Űrpiknik: Zalatnay Cini típusú találkozások

A Liza, a rókatündér és a Drakulics elvtárs után ismét különleges hangulatú műfaji kísérlettel gyarapodott a magyar mozgókép. Az Űrpiknik című sci-fi vígjátékban egy különc lány és egy bilifrizurájú földönkívüli Zalatnay Saroltát keresi, miközben megpróbálják megakadályozni, hogy az űrlények elpusztítsák a bolygónkat.

A felvételi filmjében a Kis gömböc történetét dolgozta fel horrorköntösben, az első kisjátékfilmje, a Fokhagymaleves a saját műfaji besorolását tekintve gasztronómiai horror-vígjáték, legutóbbi rövid etűdje (egyben egyetemi diplomafilmje), a Boglárka pedig szintén egy szokatlan hangulatú fantasy-komédia volt. Badits Ákos maga sem tagadja, hogy különc figura, még az SZFE-n is kívülállónak számított,

így nem meglepő, hogy első egész estés rendezése is szokatlan darab, amelyben csak hemzsegnek a furcsa karakterek.

Ilyen rögtön a főszereplő is, Panna (Walters Lili), aki édesapja öreg rádiójával Zalatnay Sarolta dalokat küld az űrbe, abban bízva, hogy előbb-utóbb választ kap a kozmoszból. A környezete természetesen komplett idiótának nézi, mielőtt azonban a kissé hisztérikus lány idegösszeroppanást kapna a folyamatos csalódásoktól, hirtelen betoppan egy UFO. A különös szerzet nem éppen úgy fest, mint ahogyan elképzelte: vékony testű, nagyszemű lény helyett egy bumfordfi, túlsúlyos, humanoid fiú (Takács Zalán) érkezik és nem szolgál túlságosan jó hírekkel. A fajtársai hamarosan bombatámadást mérnek a Földre, ő pedig azért érkezett, hogy kimentse Zalatnay Saroltát az apokalipszis elől.

Walters Lili Forrás: Mozinet

Számos pályakezdő rendezőnél megfigyelhető az a gyermekbetegség, hogy az első filmjükbe igyekeznek belezsúfolni mindazokat a mozgóképes élményeiket, amelyek egészen gyermekkoruk óta hatást gyakoroltak rájuk és formálták az ízlésüket. Az Űrpiknik is könnyen tekinthető egyfajta hommage-gyűjteménynek: az abszurd hangulat egyértelműen Jim Jarmusch vagy éppen Wes Anderson műveit idézi, de jóval kommerszebb alkotások is eszünkbe juthatnak a Terminator-tól a vállaltan ihletként szolgáló Marslakó a mosthohám-ig, miközben naivitásában, játékosságában pedig a magyar ifjúsági filmeket is feleleveníti.

Badits Ákos a számtalan nyugati hatást sajátos közép-, kelet-európai ízzel önti le az alternatív Budapest ábrázolásával, a sárgás, fakó képeivel és Zalatnay Sarolta szocialista időket idéző dalaival.

A sajátos, egymástól látszólag távol álló elemekből építkező recept pedig meglepően természetesen működik.

Ráadásul az Űrpiknik azon kevés alkotás közé tartozik, amelyenek kifejezetten jól áll az alacsony költségvetés. A mindössze 82 millió forintos büdzsé nem tette lehetővé a látványos, kortárs hollywoodi produkciókat idéző számítógépes effektusokat (a kevés számú CGI-grafikák egy részét maga a rendező készítette, nem csupán költséghatékonyság miatt),

a fapados, hatvanas, hetvenes éveket idéző trükkök azonban tovább fokozzák a retró-hangulatot.

A film másik nagy erőssége a castingban rejlik. Walters Lili szinte már biztonsági választásnak tűnhet, ha egy különc lány megformálásáról van szó, hiszen hasonló karaktert alakított az Egynyári kaland-ban vagy a Drakulics elvtárs-ban is, ugyanakkor olyan erőteljes a jelenléte és a kisugárzása, hogy rögtön rászegeződik a tekintet, ha megjelenik a vásznon. A moziban jóval ritkábban látható Takács Zalán méltó párja: egyszerű gesztusokkal, de annál karakteresebben formálja meg az esetlen, szerethető bilifrizurájú földönkívülit.

Walters Lili és Takács Zalán Forrás: Mozinet

Az Űrpiknik azonban minden erénye ellenére sem tökéletes: a kifejezetten kapkodós tempóban a történet nem mentes – az alkotás szürreális világából is kilógó – logikai hibáktól, a mellékszereplők többsége pedig kifejezetten felejthető és kidolgozatlan. Emellett bár a játékos hangulata imádnivaló, mégis hiányzik belőle az a nagybetűs mozimágia, amely mások mellett az E.T. - A földönkívüli-t generációkat meghatározó filmélménnyé tette. Az egyedisége pedig a nézők egy részénél visszafelé sülhet el, sokak számára kifejezetten elidegeníthetően hathat a különleges hangvétel. Ellenben

tagadhatatlanul izgalmas rendezői bemutatkozás, üde színfoltja a kortárs magyar filmeknek,

így kíváncsian várjuk, Badits Ákos mivel rukkol elő legközelebb.