Forradalom a moziban: ezek a legjobb 56-os filmek

Szabadság, szerelem

Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából gyűjtöttük össze az 1956-os eseményeket valamilyen formában megörökítő legjobb, legizgalmasabb filmeket. Listánkon, jelképesen, 23 film szerepel – egy 1958-as amerikai rémfilmtől kezdve nagy magyar klasszikusokon át egészen a 2010-es évek filmterméséig mutatunk be olyan alkotásokat, amelyek hol csak virágnyelven, hol pedig direkt módon mutatják be a szabadságharc eseményeit.

A szabadság vihara (2006)

Colin Keith Gray és Megan Raney Aarons különleges dokumentumfilmje, amely párhuzamosan mutatja be az 1956-os szabadságharcot és a melbourne-i olimpia magyar-szovjet vízilabda-negyeddöntőjét, amelynek során pattanásig feszült a légkör.

Az 1956. december 6-án megrendezett magyar-szovjet mérkőzés, a " melbourne-i vérfürdő" a vízilabda történetének leghíresebb összecsapása: az egy hónappal az 1956-os forradalom leverését követően megrendezett negyeddöntőben a két válogatott között a politikai feszültség is vibrált, nemcsak a medencében, de a lelátón is: a tömeg kezdettől tüntetően a magyar csapatot biztatta, és a szovjetek minden labdaérintését hatalmas füttyszó kísérte.

A közhangulat által is támogatott magyar játékosokkal szemben a szovjetek tehetetlenek voltak, végül 4-0-s magyar vezetésnél Valentyin Prokopov szovjet center elvesztette a fejét és megpróbálta könyökkel lerázni magáról az őt erősen fogó Bolvári Antalt, de helyette az érkező Zádor Ervin arcát találta el, olyan erővel, hogy a magyar játékos arcán felrepedt a bőr, a vére pillanatok alatt vörösre színezte a medencét. A lecserélt, véres testű Zádor fényképe bejárta a világsajtót, a magyar győzelemmel együtt – s bár végül a magyar válogatott az aranyéremig menetelt, nem a jugoszlávok elleni 2-1, hanem a szovjetek elleni negyeddöntő emlékét őrzi a köztudat a melbourne-i olimpia döntőjeként.

A film Quentin Tarantino és Lucy Liu, valamint Andy Vajna produceri közreműködésével készült el. Quentin Tarantino úgy jellemezte a filmet, mint "a valaha volt legjobb el nem mondott történet".

Szabadság, szerelem (2006)

A forradalom 50. évfordulóján bemutatott film részben épp A szabadság vihara című dokumentumfilmen, pontosabban az abban bemutatott "párhuzamos eseményeken" alapul.

Az ugyancsak Andy Vajna produceri támogatásával megvalósult, Goda Krisztina (Kaméleon, Veszettek, BÚÉK) rendezésében, Joe Eszterhas, Gárdos Éva, Bereményi Géza és Divinyi Réka forgatókönyvéből készült Szabadság, szerelem megrázó drámában meséli el az 1956-os szabadságharcot és a magyar vízilabda-válogatott történelmi helytállását, egy szerelmi szállal szorosabbra fűzve az eseményeket.

A főszerepben Fenyő Iván, Dobó Kata és Csányi Sándor.

A Nap utcai fiúk (2007)

Szomjas György (Talpuk alatt fütyül a szél, Kopaszkutya, Könnyű testi sértés, Roncsfilm) Kertész Ákos regényén alapuló filmje október 23-án kezdődik és 1956. november 4-én zárul, tehát a szabadságharc teljes idejét magába foglalja. Főhősei a "pesti srácok", azaz az 1956-os kamaszforradalmárok, akik itt egyetlen sarkot, egy mozi környékének védelmét vállalják az érkező szovjet tankokkal szemben.

Liberté '56 (2007)

Vidnyánszky Attila 2007-es rendezése elsősorban a forradalom tizenkét napját mutatja be, de kerettörténetével együtt már három évtizedet foglal össze, az egyik szálon pedig diákok állítják színpadra a forradalom eseményeit.

A stilizált, sokszor szürrelista megjelenésű játékfilmben Kádár Jánost Eperjes Károly játssza, méghozzá ördögien, a forgatókönyvet pedig Szőcs Géza írta.

Bűn és büntetlenség (2010)

Megrázó és hiánypótló portré Biszku Béla egykori belügyminiszterről, a forradalom utáni brutális megtorlások egyik vezetőjéről. A film bemutatása után 6 évvel meghalt, 1989 óta visszavonultan élő Biszkut Novák Tamás és Skrabski Fruzsina rendezőknek először sikerült megszólaltatni és kérdőre vonni tetteiről.

Biszku a filmben kendőzetlenül tett felháborító kijelentéseket, nem véletlen, hogy próbálta később a film bemutatását ellehetetleníteni, perrel fenyegetve az alkotókat és a bemutató helyszínéül szolgáló Uránia Nemzeti Filmszínházat is.

A berni követ (2014)

Az igaz történeten alapuló film 1958-as esetet elevenít fel: azt, amikor két 1956-os, kereken két hónappal Nagy Imre kivégzése után behatol a berni magyar nagykövetségre, hogy rákényszerítsék a svájci magyar nagykövetet, adja át nekik a követségi üzenetek titkosításához használt kódkönyvet, hogy aztán beolvassák a Szabad Európa Rádióban...

A mindvégig feszült történelmi túszdráma címszerepét Kulka János alakította, a filmet pedig Szász Attila rendezte, Köbli Norbert írta, producerként pedig Lajos Tamás jegyzi, akik nevéhez olyan filmek fűződnek, mint a Félvilág, az Örök tél és az Apró mesék, valamint a szintén a kommunizmus idején játszódó kémdráma, A vizsga és annak folytatása, A játszma.

Anyám és más futóbolondok a családból (2015)

Fekete Ibolya rengeteg iróniával és az emlékezés keserédességével ábrázolt női "családregénye" száz év történetét mutatja be, 1911-től napjainkig. Egy, a politikai és történelmi viharoknak kitett, azokat az életben maradásért elkerülni igyekvő család történetén keresztül rajzolódik ki a 20. század magyar történelme, benne a két világháborúval, Trianonnal és ötvenhattal, elhurcolásokkal és kitelepítésekkel, kommunizmussal és rendszerváltással.

A filmet átjárja a személyesség: a történetet a rendezőnő családjának története ihlette. Fekete Ibolya két éven keresztül ápolta demens, 94 éves édesanyját, aki, mint a filmbéli Anya (Danuta Szaflarska/Ónodi Eszter), már csak ritkán ismerte meg őt, viszont állandóan mesélt a múltról. Ezeket, a találó megjegyzésekkel kísért anekdotákat jegyezte le a rendezőnő, megalkotva a forgatókönyv vázát, hogy aztán úgy vigye filmre, hogy abból ne csak a saját családjának története, hanem a 20. századi megélt történelem is kézzelfoghatóvá váljon, a teljes életanyag (tárgyak, fogalmak, helyszínek etc.) megörökítésével.