Legjobb amerikai sci-fi filmek: itt a toplista

Idő- és űrutazás, párhuzamos univerzumok, idegen lények látogatása vagy tömeges inváziója, robotika és mesterséges intelligencia - egytől egyig a tudományos fantasztikum, azaz a sci-fi témái. Hollywood ontja magából a sci-fiket, amelyek között olykor a műfajon is túlmutató remekművek vannak - mutatjuk, melyek a legjobb amerikai sci-fi filmek!

A science fiction, azaz a tudományos-fantasztikus fikció kifejezést Hugo Gernsback (1884–1967) amerikai lapkiadó, az első sci-fi magazin, az Amazing Stories alapítója használta 1926-ban (később róla nevezték el a legrangosabb sci-fi irodalmi elismerést, a Hugo-díjat), de a spekulatív fikció műfajának pontos meghatározásáról a mai napig nincs teljes egyetértés az alkotók, a kritikusok, tudományos szakemberek és a közönség között, leszámítva azt, hogy sci-fi általában olyan művészeti alkotás (legyen szó irodalomról, filmről, képzőművészetről stb.), amely többnyire valós vagy vagy fiktív tudományos eredményeknek a társadalomra (vagy csak egyes egyénekre) gyakorolt hatását mutatja be. A legjobb amerikai sci-fi filmek listáját is összeállító amerikai filmintézet (AFI) meghatározása szerint a sci-fi olyan filmes műfaj, amely egy tudományos vagy technológiai előfeltevést párosít fantáziadús spekulációval. 

Legjobb amerikai sci-fi filmek: a Star Wars IV - Egy új remény előkelő helyen szerepel az AFI listáján
Fotó: Lucasfilm

A sci-fire jellemző az elképesztő látványvilág, amelynek megteremtése (díszletek, trükkök stb.) igen költséges, ezért a science fiction mondhatni tipikusan hollywoodi műfaj, noha az európai és ázsiai filmgyártó országokban is jelen van, sőt az első sci-fi film Franciaországban készült, Jules Verne regényei nyomán Georges Méliés rendezte 1902-ben Utazás a Holdba címmel, úttörő trükkfelvételekkel megteremtve a sci-fi filmműfaját. A western- és a horrorfilmes összeállításunk után ezúttal a legjobb amerikai sci-fi filmeket mutatjuk be.

A legjobb amerikai sci-fi filmek - az amerikai filmintézet szerint

Az AFI az amerikai filmgyártás 100-ik évfordulójára időzítve, 1998 és 2008 között több listát is készített neves alkotók, filmszakértők bevonásával, ezek között volt a műfajonként a legjobb 10 amerikai alkotás listája, amelyben természetesen a sci-fi is helyet kapott.

Az amerikai filmintézet szerint ez a legjobb 10 sci-fi:

1.  2001: Űrodüsszeia (1968, r.: Stanley Kubrick)
2. Star Wars IV - Egy új remény (1977, r.: George Lucas)
3.  E. T., a földönkívüli (1982, r.: Steven Spielberg)
4. Mechanikus narancs (1971, r.: Stanley Kubrick)
5.  A nap, mikor megállt a Föld (1951, r.: Robert Wise)
6.  Szárnyas fejvadász (1982, r.: Ridley Scott)
7.  A nyolcadik utas: a Halál (1979, r.: Ridley Scott)
8.  Terminátor 2. – Az ítélet napja (1991, r.: James Cameron)
9.  A testrablók támadása (1956, r.: Don Siegel)
10. Vissza a jövőbe (1985, r.: Robert Zemeckis)

A listán jól látható, hogy az AFI "zsűrije" az 1950-es évektől az 1990-es évek elejéig válogatott, mintegy kijelölve a műfaj hollywoodi aranykorát, és felvonultatva a sci-fi legfontosabb témáit (űr- és időutazás, idegen lények látogatása, földönkívüli invázió, komputerika és robotika stb.).

Az AFI által átölelt korszakban az 1970-es és 1980-as évekből három-három film került a listára (jelezve azt az időszakot, amikor a sci-fi már nem csak a külvárosi mozik látványossága volt, hanem, köszönhetően Kubrick 2001: Űrodüsszeiája sikerének az elsőszámú közönségműfajjá lépett elő, amelybe előszeretettel fektetnek pénzt a nagy stúdiók). A rendezők között Kubrick és Ridley Scott szerepel egynél több (egészen pontosan 2-2) filmmel, ami Kubrick esetében egyáltalán nem meglepő, figyelembe véve, hogy mind a látvány (különös tekintettel a vizuális effektekre), mind a filozófiai mélység területén a műfaj megújítója lett az 1960-70-es évek fordulóján (Scott esetében sem lehet a két filmbe belekötni, itt külön érdekesség, hogy az első Alien-film, a tudományos fantasztikumot borzongással ötvöző A nyolcadik utas: a Halál az AFI horrorfilmes listáján is szerepel).

