Fodor Zoltán

A világ keletkezése és az elemi részek fizikája

VI. Az elmélet kiterjesztése

28. ábra

Azaz csak az ezen elméleten túli elméletek tudják megalapozni a világ létezésére vonatkozó elképzeléseinket. Lehetséges, hogy több Higgs-bozonra van szükség, de lehet, hogy más típusú anyagszámsértő folyamatok jelenléte oldja csak meg a problémát. Láttuk, az elektrogyenge elmélet egyszerre kelt minden típusú fermiont, azaz barionok és leptonok egyszerre keletkeznek. Az elmélet a piros nyilak mentén tudja mozgatni a barionoknak és a leptonoknak a számát (28. ábra). Középről indult (B=L=0), de ha keltődött is valamennyi B és L, az elektrogyenge átmenet után ez visszacsúszik nullába. Ha viszont a rendszer a B+L=const irányba is el tud mozdulni, akkor még az elektrogyenge átmenet után is marad B aszimmetria.

Ez nagyon fontos eredmény. Bár az elmélet szinte minden kísérletet megmagyaráz, sokszor fantasztikus, 11 tizedes jegy pontossággal, mégsem írja le teljesen a valóságot. Kiderül viszont, hogy az elméletet milyen irányba kell kiterjeszteni. Ami nagyon jó jel a fizikában. Hasonló tapasztalatok vezettek annak idején a relativitáselmélethez vagy a kvantummechanikához.

Összefoglalásul a következőket mondhatjuk: Az észlelések arra utalnak, hogy a megfigyelhető világegyetem kizárólag anyagból áll. A jelen előadás arra a kérdésre kereste a választ, hogy lehet-e ezt az anyagaszimmetriát dinamikus módon a korai világegyetemben előállítani. Röviden áttekintettük a részecskefizika ma ismert elméletét, mely sokszor fantasztikus, 11 tizedes jegy pontossággal írja le a kísérleteket. Ebben az elméletben bár lehetséges anyagkeltés, a soktényezős feltétel mégsem elégíthető ki. Nem így keletkezett az anyagi világ. De éppen ez a negatív hír mutatja meg, hogy hogyan kell az elméletünket kiterjeszteni.