Bud Spencer és Terence Hill közös filmjeinek plakátjait is elárverezik

Plakát, próféta galéria

Világszínvonalút alkottak a plakátművészet terén a hazai grafikusaink a kommunizmus idején, egyszerre végeztek tipográfiai és grafikai munkát, mégsem váltak nemzetközi szinten ismertekké ebben a műfajban. Badits Marcell plakátgyűjtő a Falra fel! aukció alapítója azt szeretné, ha ez a terület, mint önálló művészeti ág, méltó helyre kerülne itthon is, felismernénk a plakátgrafika szépségét és azt, hogy lakásdekorációnak éppen olyan látványos eleme egy grafikai hirdetés, mint egy kortárs alkotás. Az aukciót pénteken, online formában rendezik meg a plakátok széles spektrumából merítve.

A magyar grafikusok magas színvonalon alkottak a film- és a reklámgrafika terén is, de amíg az amerikai filmes hirdetések jellemzően a hős, a főszereplő nagyságát hangsúlyozták, a hazai rajzok inkább az adott film atmoszféráját igyekeztek szemléltetni. Badits Marcell plakátgyűjtő beszélgetésünkkor a Jedi visszatér című 1983-as filmplakátot, Helényi Tibor munkáját említi példaként, amely sajátos látásmódú munka és szerinte kiválóan mutatja mitől is működik a hangulatot jól érzékeltető moziplakát.

A Falra fel! plakátja a Próféta galéria kirakatában Fotó: Hirling Bálint - Origo

A facebookon Plakátfiú néven néhány éve közösségi oldalt hozott létre a gyűjtő, akinek kollekciója mostanra több ezer darabból áll és a Múzeum Antikváriummal közös szervezésben létrehozta a Falra fel! plakátaukciót. Pénteken negyedik alkalommal kerülnek kalapács alá az általuk összegyűjtött alkotások, természetesen online lehet követni az eseményt.

Az árverés célja, hogy a hazai műkedvelő közönség megértse, hogy a reklámgrafika önálló művészeti ág, értéke van, meg kell őrizni az utókornak, arról nem szólva, hogy éppen olyan szépen mutathat a szobánk falán, mint bármely képzőművészeti alkotás.

Badits szenvedélye a mozi, ezért kizárólag filmplakátokat gyűjt, elsősorban a hatvanas-hetvenes évek filmjeiért rajong, hiszen kezdeti mozi élményei ehhez az időszakhoz köthetők. Mára több ezer darab van kollekciójában, otthonában szobát különített el a plakátoknak, ahova kivételesen azért nem enged be minket, mert elkapta a koronavírust, így senkit nem fogadhat.

A Szabadíts meg a gonosztól c. film Bányai István által tervezett plakátja Fotó: Hirling Bálint - Origo

A Próféta Galéria állította ki a kalapács alá kerülő alkotásokat a plakátgrafika széles spektrumát felvonultatva.

Már régen felismertem, hogy nem lehet egyféle tematikájú egy árverés. Akkor jó az aukció, ha átfogó képet mutat a műfajból, a kereskedelmi, filmes, politikai, színházi, sport plakátok közül válogatva

– mondta az Origónak Badits.

A filmes hirdetéseknél maradva, a pénteki kollekció része egy igazi kuriózum:

negyvenkét darab plakát Bud Spencer és Terence Hill filmográfiájából,

amely kizárólag együttesként „érvényes", beadója ragaszkodik ahhoz, hogy a sorozat egységben keljen el.

Összesen 42 Bud Spencer és Terence Hill film plakátjára lehet licitálni Fotó: Hirling Bálint - Origo

Az alkotópáros közösen forgatott teljes életműve felvonul, ami valóban nagy ritkaság, ezért Badits szerint, ha két komoly érdeklődő felfigyel rá, akár 5 millió forintra is felszaladhat a licit. Látványos és a magyar filmtörténetben meghatározó darab Huszárik Szindbád-ja is, ki ne emlékezne Latinovis Zoltán egyik legkiemelkedőbb filmbeli alakítására, de kalapács alá kerül pénteken Tímár Péter Egészséges erotika című kultikus filmjének hirdetése is.

