<P>OECD-országok a magánnyugdíjpénztárak mellett</P>

Az OECD-országok több mint fele vezetett be magán-nyugdíjpénztárakat vagy adott nagyobb hangsúlyt nekik az elmúlt évtized nyugdíjreformjai során. A miniszterelnök szerdán a Magyar Rádióban megismételt javaslata a fiatalok visszacsalogatására az állami nyugdíjalapba ellentétes ezzel a tendenciával. Az állami alap virtuális egyéni számlássá alakítása azonban hasonlít a tagállamok törekvéseire.

Az OECD tagállamainak túlnyomó többsége reformálta meg nyugdíjrendszerét az elmúlt évtized során, mivel a munkaerőpiac átalakulása, valamint a társadalom elöregedése miatt már ma is egyre kevesebb aktív ember tartja el az inaktívakat, s a helyzet egyre rosszabb lesz. Az hatvanas évek óta egyre fiatalabban vonulnak nyugdíjba és egyre tovább élnek az emberek. Akkoriban átlag 63, ma 60 éves korukig dolgoznak, 1967-ben az 55 éves férfiak várható élettartama 20 év körül volt, 1995-ben már 22,5.

Az OECD-országok nagy része ezért kénytelen volt csökkenteni a nyugdíjrendszerek bőkezűségét, például a beszámítható évek szigorításával vagy a kötelezően ledolgozandó évek számának emelésével; megemelték a nyugdíjkorhatárt; korlátozták vagy eltörölték a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét; lehetővé tették a fokozatos nyugdíjba menetelt, és ösztönözték a tovább dolgozást.

A nyugdíjba vonulás idejét egy bizonyos kor után sokan választhatóvá tették, miközben igyekeztek úgy alakítani a nyugdíjakat, hogy a továbbdolgozás idejére eső nyugdíjkiesést, illetve befizetett személyi jövedelemadót ellensúlyozza a várható magasabb nyugdíj. Ebben meghatározó szerepet játszott az öregségi nyugdíj állami meghatározásáról a befizetésarányos, azaz a virtuális egyéni számlás rendszerre való áttérés, valamint a magánnyugdíjpénztárak bevezetése, illetve szerepének fokozása. Ez utóbbi megjelent az ausztrál, a dán, a cseh, a lengyel, a mexikói, a japán, a koreai, a kanadai, az ír, a német és az új-zélandi reform során is.

Az 1998-as magyar nyugdíjreform szintén ebbe a trendbe illeszkedett, de az állami nyugdíjalap "egyéni számlássá" átalakítása elmaradt. Az Orbán Viktor által bejelentett, de nem részletezett nyugdíjreform reformja vélhetőleg részben ezt pótolná, ösztönözve a hosszabb munkavállalást. A magánnyugdíjpénztárak elleni támadás azonban ellentétes a többiek törekvéseivel. A miniszterelnök a rádióban ugyan arról beszélt, hogy a magánalapok nem vállalnak részt a szociális terhekből, de korábbi nyilatkozatai, valamint a magánnyugdíjpénztárakba fizetendő járulék hat százalékon történt befagyasztása arra enged következtetni, hogy a jelenlegi nyugdíjasokat szeretnék ismét nagyobb mértékben a mai nyugdíjjárulékokból kifizetni, még nagyobb részt felélve ezzel a jövő nyugdíjasainak tartalékaiból.

Rockenbauer Nóra

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Az Üzleti Negyed Nyugdíj-rovata

Korábban:

A jövőben pontokra kaphatunk nyugdíjat
(2001. április 17.)

Látszatszabadságot kínál a rugalmas nyugdíjkorhatár
(2001. április 19.)