Az internetes cégek 1,7 billió dolláros leckéje

Nehéz manapság olyan amerikai internetes céget találni, amely az idei legmagasabb értékéhez képest ne zuhant volna legalább 75 százalékkal az elmúlt hónapokban. Mindig is voltak iparágak, amelyek a Wall Street kedvencei voltak, majd kiestek a tőzsdevilág kegyeiből, olyan gyors elértéktelenedésre azonban ritkán volt példa, mint ami jelenleg az egész webes iparág esetében tapasztalható.

Az amerikai internetes iparág összeomlásáról a CNNfn.com internetes szolgáltatás felkérésére a Birinyi Associates piacelemző cég végzett felmérést. A kutatók számításai szerint a Bloomberg US Internet Index 280 részvényének összesített értéke az egyes részvények elmúlt 52 heti legmagasabb értékéhez képest 2,948 billió (!) dollárról 1,193 billió dollárra esett vissza. Az 1,755 billió dolláros csökkenés döntően március és szeptember között következett be.

A legnagyobb értékcsökkenést a Cisco Systems hálózati eszköz-gyártó cég szenvedte el, papírjai néhány hónap alatt összesen 210 milliárd dollárt veszítettek értékükből. A CMGI és az Internet Capital Group "internet-inkubátor" (kezdő internetes vállalkozások segítésére szakosodott) cégek együttesen 100 milliárd dollárral, a Yahoo! portált üzemeltető cég 102 milliárd dollárral, az America Online pedig 92 milliárd dollárral ér kevesebbet az idei legmagasabb értékénél. Összességében a Bloomberg US Internet indexében szereplő 280 cég közül 79 vállalat 90 százaléknál nagyobb értékvesztést ért el, másik 72 társaság pedig 80-89 százalékot. Az elemzők szerint ez már nem korrekció, hanem összeomlás.

Ahogyan azt korábban megjósolták, három év szárnyalás után kidurrant az internetes cégek léggömbje. 1997 januárjában kezdődött az őrület, amely időponttól kezdve a befektetők bármely cég részvényeit hajlandóak voltak megvenni, amelyeknek akár a legkisebb mértékben közük volt az internethez. A befektetők ebben az időszakban ügyet sem vetettek a cégek pillanatnyi veszteségeire, és képesek voltak például a 2002-re tervezett bevételeknek akár százszorosára értékelni azokat. Az internetes aranyláz idején még az olyan mértékadó intézetek vészjósló jelentései sem tudták megingatni a befektetők optimizmusát, mint az IDC, a Gartner vagy a Forrester.

Az elemzők a helyzetet természetesnek tartják, mivel valamennyi gyorsan fejlődő piac iránt a tőzsdéken megjelenő cégek számához és nagyságához képest fokozott befektetői érdeklődés mutatkozik. A PriceWaterhouseCoopers elemzője szerint például a nyolcvanas években mintegy 50 cégbe szálltak be kockázatitőke-kezelő társaságok, miközben a piacnak mindössze három cégre volt szüksége. A legtöbb gyorsan növekvő piac esetében - például a kilencvenes évek elején a biotechnológiában - először a legfelkészültebb vállalatok bocsátják tőzsdére papírjaikat, majd a piacot a további körökben a kevésbé tőzsdére érett vállalatok részvényei felhígítják. Ez alól az internetes cégek sem voltak kivételek: a Yahoo! - amely az egyik legelismertebb blue chip részvény a szektorban - 1996 áprilisában az elsők között ment tőzsdére, mint ahogy a legnagyobb online áruház, az Amazon.com is még az úttörők közé tartozott 1997 májusban. Ezt követően azonban robbanásszerűen nőtt a részvénykibocsátások száma, illetve értéke: 1997-ben 34 nyilvános részvénykibocsátás történt 1 milliárd dollár, egy évvel később 45 kibocsátás 2 milliárd dollár értékben; tavaly pedig 292 amerikai internetes cég ment tőzsdére 24,1 milliárd dollár értékben. Azok a befektetők jártak legjobban, akik a legkorábban vásároltak be: az első körben tőzsdére került cégek még a piac összeomlását követően is átlagosan 330 százalékkal érnek többet kibocsátáskori értéküknél.

Természetes, hogy amint egy új technológia a versenykörnyezetet megváltoztatja, számos cég igyekszik kihasználni az új helyzetet. Ezek közül azonban csak kevesen nyernek: múlt júniusban mintegy 300 amerikai tőzsdei cég kereskedett az interneten, és ezek közül akkoriban mindössze öt volt nyereséges; a szakemberek szerint 3 év múlva is mindössze 15-20 vállalat számíthat majd profitra.

Amíg korábban úgy tűnt, hogy az internetes cégek felforgatják a hagyományos iparágak működését, egyre inkább úgy látszik, hogy a legtöbbet azok a "hagyományos" cégek nyerik, amelyek képesek lesznek kihasználni a világháló nyújtotta lehetőségeket, és így képesek lesznek lefaragni költségeikből. A CNNfn elemzése szerint az fordítva is igaz: azok az internetes vállalatok bizonyultak sikeresnek, amelyek képesek voltak hagyományos vállalati szerkezetet kiépíteni. Az Amazon.com, amely virtuális kereskedőként indult, mára szinte ugyanakkora logisztikai háttérrel és raktárbázissal rendelkezik, mint a legnagyobb hagyományos kiskereskedelmi cégek. Végül, mivel a hagyományos vállalatok is csökkentették költségeiket, egyre inkább csökken az a versenyelőny, amelyet az internetes cégeknek a világhálón való működés jelentett.

Az internet-gazdaság előretörése mindenesetre megállíthatatlan: a hagyományos amerikai cégek a következő években is dollármilliárdokat fognak költeni az elektronikus kereskedelmi megoldások átvételére, illetve költségeik további kurtítására. Az internetes gazdaság az Egyesült Államokban 650 ezer munkahelyet biztosított tavaly, amíg a bevételek meghaladták az 500 milliárd dollárt; ezek a számok várhatóan a közeljövőben is rohamosan javulnak majd.

(Üzleti Negyed)