Rendkívül kevés film készül manapság, amely a közelmúlt történelmére koncentrálna, az őszödi beszéd kiszivárogtatását követő eseményeket feldolgozó Elk.rtuk már csak ezért is hiánypótló alkotás.
Gyurcsány Ferenc monológjánál nagyobb skandalumra nem volt példa a rendszerváltás utáni Magyarországon. Borítékolható volt, hogy a téma hatalmas hullámokat fog verni
– mondta el egy korábbi interjúnkban Helmeczy Dorottya társproducer, és igaza lett:
az októberi mozis premier előtt már az internetes elővásárlásokon érezni lehetett, hogy felfokozott az érdeklődés a film iránt, a bemutató hétvégéjén azonnal telt házzal futottak az előadások.
Ennek ellenére a baloldali vezetésű budapesti mozik buzgón próbálták ellehetetleníteni a produkciót, és eleinte csak egy-egy délutáni, azaz nem éppen kedvező műsorsávot biztosítottak az alkotásnak. Kálomista Gábor társproducer szándékosan egy angol rendezőt kért fel azért, hogy egy érzelmileg semleges és nem egy elfogult látlelet szülessen a közelmúlt legnagyobb politikai botrányáról.
Keith English tökéletes választásnak bizonyult, hiszen miként a kritikánkban is írtuk,
a rendezőt az őszödi beszéd kiszivárogtatása utáni események kapcsán a magyar aktuálpolitika vagy az ideológiai feszültségek érdekelték a legkevésbé, helyette az elnyomó hatalom természete és az azzal szembehelyezkedő állampolgárok végtelenül korlátozott cselekvési lehetőségei foglalkoztatták.
A történet főszereplője egy ambiciózus fiatal lány, aki egy közvélemény-kutató (vagyis inkább azt meghamisító) cégnél dolgozik, egyenesen annak a vezetőjével áll munkakapcsolatban és a párkapcsolatát és a családját is elhanyagolja a karrierje érdekében. Egyik éjszaka arra kérik, hogy másnap reggelre hívjon össze egy fókuszcsoportot egy közvélemény-kutatáshoz, és hamar rájön, mi indokolja a nagy igyekezetet: a főnökeinek már a fülébe jutott, hogy felvétel készült az őszödi beszédről, és úgy döntenek, előremenekülnek és ők maguk publikálják a hanganyagot, de előtte felmérik, milyen fogadtatásra számíthatnak a baloldali szavazóktól és mikorra érdemes időzíteni a szivárogtatást ahhoz, hogy a lehető legkevesebb kárt okozza a botrány. A lány azonban elmondja az újságíró barátjának, mi zajlik a cégnél, a fiú pedig meglátja a nagy sztorit az ügyeben, azonban hamar mindketten a hatalom célpontjaivá válnak.
Lényegében tehát
a film azokat a tipikus amerikai thrillereknek a mintáját követi, amelyekben a főszereplő akarva-akaratlanul leleplez egy összeesküvést, el akarják hallgattatni és ezért menekülni kell az életéért.
A film operatőre a világhírű Josep M. Civit, aki Almodovar és Brian De Palma operatőre is volt. A rendezőt,
Keith English-t az olyan univerzális és általános kérdések izgatták a történet kapcsán, mint hogy mekkora hatalommal rendelkeznek egy társadalomban a vezetők és miként gyakorolják azt, milyen morális döntéseket hoznak meg kiélezett szituációkban, illetve, hogy egy hétköznapi ember mekkora változásokat indíthat el.
A film pedig nem szolgál válaszokkal, a nézőnek magának kell levonnia a következtetéseket.
A hazai közönségnek azonban persze különös ízt ad, hogy nem csupán a közelmúlt rosszemlékű alakjai, hanem a mai napig a baloldalon vezető szerepet betöltő politikusok is feltűnnek a történetben.
Utóbbiak közül
különösen hangsúlyos Dobrev Klára, akit Gubás Gabi zseniálisan formál meg: egy-egy finom gesztussal és hangsúllyal félemeletes hitelességgel idézi meg Gyurcsány Ferenc feleségét. De a többi színész is kitűnő munkát végez: Bánovits Vivianne tökéletesen alakítja az önmagával is meghasonuló, naiv, de törtető lányt, Bokor Barna szintén kiváló a szociopata, nárcisztikus és a hatalmat gátlástalanul kiszolgáló cégvezető szerepében.
Nemcsak a színészekre, de a látványra sem lehet panasz,
annak ellenére, hogy az Elk.rtuk állami támogatás nélkül, magánpénzből készült, az akciójelenetek nemzetközi színvonalat képviselnek.
Kiváltképpen hatásosak a rendőrterrort bemutató felvételek, amelyek emlékeztetnek arra is: az áprilisi választásokon éppen azok próbálnak visszatérni, magukat demokratának nevezve, akiknél jobban senki nem tiporta sárba a demokráciát.
A filmet március 14-én, hétfőn este 9-kor vetíti a TV2.