A száz éve, 1921. február 8-án született Lana Turner, az 1940-es és 1950-es évek egyik legnagyobb mozicsillaga és szexszimbóluma volt, akinek McDonaldhez hasonlóan viharos volt a magánélete, összesen nyolc férje volt és nevéhez kapcsolódik Hollywood egyik legnagyobb botránya is: 1958. április 4-én a színésznő akkor 14 éves lánya meggyilkolta Turner szeretőjét, a maffiatestőr Johnny Stompanatót.
A bírósági ítélet szerint a kamasz Cheryl Crane (akinek az apja Turner második és harmadik férje, Steve Crane színész volt) az anyját védte az erőszakosan féltékeny verőembertől, aki Turnerék Beverly Hills-i otthonában azzal fenyegette a színésznőt, hogy megöli – az ijedt kamaszlány egy konyhakéssel sietett anyja védelmére, ami félig védekezésből, félig balesetből szaladt Stompanato testébe.
Természetesen rögtön megjelentek a legkülönbözőbb pletykák, egyes vélemények szerint Turner maga szúrta agyon a szeretőjét, s a lánya csak magára vállalta a gyilkosságot, de olyan szóbeszéd is járta, hogy a lány menthetetlenül szerelmes volt Stompanatóba és féltékenységében ölte meg.
Igaz, a féltékenységet illetően elsősorban a Los Angeles-i Cohen család testőreként ismert Stompanato viselkedésére volt számos szemtanú. Az egyik legismertebb eset a Máshol, máskor címűfilm 1957-es londoni forgatásához kapcsolódik: amikor a verőember meglátogatta a szeretőjét Londonban csalódott lett, amiért Turner nem engedi, hogy elkísérje a forgatásra, ezért dühében fojtogatni kezdte. A maffia emberét a Scotland Yard kísérte ki a repülőtérre, de Stompanato később felfegyverkezve mégis megjelent a filmfelvétel helyszínén, ahol Turner filmbéli partnerét, Sean Connery-t kezdte csőre töltött pisztollyal fenyegetni –
csakhogy az egykori tengerészgyalogos színész nem ijedt meg, és felpofozta a verőembert, aki megszégyenülten utazott vissza Los Angelesbe.
Később Stompanato azt nehezményezte, hogy Turner nem vitte magával az 1958-as Oscar-díjátadóra (Turnert a Peyton Place főszerepéért jelölték), és április 4-én berontott a színésznő otthonába, ahol aztán leszúrták.
George Reeves mozifilm-karrierről álmodott, de végül a televízióban aratott hatalmas sikereket 1952 és 1958 között, az elpusztíthatatlan Superman megformálójaként. 45 éves korában halt meg, 1959. június 16-án. Aznap este baráti partit tartott a hollywoodi villájában, de egy idő után felment a hálószobájába, majd néhány perccel később a vendégek lövést hallottak, s mire felértek az emeletre, Reeves már halott volt.
A hivatalos szakvélemény és a rendőrségi nyomozás közös álláspontja szerint Reeves öngyilkos lett, ám ezt azóta is sokan vitatják. Főleg azért, mert nem sokkal korábban szerződött egy újabb Superman évadra, ráadásul az esküvőjét tervezte – vagyis sem a karrierje, sem a magánélete nem tűnt sikertelennek, nem tűnt úgy, hogy oka lett volna az öngyilkosságra. Ráadásul a színész hálószobájában túl sok kilőtt töltényt találtak, márpedig a statisztikák szerint azok, akik fejbe akarják lőni magukat, elsőre célba találnak, nem is szólva arról, hogy a parti vendégeinek egybehangzó vallomása szerint egyetlen lövés hallatszott. Sőt, az a golyó, ami kioltotta Reeves életét, a plafonba fúródott, de a hozzá tartozó töltényhüvelyt érdekes módon a színész teste alatt találták meg, a másik két kilőtt golyót pedig a padlóból szedték ki.
Ugyancsak furcsának tűnik, hogy a Reeves lábánál heverő gyilkos fegyveren nem találták meg a színész ujjlenyomatát, ahogy az áldozat kezén sem volt lőpornyom – mindezeket figyelembe véve érthető, ha Superman halála úgy vonult be Hollywood fekete krónikájába, mint
az öngyilkosság, amit senki sem hisz annak
Reeves halálával kapcsolatban a legnépszerűbb és egyben legvalószínűbb elmélet az, hogy a színészt az MGM alelnöke és "problémamegoldója" (vagyis az az ember, aki a nyilvános imázs érdekében elsimítja a sztárok magánéleti botrányait) Eddie Mannix ölette meg, mert Reevesnek évek óta viszonya volt a feleségével, sőt, voltaképp a nő finanszírozta Reeves fényűző életmódját, és segítette hozzá Superman szerepéhez is.
Reeves rejtélyes haláláról 2006-ban Allen Coulter rendezett filmet Hollywoodland címmel.