Gángó Gábor

Az előadás azokra a kérdésekre keresi a választ, amelyek valamennyiünket a leginkább foglalkoztatnak mint egy adott nemzeti közösség tagjait. Hogyan keletkeznek a nemzetek? Milyen vonások jellemzik őket? Hol keressük nemzeti előszereteteink és előítéleteink eredetét? Hogyan gondolkodunk mi, magyarok, a nemzetről? Mit hozhat a jövő a nemzet, e történeti képződmény számára?

I. A modern értelemben vett nemzetek kialakulása Európában
A modern nemzet és nemzeti ideológiák kialakulása egybeesik az individualizmus, az ipari társadalom, a kapitalista gazdálkodás, a polgári életforma és családmodell kialakulásának idejével. De vajon oka-e mindezen fejleményeknek a nacionalizmus, vagy inkább következménye?

II. A nemzetek kollektív azonosságtudata
A nemzet fogalmáról beszélve fontos probléma, hogy objektív kritériumok vagy belső meggyőződés kérdése-e egy nemzethez tartozni. Ugyanilyen izgalmas kérdés, hogy nemzeti hagyományainkat készen kapjuk és ápoljuk csupán, vagy inkább mi magunk találjuk ki őket.

III. Az "Idegen"
A nemzet önmeghatározása egy nagy család határ-megvonó gesztusaihoz hasonlít. A szimbolikus határképzés leggyakoribb formája a nyelvi elkülönülés. Az önmagunkról és másokról kialakított sommás ítéletek, a sztereotípiák célja ugyancsak a határképzés.

IV. Nemzet, állam, nemzetállam
Minden nemzet államot szeretne magának. A nemzet politikai aspirációinak elsődleges tárgya és alapja: a saját terület. Meglepő, de tény, hogy a Föld országainak csupán igen kis hányada alkot homogén nemzetállamot.

V. Egy sajátos világ: Közép-Kelet-Európa
Kelet-Közép-Európa olyan terület Európa szívében, amelyre már számos megnevezést és jelzőt aggattak. Régió, periféria? Megkésett, elmaradott, kényszerpályás? Kelet-Közép-Európa nemzeti mozgalmai alapvetően nyelvi és kulturális nacionalizmusok alakjában nyilvánultak meg.

VI. A magyar nemzettudat a 19-20. században
A magyarság "köztes" helyzetet mondhatott magáénak a térségben. Innen eredeztethető a magyar nemzeti elit és értelmiség kettős stratégiája. Bürokratikus-adminisztratív eszközökkel kezelték a nemzetiségi konfliktusokat, ám ugyanakkor nyelvi-etnikai-kulturális igényekkel léptek fel Béccsel szemben. E kettős beszédmód elemeinek továbbélése máig nyomon követhető.

VII. A nacionalizmus természetrajzának magyar kutatói: Eötvös József, Jászi Oszkár, Bibó István
A magyar tudományosság jelentős eredményekkel járult hozzá a nacionalizmus kutatásához a 19-20. században. Mi időszerű még ma is Eötvös József, Jászi Oszkár és Bibó István tanításaiból, és melyek a nemzetről szóló gondolkodás lehetséges korszerű irányai?

VIII. Legégetőbb kérdésünk: az elfogadás dilemmái
Embertársaink másfajta azonosságát, másfajta etnikai-nemzeti hovatartozását elismerni vagy nem elismerni nemcsak a jog, hanem az emberi méltóság alapvető kérdése is. A demokráciában a többségi társadalomnak elő kell mozdítania a kisebbségek igényeinek teljesülését.

IX. Az ipari forradalom elmúlt, a nacionalizmus marad
Korunk fejleményei cáfolják azt a vélekedést, hogy a nacionalizmus csupán átmeneti korjelenség lett volna. A Harmadik Világban, de Nyugat-Európában is, az etnopolitika újjáéledésével, a nacionalizmus új formáival kell szembesülnünk.

elkezdem olvasni