Az eddigi legnagyobb értékben elkelt plakát ugyancsak filmhez kapcsolódik: a Jedi visszatér című film plakát megjelenítése egy régebbi aukción 450.000 forintért ment el, a mostani aukción, ennek a plakátnak kisebb verziója kerül kalapács alá.

A grafikai minőség és a ritkaság egyszerre értékel fel egy plakátot, azonban ha olyan filmklasszikusról van szó, mint a Csillagok háborúja, amit a világ bármely pontján megemlítünk, mindenki tudja, miről beszélünk, a licit elég magasra szaladhat

– magyarázza a gyűjtő.

Szintén a magyar filmtörténet kuriózuma, az 1970 októberében Pécsen megrendezett VI. Magyar Játékfilmszemle, a későbbi Magyar Filmszemle elődjének hirdetése, amelyen egyebek mellett Szabó István Szerelmesfilm-jét vetítették, mi több, a baranyai filmfesztiválon tartották a kultikussá vált film ősbemutatóját.

A Fabulon legendás plakátja Fotó: Hirling Bálint - Origo

A kereskedelmi plakátok közül előkerült az ötvenes években készült Lottó sorozat, amit Káldor László grafikus az Országos Takarékpénztár megbízásából készített.

Akkoriban az OTP intézte a nyereményjátékokat, mert az OTP-nek már volt gyakorlata a sorsolási játékok lebonyolításában, mint például a Totó vagy a Békekölcsön. Ami még érdekesebbé teszi a sorozatot, hogy Káldor a középső plakátot egyszer már eladta a Dreher sörgyárnak a '30-as években reklám célra. De itt a figurára kucsma került a keménykalap helyére, a lábára pedig a félcipő helyett csizma. Ja és a boltost is lecserélte egy kackiás bajszú férfiú helyett, egy kedves szemüveges nő került a redőny mögé zárórakor

– avat be Badits a kép történetébe.

A kivételes plakáthirdetések közé tartozik a Baranyai vasárnapok-komlói bányásznap című grafika, a mvet Tamássy Zoltán jegyzi, a hetvenes évekből.

A Libanoni keringő plakátja a Próféta galériában Fotó: Hirling Bálint - Origo

A magyar grafika nemcsak megjelenésében világszínvonalú, de alkotói egyszerre voltak tipográfusok és grafikusok, maguk tervezték a betűtípust is a képekre. Tőlünk nyugatabbra a grafikus leadta a plakát tervet és rajta kívül három ember dolgozott annak elkészítésén, míg a hazai grafikus átfogó alkalmazott művészi munkát végzett a plakátok létrehozásával.

Az ötvenes évektől a nyolcvanas évek második feléig így dolgoztak ezek az alkotók, túlzás nélkül világszínvonalon, mégsem ismerte meg őket a világ. Ki tudja miért, lengyel pályatársaik ismertté váltak, ott a kulturális kormányzat komoly támogatást adott erre a műfajra, talán ezért vált nemzetközi szinten is elismertté. A lengyel kulturális intézmények megjelentették nyugaton a munkákat, kiállításokat szerveztek nekik. És ne feledkezzünk el a lengyel filmművészet nagyjairól: Roman Polanskiról, Andrzej Wajdáról, akiknek a filmjeit látták a világban, így volt érdeklődés a lengyel művészet iránt is. Emellett nem elhanyagolható szempont a hatalmas lengyel diaszpóra jelenléte Amerikában, ami miatt a film és vele együtt a grafika ismertebb lett a hazainál

– mondta az Origónak Badits.

A Falra fel! aukciók hatását már az eddigi három alkalom után már látja, mert kezd kialakulni egy magyar gyűjtői kör a hazai plakátok körül, egyre többeknek válik szenvedélyévé a nívós hirdetések megszerzése, közülük egyébként többen kortárs képzőművészeink alkotásait is gyűjtik. Attól azonban még távol vagyunk, hogy miként Franciaországban hetente tartsunk plakátaukciókat, de nem is hozzájuk mérjük magunkat, hiszen a régiség kereskedelem a franciáknál világelső.

Már az is eredménynek mondható, ha tudatosítani tudjuk az emberekben, hogy a régi plakátokat ne dobják ki, azok megismételhetetlen értékek, nemcsak művészi, de kortörténeti erejükkel is hatnak

– tette hozzá.