A kétórás film három, hol tematikusan, hol közvetlenül kapcsolódó történetet mesél el egymás után (hasonlóan a rendező Velencében 1994-ben Arany Oroszlánt nyert, Oscar-jelölt Eső előtt című filmjéhez): az első egy középkori macedón faluba repíti vissza a nézőt, ahol Donka (Sara Klimoska) és férje, Milan (Nikola Risteski) családalapítást terveznek, de bármilyen népi gyógymóddal és babonás rituáléval próbálkoznak, sehogy nem fogan gyerekük. Végső kétségbeesésükben egy vajákos asszonyhoz fordulnak, akivel fausti alkut kötnek: az öregasszonynak ígérik az elsőszülöttjüket, ha leveszi a "családi átkot" a nőről.
A másik két történet a jelenben játszódik Szkopjéban: előbbiben szintén egy újdonsült pár, Branko és Rodna (Nenad Nacev, Natalija Teodosieva) vár hiába a gyermekáldásra, és amikor - lombikbébi eljárással való próbálkozásaik után - végre ikreik fogannak, egy sérült gyerek felnevelése és az abortusz közül kell választaniuk. A záró történet mintha csak egy spinoffja, azaz oldalhajtása lenne a második szegmensnek: Rodna nővére, Bojana (Kamka Tocinovski) az örökbefogadás nehézségeivel kénytelen megküzdeni.
A film pozitív kritikai fogadtatásra talált a két legfontosabb amerikai online szaklapnál: a Variety kritikusa, Jessica Kiang méltatta a három női főszereplő (Sara Klimoska, Natalija Teodosieva, Kamka Tocinovski) játékát, Dobos Tamás operatőr képeit és Milcho Manchevski "erőteljes és szuggesztív" rendezését. A kritikus szerint a film az anyaság fájdalmairól, bűneiről és áldozatairól, illetve a családalapítás utáni vágyról szól, és bár gyakran tragikus és kegyetlen, a végkicsengése mégis derűs és optimista.
Deborah Young, a The Hollywood Reporter kritikusa szintén dicsérte a rendezést, a színészgárdát és Dobos Tamás "atmoszférateremtő" operatőri munkáját, amely szerinte az első, kosztümös történet alkalmával a leglátványosabb. A film témáját, az anyaságot és a gyermekáldás utáni vágyat univerzálisnak nevezi, amire éppen a három történet összekapcsolódása a bizonyíték: az első két szegmensből kiderül, hogy az emberi természet nem, csak a tudomány változik az évszázadok alatt. Szerinte a három történet végkimenetele egyaránt kiszámíthatatlan és elgondolkodtató.
A film a tavalyi Római Filmfesztiválon debütált, majd a Cinequesten a legjobb játékfilmnek szavazták meg dráma kategóriában, a Mostra de Valencia Fesztiválról az Ezüst Pálmát hozta el, a Raindance Fesztiválon pedig Manchevski megkapta érte a legjobb rendezésért járó díjat. A magyar Nemzeti Filmintézet támogatásával és a Pioneer Pictures közreműködésével készült filmen több fontos szerepet betöltő magyar alkotó dolgozott még, köztük Szakács Györgyi (jelmeztervező), Kund Barbara (maszkmester), Tóth László (fővilágosító), Csepregi Gergő (focus puller), Szále Ferenc gyártásvezető, Józsa László (associate producer), Major Csaba (hangmérnök), valamint Kemény Ildikó és Peták Eleonóra producerek. A Fűzfa többek között Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjével, azaz a magyar Oscar-nevezettel versenyez majd a jelölésekért.