Nem irigyeljük Reisz Gábort, akinek bemutatkozása, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan rövid úton kultfilmmé vált, beépült egy generáció alapélményei közé, és a mai napig intenzív rajongás övezi.
Ezek után nehéz megugrani a lécet, de persze nem lehetetlen.
Úgy tűnik, Reisz a régóta várt második filmmel egyelőre nem távolodik messze a VAN-tól, amivel a személyes hangvétel, a szerelmi csalódás, a humoros hangvétel és a visszatérő stáb is rokoníthatja a Rossz versek-et, de azért bőven lesznek újdonságok, amik közül a legfeltűnőbb, hogy a rendező játssza most a főszerepet.
A történet szerint Merthner Tamást (Reisz) elhagyja a Párizsban tanuló barátnője (Nagy Katica), ezért letörve visszaköltözik Budapestre, hogy végiggondolja gyerekkorát, felelevenítse korábbi szerelmeit, és megértse, mi történt vele.
Arra is gondolhatnánk, hogy Reisz a maga Pop, csajok satöbbi-jét forgatta le, de a rendező már most tiltakozik a párhuzam ellen, másrészt a Rossz versek valószínűleg elemeltebb lesz a Hornby-filmnél: amikor hősünk az emlékeiben kutat, megjelennek előtte a régi barátok és ismerősök, hogy humorral és iróniával fűszerezve, de elmondják róla a véleményüket.
Tamás ekkor ráébred, hogy problémái gyökerét a múltjában és a korábbi párkapcsolataiban fogja megtalálni. Viszonya a nőkkel sosem volt zökkenőmentes: az első barátnőjével csak egy csókig jutott a lányvécében, egy másiknak szerelmes verseket írt, vagy százat – de hiába. Csak a művészi érzékenységét csiszolta vele, érzéseit mindig valamilyen kreatív formában, versben, filmben, festményben, zenében fejezte ki.
„Tamás önsajnálatában, a múltbeli kapcsolataiban keresi a választ arra, hogy a szerelem valóban csak akkor létezik-e, amikor már gyakorlatilag nincs” – írja a film szinopszisa, ami azt ígéri, hogy az emlékeiből „a mai társadalom elveszettségére” is ráébred hősünk, és egy szubjektív képet rajzol fel Magyarország jelenéről.
A VAN egyik báját a sok közül épp az adta, hogy ráismerhettünk benne az életünkre, a 2010-es évek Budapestjére, a "csak azt tudom, mit nem akarok" kallódó életérzésére, úgyhogy reméljük, a Rossz versek is tele lesz szórakoztató aha-élményekkel. Kikacsintásnak, de akár szerzői gesztusnak is felfoghatjuk, hogy Tamás szüleit most is Takács Katalin és Kovács Zsolt játssza, mint Áronét a VAN-ban.
A film személyességét tovább fokozza azzal, hogy saját maga alakítja benne a főszerepet, noha korábban még sosem színészkedett. Reisznél talán csak Nemes Jeles László kereste több ideig a megfelelő színészt az új filmjéhez, de míg a Sunset-hez másfél évig tartó szereplőválogatás után megtalálták Jakab Julit, Reisszel nem jött szembe az ideális színész, ezért nem sokkal a forgatás kezdete előtt úgy döntött, magára osztja a főszerepet.
A Rossz versek-ben sokat fogjuk látni a gyerekkori énjeit is, közülük kettőt, a kiskamaszkoriakat egy testvérpár, a 10 éves Prukner Barna és a 12 éves Prukner Mátyás játszik, tinédzserként pedig Seres Donát tolmácsolja majd a szerelmi bánatát és a zenészi ambícióit. Bátyját a Kecskeméti Katona József Színház színésze, Zayzon Zsolt alakítja, akit határőrként láthattunk a menekültcsempészetről szóló Welcome-ban, barátnőjét, Csák Annát pedig a Gólyatábor című kisfilm főszerepéből ismert Nagy Katica.
„A VAN után krimivel kezdtem el foglalkozni, de rájöttem, hogy inkább valami mást szeretnék elmondani, ami nagyon közel áll hozzám. A Rossz versek nagyon személyes és sokat merítek benne a saját életemből, de mint minden játékfilm, ez is fikció. Ez az én „így jöttem” filmem” – mondta Reisz Gábor, aki eredetileg egy rablásba keveredő vízipólósról írta a Rossz versek-et, de aztán visszakanyarodott a VAN-ban már megismert, önvallomásos vonalhoz.
A Rossz versek-ben a VAN összeszokott stábja áll a kamera mögött, a VAN filmzenekar szerzi a zenét, Tálas Zsófia vágja a filmet, és Berkes Júlia fogja össze a munkát producerként. Első filmjében Reisz látta el az operatőri feladatokat is, a Rossz versek-ben azonban profikra bízta a kamerát, Bálint Dánielre és Becsey Kristófra.
A külcsíny most sem lesz túlfésült, részben megőrizték a VAN-ban - igaz, pénz- és erőhiányból - alkalmazott gerillafilmes módszert, és sok napon pár fős stábbal forgattak. A Rossz versek képi világa viszont sokkal változatosabbnak ígérkezik, a jeleneteket mindig abban a formátumban forgatták, amit az érzelmi töltete megkívánt, így a filmben felfedezhetünk majd 35-ös, 16-os és 8 mm-es filmre rögzített, de VHS-sel, DV kamerával és iPhone-nal felvett részek is.
A Rossz versek-et már február óta forgatják, de csak szeptember közepén lépték át az 50. forgatási napot, a filmet ugyanis több etapban vették fel, hogy minden évszakban tudjanak felvenni jeleneteket. Stúdióba ezúttal sem vetették be magukat, csak valódi helyszíneken fényképezték a Rossz versek-et, elsősorban Budapesten, de leutaztak a Balatonra és természetesen Franciaországba is, ahol a párizsi jeleneteket készítették.
Reisz még 2015-ben nyerte el a cannes-i filmfesztivál rezidensprogramjának ösztöndíját, amelynek következtében öt hónapon át Párizsban fejlesztette a Rossz versek-et, és mivel a film erősen önéletrajzi ihletésű, valószínűleg így születtek a francia fővárosban játszódó jelenetek is.
A Cinéfondation Residence programba eddig csak négy magyar rendezőnek sikerült bekerülnie, Mundruczó Kornél a Deltá-n, Nemes Jeles László a Saul fiá-n dolgozott ennek keretében. A rezidensprogramban fejlesztett filmek nagy eséllyel debütálnak a cannes-i filmfesztiválon, így a Rossz versek-et is valószínűleg ott láthatjuk majd először jövő májusban - egyszerre Nemes Jeles Sunset című második filmjével.
A hazai bemutatót 2018 őszére tervezik, a film magyar-francia koprodukcióban, a Filmalap 230 millió forintos támogatásával készül.