Terminátor 2. – Az ítélet napja (Robert Patrick)
Fotó: Intercom

Az AFI listájára 10 izgalmas, és esetenként elgondolkodtató, tudomány- és társadalomfilozofikus alkotás került, amelyek között a 2001: Űrodüsszeia, a Star Wars,  A nyolcadik utas: a Halál és a Vissza a jövőbe a szemkápráztató látványvilág megteremtéséhez elengedhetetlen filmtrükkök felgyorsult fejlődésének ívét is bemutatják, amelynek végpontján  a Terminátor 2. már egy új korszak, a fotorealisztikus CGI-effektek korának zajos nyitánya. 

Ez minden idők legjobb sci-fi filmje

Az AFI listája 2008-ban készült, így az elmúlt másfél évtized tudományos-fantasztikus filmterméséből érthető okokból nem válogattak, de így is szembetűnő, hogy a listán a legfiatalabb film 1991-es, azaz olyan filmek maradtak ki, mint a Jurassic Park (az 1993-as Spielberg-film az AFI 100 év, 100 borzongás nevű listáján viszont szerepel), a 12 majom (1995), a Strange Days – A halál napja (1995), a Dark City (1998), a Mátrix (1999), a Különvélemény (2002), Az ember gyermeke (2006). Ennek oka abban keresendő, hogy az említett filmek bár látványosak és ügyesen lovagolják meg az 1990-es és 2000-es évek társadalmi jelenségeit, filmtörténeti jelentőségük (sem technikai, sem esztétikai, sem tudományos-fantasztikus értelemben) nem haladja meg (vagy meg sem közelíti) az AFI listáján szereplő klasszikusokét.

Persze egy bővített listán helyük van, márpedig ilyen bővített listát csak 2024-ben készített például a Collider, az IGN, a Time Out és a Rolling Stone magazin is, ráadásul nem csak az amerikai filmekre szorítkozva, hanem az európai és az ázsiai sci-fikből is szemezgetve. Ha ezt a három összeállítást vesszük, szembetűnő a 2001: Űrodüsszeia előkelő helyezése, amely film az AFI listáján az első helyen szerepel. A Rolling Stone-nál, a Time Out-nál és az IGN-nél is, de a Collider is a harmadik helyre sorolja (a Szárnyas fejvadász és az 1927-es német Metropolis mögött). 

Tulajdonképpen az 1970-es évek óta nem létezik olyan sci-fis lista, ahol Kubrick filmje ne lenne benne az első három film között, de az összállítások szerzői, szerkesztői sokkal inkább az első helyre sorolják.

 Nem véletlenül: az Arthur C. Clarke történetéből készült 2001: Űrodüsszeia nem csupán a sci-fi, de az egyetemes filmművészet egyik legtöbbet értelmezett alkotása, amelyet szinte felmérhetetlen hatású mesterműként tart számon a filmtörténet és a modern filmelmélet (2022-ben a neves brit filmes szaklap, a Sight&Sound által felkért rendezők egyenesen minden idők legjobb filmjének választották meg, a 480 rendező között olyan alkotók szavaztak rá, mint Martin Scorsese, Edgar Wright, Joachim Trier, Olivier Assayas, Atom Egoyan, Richard Kelly vagy Gaspar Noé).

Stanley Kubrick egy évvel az első holdra szállás előtt forradalmasította az űrutazás filmes ábrázolását, miközben a meghibásodott csúcsszámítógép rémképével figyelmeztetett a féktelen technológiai fejlődés veszélyeire is. A 2001: Űrodüsszeia nem csupán látványos űrkaland, de izgalmas intellektuális utazás is, jóslatainak egy része megvalósult, egy része talán jobb is, ha nem válik valóra, de a film nem egy jelenete örökre beleégett a kollektív emlékezetbe, kezdve a fekete monolit megjelenésével és az eszközhasználatot felfedező majomember győzelmi örömével, amelynek során a gyilkos fegyverként használt állatcsontot a levegőbe dobja, hogy aztán a levegőben pörögve átváltozzon a kozmoszban könnyen keringőző űrhajóvá, egyetlen jelenetbe sűrítve a civilizációs fejlődés egyik (történelmileg is megkérdőjelezhetetlen) hajtóerejét.