesztettem a biztonságérzetemet, de

szerencsére volt bennem valami ösztönös képesség arra, hogy rossz emberekkel nem szövetkeztem.

A Testről és lélekről Muhi András producernek köszönhető, ő volt az, aki rábeszélt, először egy rövidfilm elkészítésére. Számomra ez volt az út vissza" - fejtette ki Enyedi Ildikó.

A film egyik producere, Muhi András ennek kapcsán azt mondta, az ő életében is fontos volt a találkozás Enyedi Ildikóval. Hozzátette: a Testről és lélekről egyszer már összeállni látszott, 2010-ben egy komoly koproduceri háló keretében ott álltak a megvalósítás kapujában. "Akkor nem értettem, miért nem sikerül, de most már tudom, hogy most kellett elkészülnie, ezekkel a szereplőkkel és stábtagokkal".

Muhi András producer a Testről és lélekről budapesti sajtótájékoztatóján Forrás: MTI/Mohai Balázs

A sajtótájékoztatón jelen lévő stábtagok hangsúlyozták Enyedi Ildikó nyitottságát, empátiáját, szeretetét, érzékenységét, ugyanakkor a munkába fektetett maximalizmusát. Ahogy Nagy Ervin fogalmazott,

nem találkoztam még a dalai lámával, de valami ilyesmi lehet

. Szalai Károly azt mondta, Enyedi minden filmje egy külön bolygó az ő univerzumában, amelyben az alkotó szereti teremtményeit.

Picúr és Góliát a Testről és lélekről című filmben Forrás: Mozinet

"A film sikerét az hozta, hogy minden egyes sora és pillanata igaz, és ez átjött a nézőknek" - mondta Horkai Zoltán, aki beszélt arról a munkáról, amelyet a két szarvassal, Picurral és Góliáttal elvégeztek a forgatás során, még 2015 nyarán. Kitért arra, hogy ezeknél az állatoknál a természetes motiváció segítségével lehetett elérni, hogy képesek legyenek együttműködni az emberekkel. Enyedi Ildikó szólt a hajdúnánási vágóhídon zajlott forgatásról is, arról a szolidaritásról és tisztességről, ahogy az ott dolgozók a leölésre ítélt állatokkal bánnak.

Enyedi Ildikó beszámolt arról, hogy a következő filmjét Füst Milán Feleségem története című regényéből szeretné csinálni, és hozzátette, hogy ezt az adaptációt már a legelső filmje (az 1989-es Az én XX. századom) óta tervezi.

Enyedi Ildikó az Arany Medve-díjal a kezében a Testről és lélekről budapesti sajtótájékoztatóján Forrás: MTI/Mohai Balázs

Az egyik újságíró arról érdeklődött, hogy hol fogja tartani Enyedi a berlinben elnyert díjat. Ezt a rendező nem árulta el, csak ennyit válaszolt:

Így 18 év után, azért jó ránézni az Arany Medvére.

A Testről és lélekről díszbemutatójával nyílik vasárnap a Magyar Filmhét, a filmet március 2-től játsszák a hazai mozik.