Súlyos mínuszokban is gyúrnak Kijev legkeményebbjei

Vágólapra másolva!

Ennél közszolgálatibb felhasználása aligha létezhet a vasipari hulladékoknak: a kijevi Kacsalka szabadtéri konditeremben a belőlük összetákolt 150 gép ingyen várja a legfittebb ukránokat, több mint 40 éve. Az ukrán főváros egyik eldugott szegletében hóban és fagyban, nemzeti színű padokon gyúrnak az elszánt hazafiak, korra és nemre való tekintet nélkül. Tükrök és fehérjeshake helyett egyszerűség és nyers erő. Képriport.

Vörös Szabolcs

Vágólapra másolva!

Kijev bodybuilding gyúrás Ukrajna

A szabadtéri konditeremhez a legegyszerűbben a kijevi metró 1-es vonala, a Szvjatosinszko-Brovarszka keleti szektorában található Hidropark állomásnál leszállva lehet eljutni; a peront elhagyva a – nem kevés eufemizmussal elkeresztelt – Velence-szoros felett átívelő hídról leérve már nem lehet eltéveszteni az irányt. Maga a Hidropark az ukrán fővárost észak–déli irányban átszelő Dnyeper folyó egyik szigetén található, hangulatában pedig leginkább a budapesti Palatinus Strandfürdőre emlékeztet: nyáron bikini, plázs, diszkó és lacikonyha, télen meg nyomasztó csend. A testépítőket éppen ezért volt könnyű megtalálni: a vasak csattanásának hangját a Dnyeper vize több száz méterre is tökéletesen vezette.

A Kacsalkán több mint 150 kondigép található, a legkülönbözőbb súlyú tárcsákkal felszerelt fekvenyomó padoktól kezdve az autófelni felhasználásával eszkábált vádlierősítőkig – sőt a megfáradt izomemberek a létesítmény egyik sarkában pingponggal is levezethetnek. Az előző évekhez képest szembetűnő fejlesztés, hogy a legtöbbet használt kínzóeszközöket az ukrán nemzeti színekkel mázolták újra.

Első ottjártunkkor – hétvége volt és kemény mínuszok – a többség inkább a gyúrópadokon „szériázott”, a szertornász eszközökhoz nem volt épp ideális a klíma. A hóemberépítéshez viszont annál inkább.

Van, aki egyedül, és van, aki az évek óta megszokott cimborájával érkezik a napi kondizásra. A Kacsalkán bárkit szívesen látnak, nemre és korra való tekintet nélkül. Azon viszont nem lepődtünk meg, hogy hétfő délelőtt – tehát munkaidőben – is találtunk olyanokat, akiknek nem volt jobb dolguk, mit a szabadtéri gyúróteremben szépülni. Ellentétben a legtöbb profi teremmel, itt egyetlen tükör sincs, ahol a törzsvendégek izmaik nanométerenkénti növekedését többször is rituálisan ellenőrizhetnék.

Ha összejön a létszám, az autógumikból és hajókötelekből kreált szorítóban bokszmeccseket is rendeznek, de természetesen ahhoz is megvan a megfelelő felszerelés, ha valaki egymagában szeretne gyakorolni. Képünkön egy közeli terem hirdeti magát, megfelelően motiváló plakáttal.

A kemény munka közben jól esik a pihenés. Azt gyanítjuk, hogy az öltözék színösszeállítása nem véletlen.

Nem túl jellemző jelenség, de Kacsalkára nők is gyakran kilátogatlak, igaz, legtöbbször inkább a lépcsőzőgépek, semmint a gyúrópadok környékén találkozunk velük. Ahogy minden mást, a képünkön látható hölgy által használt eszközt is kiszuperált vasipari alkatrészekből hegesztették össze. Bár a rusztikus monstrumok esztétékai értéke megkérdőjelezhető, a hatásfokuk annál kevésbé.

Ebből a nézőpontból már-már zavarba ejtő a gyúrópaderdő.

A „konditermet” még az 1970-es évek elején álmodta meg kijevi Gluskov Kibernetikai Intézetben kutató Jurij Kuk és néhány kollégája, a bárki által ingyen használható park pedig azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Persze ezen nincs mit csodálni, az ukrán fővárosban ugyanis nagyjából 400 hrivnyába kerül egy havi edzőtermi bérlet. Mai árfolyamon ez nem több, mint 4500 forint, az ukrán havi átlagkeresetnek azonban mintegy egynyolcada.