A hipszterek levadásszák, ugye?

Halálos kitérő: Az örökség

A Halálos kitérő: Az örökség közel két órában tökéletesen foglalja össze a futószalagon készített modern amerikai horrorfilmek összes rákfenéjét.

Szokás a Marvel- vagy éppen a Harry Potter-filmeket kárhoztatni azért, amiért már szinte kizárólag a franchise-okra koncentrál Hollywood, azaz eredeti történetek helyett arra fókuszálnak, hogy egy sikeres címről minél több rókabőrt lehúzzanak. Ugyanakkor ha kicsiben is, de a horror műfajában ez a trend már közel száz éve megjelent: az 1930-as években az Univer Stúdió sorozatban gyártotta az olyan szörnyfilmeket, mint a Drakula, a Frankenstein, A láthatatlan ember vagy A múmia, a későbbi produkciókban pedig - miként a képregény-adaptációkban is szokás - össze is eresztették az említett karaktereket. Később az 1978-as Halloween sikere után a slasherek aranykora jött el: az almúfaj azokat a horrokat takarja, amelyekben egy általában maszkot viselő gyilkos sorra végez egy baráti társassággal. Az irányzat olyan klasszikusokat termelt ki, mint a számtalan folytatást megélt Péntek 13 vagy a Rémálom az Elm utcában. A zsáner sikerességet pedig jól érzékelteti, hogy

Amerikában 1981-ben az ötven legnagyobb bevételt termelt filmnek közel a fele slasher volt.

Halálos kitérő: Az örökség Forrás: ADS

A nyolcvanas évek végére egy lélegzetvételnyi háttérbe szorult a műfaj, hogy aztán 1996-ban a Sikoly, a Tudom mit tettél tavaly nyáron vagy a Rémségek könyve sikere újra visszahozza a divatba az irányzatot a stúdiók legnagyobb örömére: hollywoodi mércével kifejezetten olcsón legyártható egy slasher, így különösebb kasszasikert sem kell aratni, hogy jövedelmezővé váljon az adott produkció. A tömegtermelés pedig természetesen azt eredményezte, hogy elszaporodtak a bármiféle kreatív ambíciót nélkülöző tucatdarabok.

A producereket ugyanis nem izgatta a filmek minősége, csak az, hogy a pénzüknél legyenek.

Ennek az igénytelenség tökéletes példája a 2003-as Halálos kitérő, amely a horrorfilmek összes létező kliséjét felsorakoztatja: vidékre kiruccanó nagyvárosi fiatalok, redvás benzinkút foghíjas eladóval, akinek láttán egyből érezzük, hőseink no-go zonába tévedtek, majd az autó lerobban, a segítséget kereső turistákat pedig valaki vagy valami sorra legyilkolja - esetünkben egy kannibáltörzs. A szereplők pedig folyamatosan a lehető legostobább döntéseket hozzák: például az emberevők elől egy magaslesre menekülnek, hogy aztán utóbbiak rájuk gyújtsák azt.

A középszerűsége ellenére azonban anyagilag sikeressé vált a film, így 2014-ig öt folytatás is készült hozzá, amelyek bár nézhetetlenül pocsékak és amatőrök voltak, ráadásul többnyire egyenesen a DVD-piacon landoltak, arra éppen megfelelőek voltak, hogy az uzsonnapénzből készült részek visszatermeljék a költségvetést. Azáltal pedig, hogy a különböző horrorra specializálódott weboldalak foglalkoztak az újabb és újabb epizódokkal, a Halálos kitérő, ha nem is vált különösebben közönségcsalogató címmé, mégis csak márkanév lett belőle.

Ennél pedig semmi sem értékesebb 2021-ben, amikor a közelmúltban olyan slashereket támasztottak fel sokadik alkalommal, mint a Halloween vagy a Gyerekjáték és hamarosan új résszel gyarapodik mások mellett A texasi láncfűrészes és a Végső állomás is.

Nem csoda, hogy a Constantin Film sem akart kimaradni a buliból és a Halálos kitérő-sorozat újraindítása mellett döntött.

Halálos kitérő: Az örökség Forrás: ADS

A minőség ezúttal sem számított, sőt, az sem, hogy az új felvonás egyáltalán kapcsolódjon a korábbi filmekhez. A széria állandó helyszínéül szolgáló Appalache-hegység megmaradt, a kannibálok helyett azonban ezúttal egy szekta bújik meg az erdőben, amely a történet szerint még a tizenkilencedik század közepén vonult önkéntes száműzetésbe a civilizáció elől, mert a tagjai arra számítottak, hogy az amerikai polgárháború során az államok majd legyilkolják egymást és ők lesznek azok, akik ismét benépesítik az országot. Nos, úgy látszik türelmesek, mert a leszármazottjaik még százötven évvel később is a hegyekben élnek, napközben olyan maszkokban vadásznak, mintha Busójárásra indulnának, ha pedig valaki a területükre téved, akkor lemészárolják.

Akárcsak a film főszereplőit, akikért egyébként lehetetlen izgulni, legalábbis az alkotók már az első tíz percben gondoskodnak arról, hogy ellenszenvet váltsanak ki és alig várjuk, mikor végez már velük a szekta. A kirándulni induló New York-i hipszterek ugyanis amint megérkeznek az Alabama államba, egy kisvárosi kocsmában megjegyzéseket tesznek a helyiekre, felvilágosulatlan parasztnak titulálják őket, akik, ha tehetnék, még mindig fekete rabszolgákat tartanának. És hiába tanácsolják nekik a fogadóban, hogy ne menjenek be az erdőbe, vagy ha mégis, legalább ne térjenek le a turista útvonalról, ,,ők majd jobban tudják" felkiáltással csak-csak elkóricálnak. A szekta legnagyobb örömére.

Mint a történetből is érződhet, ezúttal is felsorakoznak a jól ismert közhelyek, de a játékidő első fele a maga módján még szórakoztató.

A készítők azonban hamar kifogynak a szuflából és izomból próbálják megtölteni feszültséggel a filmet.

Halálos kitérő: Az örökség Forrás: ADS

Jelesül, válogatott kínzásoknak vetik alá a szereplőket, a szélsőséges erőszakábrázolás azonban inkább csak visszataszítóvá, mintsem izgalmassá teszik a produkciót. És

annak ellenére, hogy a slashereket soha nem az intelligenciájuk miatt szerettük, a forgatókönyv még a faék egyszerű történetet sem képes arcpirító logikai hibák nélkül elmesélni.

Mondhatnánk, hogy így kár volt feléleszteni sorozatot, de igazából a Halálos kitérő: Az örökség színvonalában tökéletesen illeszkedik a korábbi részekhez és nem lóg ki a futószalagon gyártott amerikai horrorok hosszú sorából sem.